• Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        Szerző:
        WEBBeteg

        A rosszindulatú daganatok áttéteit metasztázisoknak is nevezik. A daganatból kilépő rákos sejtek a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül eljutnak a szervezet egy vagy több pontjára. Ott megtelepednek és burjánzásnak indulnak újabb daganatot (áttétet) képezve. Az elsődleges daganatot, amelyből a rákos sejtek szétszóródtak, primer daganatnak nevezik, a metasztatikus daganato(ka)t pedig szekunder daganat(ok)nak.

        A diagnózis felállításakor a vastagbéldaganatos betegeknek (beleértve a vastagbél különböző szakaszait és a végbél területét is) kb. az egynegyedénél már kialakultak metasztázisok más szervekben. A leggyakrabban (az esetek 75%-ában) a vastagbélrák távoli áttéteti a májban képződnek. A második szerv gyakoriság tekintetében, amelyben a vastagbéldaganatból származó rákos sejtek metasztázist képeznek, a tüdő (az esetek 15%-ában). Ritkábban a vesékben, az agyban vagy a csontvelőben is kialakulhatnak a vastagbélráknak áttétei.

        A metasztázisokat terjedésük útja alapján (nyirok- és/vagy vérkeringésen keresztül vagy a testüregekbe terjedés (pl. has- vagy medenceüreg), illetve kialakulásuk helye szerint csoportosítják. Utóbbi alapján lehetnek:

        • helyi áttétek: az elsődleges (primer) tumor környezetében, közelében helyezkednek el,
        • regionális metasztázisok: azokban a nyirokcsomókban keletkeznek, amelyek a tumor környezetében lévő nyirokfolyadékot gyűjtik össze,
        • távoli áttétek: más, a primer daganattól távol eső szervekben vagy szövetekben ismerhetők fel, vastagbélrák esetében elsősorban a májban és a tüdőben.
        Hirdetések

        A vastagbélrák előrehaladottabb stádiumát jelenti, ha áttétek jelennek meg, és így a betegség nehezebben kezelhető, mint abban az esetben, amikor még nincsenek metasztázisok. Azonban ilyenkor is van esély a gyógyulásra, az áttétképződés mértékétől függően.

        Olvasson tovább A vastagbélrák stádiumai és szövettani típusai

        Semmiképpen sem szabad tehát feladni, ha valakinél metasztázist találnak. Abban az esetben, ha a vastag- és végbéldaganatok kezelésében tapasztalt orvosok kezelik a beteget és modern kezelési módszereket alkalmaznak, jók a gyógyulás esélyei és a betegek élettartama meghosszabbítható. A magyarországi onkológiai centrumok felkészültek a metasztatikus vastagbéldaganatos betegek ellátására, így mindenképpen javasolt ilyen intézményt felkeresni.

        A máj- és tüdőáttétek több esetben eltávolíthatóak műtéti úton

        A páciensek 20%-ánál az operáció után hosszabb ideig nem alakul ki több metasztázis. Az is döntő jelentőségű, hogy a metasztázisok eltávolítása előtt a primer béldaganatot is eltávolítsák.  Amennyiben csak néhány áttét található a májban, akkor sem rossz a prognózis.

        Metasztázisok hónapokkal vagy évekkel egy sikeresnek vélt műtét után is kialakulhatnak. Ezért nagyon fontos a II-es és az annál előrehaladottabb stádiumú vastagbéldaganat esetén az  utókezelés és a rendszeres utógondozás, a kontrollok, és a metasztázisok keresése, illetve  ellenőrzése sikeres operáció után is. Természetesen az I-es stádiumú betegeknek is elengedhetetlen a kontrollvizsgálatokon való rendszeres részvétel!

        Abban az esetben, ha a metasztázisok műtéti eltávolítására nincs lehetőség, akkor (kemoterápiával  a tünetek enyhíthetők, az életminőség javítható, és az élettartam meghosszabbítható (ezt nevezik palliatív kemoterápiának).

