• Milyen kontrollvizsgálatok szükségesek a vastagbélrákon átesett betegeknek?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A daganatos betegségen átesett, tünetmentes betegeknek bizonyos időközönként, előre meghatározott rendszer szerint konrtollvizsgálatokra szükséges menni. Az alábbiakban a gyógyult vastagbéldaganatos betegek számára szeretnénk néhány hasznos tanáccsal, információval szolgálni.

        A vastagbélrák téma cikkei

        A betegség megértése
        1. A vastagbélrák tünetei
        2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
        3. A vastagbélrák rizikófaktorai
        4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

        Élet betegséggel
        5. A diagnózis lelki feldolgozása
        6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, életkilátások
        7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
        8. Élet a béldrák diagnózisa után
        9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

        Megelőzés
        10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
        11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

        A vastagbéldaganatok kiterjedtségük szerint a következő csoportokba sorolhatók:

        • I. stádium: a daganat nem terjed a bélfalon túl. A műtét általában (a betegek 95%-a esetén) végleges megoldást jelent, és nincs szükség további kezelésre és ellenőrzésre.
        • II. stádium: a daganat a bélfalon túl terjed, de nem éri el a környező nyirokcsomókat, általában (a betegek 65-80%-a esetén) a műtét elegendő, kiegészítő besugárzás, esetleg kemoterápia szükséges lehet.
        • III. stádium: környező nyirokcsomók érintettsége esetén a műtétet követően kemoterápia, esetleg radioterápia is szükséges. 
        • IV. stádium: a folyamat távoli áttétet ad. Műtét, radio- és kemoterápia szükséges, az alapfolyamat és áttét(ek) függvényében. 

        Az alábbiakban a II. és III. stádiumú, azaz nem csak a bél falára lokalizálódó, de távoli áttétet nem adó vastagbél-daganatok gondozásának alapelveit ismertetjük. 

        Mikor és milyen ellenőrző vizsgálatok szükségesek?  

        A kezelésekhez hasonlóan szakmai protokoll rögzíti a vastagbélműtét után tumormentesnek vélelmezett betegek utánkövetésének módját és ütemezését is.

        Az alábbi menetrend akkor érvényes, ha a kontrollvizsgálatok nem tárnak fel kiújulást vagy nem vetik fel áttét gyanúját, mert abban az esetben a teendők az aktuális szükségletekhez igazodnak. Természetesen az ütemezést az is felülírja, ha a beteg két kontrollvizsgálat között kivizsgálandó panasszal jelentkezik. A pontos menetrendet emellett minden esetben a műtét előtti és utáni leletek, illetve a műtéti megoldás határozza meg.

        Hirdetések

        Az első 2 évben 3 havonta történik kontrollvizsgálat, ezt követően 6 havonta. Az ellenőrzés része a beteggel való konzultáció (étvágy, testsúly, fájdalom felmérése), a has, a műtéti hegek, a tüdő fizikális vizsgálata. A laboratóriumi vizsgálatok során követik a tumormarkerek (CEA, CA 19-9, CA-50) változását, a májfunkciós értékeket és székletvér vizsgálatot is végeznek. Képalkotó vizsgálatokra 6 havonta kerül sor: a mellkasról röntgenkép készül (indokolt esetben CT vagy PET-CT), a has-kismedence területéről ultrahang, CT vagy MR (indokolt esetben PET-CT). Endoszkópos kontroll (tükrözés) évente indokolt.

        Tehát az általános vizsgálati menetrend a következő:

        1. általános orvosi vizsgálat, a beteg állapotának megbeszélése (3 évig 3-6 havonta, majd az 5. évig 6 havonta esedékes)
        2. tumormarker (CEA) kontroll (2 évig 3-6 havonta, majd az 5. évig 6 havonta)
        3. mellkasi CT vizsgálat (5 évig évente)
        4. hasi CT vizsgálat (5 évig évente)
        5. kolonoszkópos kontroll (1 évvel a műtét után, majd 3-5 évente) Ha minden rendben van, az 5. évet követően már csak évente végeznek kontrollvizsgálatot.

        Olvasson tovább A vastagbélrák szövettani típusairól és a túlélés esélyeiről itt írtunk részletesen

        Egy fontos lépés: a hozzátartozók szűrővizsgálata

        Ne feledkezzünk meg arról, hogy a vastagbéldaganatra való hajlam családi halmozódást mutat! Megfelelő időben történő kolonoszkópos szűrővizsgálattal a vastagbéldaganatok „előszobáját” jelentő jóindulatú elváltozások (vastagbélpolipok) eltávolíthatók, így a daganat kialakulása megelőzhető!

        Vastagbéldaganatos betegek családtagjai számára ajánlott kolonoszkópos szűrővizsgálati időpont:

        • 50 év feletti beteg első fokú hozzátartozói: 40 éves kor
        • 50 év alatti beteg első fokú hozzátartozói: 10 évvel korábbi életkorban, mint a beteg életkora.
        • Családon belül halmozottan, illetve 50 éves kor alatt előforduló vastagbél-daganat esetén felmerül genetikai rendellenesség (Lynch-szindróma) lehetősége is, ennek megállapítása az onkológus és genetikus szakember feladata.

        Holányi PéterForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász 
        Felhasznált irodalom:
        200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        Gyermekvállalás vastagbélrák után

        A vastagbélrák a legtöbb esetben az 50 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabb életkor sem jelent biztosítékot, különösképpen akkor, ha a családban volt már hasonló tumoros betegség. Felvetődik emiatt a kérdés: amennyiben nemző- illetve fogamzóképes életkorban lévő az érintett beteg, vajon milyen hatással lehet a vastagbélrák a termékenységre és a családtervezésre.

        Milyen gyakran kell a kontroll magasvérnyomás-betegeknél?

        A magasvérnyomás-betegeknek tudniuk kell, hogy kezelésük egy életre szól és a rendszeres kontroll nem csupán formalitás. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája arról beszélt, mi minden múlik az ellenőrzésen, a kezelés szükséges módosításain.

        Vastagbélrák diagnózis - Hogyan lehet lelkileg feldolgozni?

        A rákos betegségeket a köznyelv, sajnos nemritkán jogosan, a halál előszobájaként azonosítja. Így egy rákdiagnózis kimondásakor és az azt követő időszakban a beteg komoly érzelmi megpróbáltatásokon megy keresztül.

        A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

        A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek.

        Élet a bélrák diagnózisa után

        A vastagbélrák diagnózisa a legtöbb beteg mindennapi életét alapjaiban változtatja meg. Ez a daganattípus drasztikus változást okozhat a testképben, és a közérzetre is nagy hatást gyakorol. Mi mindenre számíthat még betegként? Mire érdemes odafigyelnie?

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata- és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.