        Kezelések a vastagbélrák és végbélrák különféle stádiumaiban

        A vastag- és végbélrák I-es stádiuma a daganat kisméretű, korai formája. A gyógyulási esélyek nagyon jók. A tumor a kialakulási helyre korlátozódik, csak a bélnyálkahártyát, esetleg az alatta lévő izomréteget érinti. A nyirokcsomók nem érintettek és nem mutathatók ki távoli   metasztázisok. A kezelést vastag- és végbélrák esetén is mindig az operáció jelenti, a daganat teljes eltávolítása után általában egyéb terápiára nincs szükség. Rendszeres kontroll vizsgálatok végzése javasolt.

        A vastagbélrák és végbélrák II-es stádiumában a tumor már nagyobb, ám még mindig a kiindulási helyére korlátozódik. A daganat a bélfal valamennyi rétegébe behatol és a szomszédos szervekre, struktúrákra is átterjed, de a nyirokcsomók nem érintettek, metasztázisok még nincsenek. Vastagbélrák estében a terápia mindig műtéti, melynek kemoterápiával történő kiegészítésére is szükség lehet (adjuváns terápia), főleg ha nagy a visszaesés kockázata. Végbélrák fennálltakor a műtét előtt sugárterápiát vagy sugár- és kemoterápia együttes adását végzik (neoadjuváns kezelés). Abban az esetben, ha a beteg a műtét előtt nem kapott sugárkezelést, akkor a szövettani eredménytől függően a műtét után szükségessé válhat a sugár- és kemoterápia (adjuváns kezelés).

        Esetleg részt lehet venni olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben új készítményeket vagy új kombinációkat próbálnak ki.

        A vastag- és végbéldaganatos betegek rendszeres utógondozása szükséges.

        III. stádiumú vastag –és végbélrák esetén a betegség már előrehaladott állapotban van. A tumorból származó rákos sejtek (már) szétszóródtak a környező nyirokcsomókba. Távoli metasztázisok  nem mutathatók ki más szervekben.

        A kezelés vastagbélrák esetében mindig műtétet jelent, kiegészítve kemoterápiával. Végbélrák esetén is műtétre van szükség, melyet ki kell egészíteni vagy az operáció előtt sugárterápiával vagy sugár- és kemoterápia kombinációjával, vagy a műtét után sugár- és kemoterápia kombinációjával. A II-es stádiumú betegekhez hasonlóan mind a vastag-, mind a végbéldaganatos betegeknek részt lehet venni  klinikai vizsgálatokban. Rendszeres utógondozás szükséges.

        IV-es stádiumban lévő betegeknél a vastag- vagy végbélben lévő tumor mellett távoli metasztázisok is  kimutathatóak, többnyire a májban vagy a tüdőben. A IV-es stádium fennállta esetén különféle terápiás stratégiák alkalmazhatók: a béldaganat és a  metasztázisok műtéti eltávolítása, kiegészítve az operáció előtt vagy  után gyógyszeres kezeléssel. A gyógyszeres terápia célja az áttétek méretének vagy a visszaesés kockázatának csökkentése. Másik lehetőség a kizárólag gyógyszerekkel történő kezelés az élettartam meghosszabbítása és a tünetek enyhítése érdekében (palliatív terápia), melyre akkor kerül sor, ha a tumor műtéti eltávolítása nem lehetséges. A betegek esetleg részt vehetnek olyan klinikai vizsgálatokban, amelyekben új terápiákat próbálhatnak ki, például klinikai kísérleti fázisban lévő  anyagokat, kezeléseket. A végbélrák kezelése elviekben megegyezik a vastagbélrákéval, annyi kiegészítéssel, hogy bizonyos esetekben a kemoterápiát sugárterápiával kombinálják.

        A vastagbélrák és végbélrák áttéteinek kezelése

        Esetenként a metasztázisok eltávolításával teljes gyógyulás érhető el. Amennyiben ez már nem lehetséges, a májáttétek eltávolításával vagy a rákos sejtek elpusztításával meghosszabbítható az élettartam. Ilyen esetekben inkább (a) kemoterápiát szokták alkalmazni.

        Minden esetben személyre szabottan határozzák meg, hogy melyik kezelést vagy terápiás kombinációt választják.

        A máj- és tüdőáttétek műtéti eltávolításának akkor van értelme, ha a béldaganat is eltávolításra került vagy fog kerülni. A máj- és tüdőáttétek eltávolításának feltétele, hogy más szervekben ne legyenek  kimutatható metasztázisok és hogy az operációt követően elegendő működőképes máj-, illetve tüdőszövet maradjon. Csak abban az esetben javasolt az áttét(ek) eltávolítása, ha a műtét előtti kivizsgálás alapján feltételezhetően a metasztázist teljes terjedelmében el tudják távolítani.  A beteg általános egészségi állapotának is fontos szerepe van abban, hogy az orvos az operáció mellett vagy ellen dönt-e.

        Sajnos sokszor előfordul, hogy a műtét után új máj- és/vagy tüdőáttétek, ún. recidívák képződnek. Ilyenkor lehetőség van egy második műtétre.

        A visszaesés kockázatának csökkentése érdekében megfontolandó a kemoterápia alkalmazása (is) a műtét előtt és/vagy után. A műtét előtti kemoterápia azt a célt is szolgálja, hogy a nem operálható májáttétek méretét olyan kicsire csökkentsék, hogy sebészileg mégis eltávolíthatóak legyenek, ill. újabb áttétek ne képződjenek.

        A májáttétek kezelése

        Minél több májáttét képződött, annál nehézkesebbé válik a műtéti eltávolításuk. Nagyszámú vagy a műtét során nehezen hozzáférhető (májáttétek) metasztázisok sebészi eltávolítására nincs lehetőség. Ilyenkor a (páciens) beteg először szisztémás kemoterápiát kap, amennyiben ez nem jár eredménnyel, akkor helyi (regionális) kemoterápiára kerül sor. A szisztémás kemoterápia keretében a beteg rákellenes gyógyszereket  kap injekció formájában kari vénán vagy  nagy vénába beültetett katéteren (port-a-cath) keresztül. A regionális kemoterápia azt jelenti, hogy a máj területén a  beteg bőre alá érzéstelenítés mellett sebészi beavatkozás keretében máj-pumpa-rendszert ültetnek be, így az orvos a daganat ellenes gyógyszert egy katéteren és a májartérián keresztül közvetlenül a májba tudja bejuttatni. Szisztémás és/vagy helyi (regionális) kemoterápiával a daganatok okozta panaszok enyhíthetők és megvan az esély arra is, hogy a metasztázisok visszafejlődjenek.

        Arra is lehetőség van, hogy a tervezett metasztázist eltávolító operáció előtt kemoterápiát alkalmazzanak (neoadjuváns kemoterápia). Úgy tűnik, hogy ezzel a műtét utáni kilátások is javíthatóak.

        Helyileg alkalmazható módszerek a daganatos sejtek elpusztítására:

        • lézerterápia,
        • szelektív belső radioterápia (SIRT),
        • radiofrekvenciás abláció (RFA),
        • krioterápia,
        • alkoholablációs terápia.

        A tüdőáttétek kezelése

        A tüdőben lehet egy vagy több metasztázis, melyek nagy száma sem szól a műtét ellen. Ritkán a (z operáció) műtét során a tüdő nagyobb részét el kell távolítani, ami ugyan korlátozza a teljesítőképességet, de a  beteg közel ugyanúgy élhet tovább, ahogy korábban. Ha később újabb metasztázisok képződnek, bizonyos feltételek mellett lehetőség van még egy operációra.

        A műtétet megelőzően szükség van különféle vizsgálatok elvégzésére, mint például a légzésfunkció  meghatározása és vérgázanalízis, hogy felbecsülhessék az operációval járó kockázatot és azt  megítélhessék, hogy a műtét utáni tüdőfunkció megfelelő lesz-e.

        Abban az esetben, ha (Ha) a daganat műtétileg nem távolítható el, akkor kemoterápiát alkalmaznak.

        Ma már lehetőség van a korábban nem operálható tüdőmetasztázisok lézerrel vagy radiofrekvencia alkalmazásával történő  ellátására is. Néhány esetben pontosan tervezett sugárterápia is csökkentheti a tüdőáttétek nagyságát.

        Az agyi áttétek kezelése

        Közvetlenül az agyi áttétek felfedezése után a beteg  kortikoszteroid terápiában részesül. Az áttétes daganatokat körülvevő agyszövetek megduzzadnak. A kortikoszteroid lelohasztja ezeket a duzzanatokat, így csökkenti az általuk okozott idegrendszeri panaszokat, ám maguknak a metasztázisoknak a mérete ezzel nem csökken. Amennyiben lehetőség van rá, az agyi áttéteket műtétileg eltávolítják, ha erre nincs mód, akkor az agyi metasztázisok besugárzására kerül sor. Olykor a műtét és sugárkezelés kombinációja is szóba jöhet.

        A csontvelői áttétek kezelése

        Vérképben észlelt eltérések esetén felmerül, hogy a csontvelőben is metasztázis alakult ki. Helyi érzéstelenítésben mintát vesznek  a csontvelőből. Képalkotó eljárásokkal keresik meg az áttéteket. Abban az esetben, ha a csontvelőben  áttétek képződtek, az azt jelenti, hogy a betegség már nagyon előrehaladott stádiumban van, azaz már nagy valószínűséggel más szervekben is vannak áttétek.

        A csontvelői áttétek kemoterápiával kezelhetők.

        A csontfájdalmak  enyhítésére izotóp terápia is alkalmazható, ami a tumorsejtek számát is csökkenti. Egyes csontáttétek, amelyek fájdalmat okoznak, helyi sugárterápiával is kezelhetőek. A csontok leépülése ellen biszfoszfonátokat is adhatnak a betegeknek. Ha fennáll a csonttörés vagy gerincvelői harántlézió (a daganat szintje alatt az idegrendszeri funkciók kiesése, mely többek között a végtagok részleges vagy teljes bénulásával jár) veszélye, akkor műtétre van szükség.

        A vastagbélrák kezelése

        1. A vastagbélrák kezelését megelőző vizsgálatok
        2. A vastagbél műtétről
        3. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?
        4. A vastagbélrák kezelése sugárterápiával
        5. Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében
        6. Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
        7. Tudnivalók az immunterápiáról
        8. Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        WEBBeteg Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         darmkrebs.de
        Lektorálta: Dr. Baki Márta, onkológus főorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében

        A célzott onkológiai készítmények alkalmazása napjainkban már a terápia részét képezik, azokat szakmai szempontok alapján a hagyományos kemoterápiás készítményekkel kombináltan kapják a vastagbélrákos betegek.

        A vastag- és végbéldaganatok sugárterápiája

        A sugárterápia nagy energiájú sugarakat (például röntgensugarakat) vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására. Sokkal gyakrabban használják a végbélrák kezelésére, mint vastagbélrák estén. Egyes vastag- és végbélrákos megbetegedéseknél az egyidejűleg alkalmazott kemoterápia hatásosabbá teheti a sugárterápiát. A két kezelés együttesét kemoradioterápiának hívják.

        A mellékhere és herezacskó daganatai

        A férfi nemi szervek bármilyen elváltozásával forduljon orvosához, hiszen ha időben fény derül a betegségre, akkor rendszerint kisebb beavatkozás is elegendő, és így elkerülhetőek a radikális műtéti beavatkozások!

        A vastagbélrák tünetei

        A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma. Ismerje fel a vastagbéldaganat korai tüneteit!

        Hallóideg-daganat a fülzúgás, halláscsökkenés hátterében?

        A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.

        Daganatok, amelyektől jobban tartunk, mint indokolt, és amiktől nem tartunk eléggé

        A rákbetegségektől a legtöbb ember eleve fél. Mi lesz, ha velem történik meg? Vajon ez a tünet is daganatra utal? Egyes daganattípusok azonban a többinél is nagyobb rettegést váltanak ki, holott ha megnézzük, mennyire fenyegetőek vagy milyen gyakoriak, kiderül, hogy azoktól a rosszindulatú betegségektől félnek a legtöbben, amik jóval ritkábban fordulnak elő, mint mások. A WEBBeteg.hu utánajárt a részleteknek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.