• Minden rákbetegnek találkozni kellene pszichológussal

        Szerző:
        WEBBeteg

        Ugyan egyre több onkológiai osztályon érhető el kifejezetten a daganatos betegekkel foglalkozó pszichológus, ám még bőven van hová fejlődni. Egyrészt abban, hogy a szakorvosok felismerjék: nem elég műteni vagy gyógyszert adni a betegeknek, a betegséggel járó szorongást, lelki hullámvölgyeket is kezelni kell. Másrészt abban, hogy a betegek és a családtagok elfogadják: nem a „bolondoknak” van szükségük pszichológusra.

        A szakemberek a mindennapokat alapvetően meghatározó problémákban segítséget tudnak nyújtani: velük át lehet beszélni azokat a kérdéseket is, amelyeket esetleg még családi körben sem mer előhozni valaki, továbbá a szorongás oldásában, a feszültség csökkentésében, a stresszel összefüggő alvásproblémák kezelésében, a mindennapok megélésében, a nyomasztó betegségtudat leküzdésében is számíthatunk a pszichológusokra.

        Egy daganatos beteg aktuális státuszának éppúgy a része a lelkiállapota, mint a laboratóriumi eredményei. Ezt vallják a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumában, ahol évek óta minden egyes új beteggel pszichológiai állapotfelmérő tesztet is kitöltenek, hogy felmérjék miként áll hozzá az onkológiai kezelésekhez, mennyire szorong, milyen lelki nehézségeket, esetleg fizikai tünetekben is megnyilvánuló problémákat okoz számára a daganatos betegséggel vagy a kezelésekkel járó stressz.

        Hirdetések
        Rohánszky Magda
        Rohánszky Magda

        – Az új betegeinkkel a pszichológiai szűrőkérdőívek kitöltése több előnnyel is jár. Egyrészt közvetítjük feléjük az üzenetet, hogy számunkra fontos a betegek közérzete is, másrészt felmérjük, hogy aktuálisan kinek van, vagy a jövőben kinek lehet szüksége pszichológus segítségére. Elmondjuk, hogy milyen egyéni vagy csoportos foglalkozásokra van lehetőség a kórházban vagy az osztály mellett működő Tűzmadár Házban. Nem utolsó sorban pedig a beszélgetés révén bizalmat építünk: mivel mindenkit megkeresünk, csökken a pszichológiával szembeni előítélet a páciensekben, nagyobb az esély rá, hogy azok is, akik aktuálisan nem igényelnek törődést, krízis esetén tudni fogják, hogy fordulhatnak hozzánk, így felveszik velünk a kapcsolatot – számol be gyakorlatukról Rohánszky Magda onkopszichológus.

        A láz mellett a stressz is számít

        Rohánszky Magda megjegyzi: indokoltnak tartanák, hogy minden onkológián egységesen végezzenek pszichológiai állapotfelmérést, s legyen a mentális állapot követése is a klinikai rutin része – igaz, ennek akkor van értelme, ha az adott osztályon utána a megfelelő pszichológiai ellátást is megkaphatja az, akinek szüksége van rá. Ez egybecseng a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság (IPOS) 2010-ben közzétett szakmai ajánlásával is, miszerint a légzés, a pulzusszám, a vérnyomás, a testhőmérséklet és a fájdalom mérése mellé a kórlapra kellene kerülnie a pszichológiai-érzelmi problémákat jelző distressz szintjének is.

        Rohánszky Magda 8 éven át elnökként vezette a Magyar Pszichoonkológiai Társaságot (MPOT), ez idő alatt az aktív tagok számos orvosi kongresszuson vettek részt előadóként, hogy a szakorvosok szemléletformálásán keresztül a kezelés, a betegvezetés szerves részeként fogadtassák el a pszichológiát. Egyre több osztályon gyakorlat, hogy az onkológiai munkacsoport (onkoteam) tagja a pszichológus is, jelen van a viziteken, ezáltal napi kapcsolatban lehet a betegekkel. Nemcsak az orvosokat kell meggyőzni a pszichológia létjogosultságáról, hanem a pácienseket is. „Nem elég, hogy rákbeteg vagyok, még bolondnak is gondolnak.” Ezt a kijelentést még mindig lehet néha hallani a betegek részéről, ami egyet jelent: továbbra is sokan nem tudják, mit is tud kínálni a pszichológia.

        Hiányzó beszélgetések

        dr. Molnár Mária
        dr. Molnár Mária

        A Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjában is részese a pszichológus az onkológiai orvoscsoportnak. Erről dr. Molnár Mária pszichiáter, onkopszichológus azt mondja: ezáltal azok a betegek is a látóterükbe kerülnek, akikkel egyébként a kezelőorvos révén nem kerülnének kapcsolatba. „A pszichológiai foglalkozás nem negatív minősítés és nem is kiváltság: az onkológiai ellátás szerves része” – szögezi le a főorvos.

        – Tapasztalatunk szerint a daganatos betegek 30 százalékának lenne szüksége konkrét pszichológiai támogatásra, pszichoterápiára vagy gyógyszeres kezelésre. Összességében pedig a betegek 50-60 százaléka kerül valamikor a betegsége során olyan helyzetbe, amikor alkalomszerűen igényelné a lelki támogatást, hogy egy-egy konkrét problémáját átbeszélhesse egy szakemberrel – mondja Molnár Mária. Hozzáteszi: akivel egy-két alkalommal találkoznak, ezek a beszélgetések az esetek nagy részében a felvilágosításról szólnak. Azaz a pszichológus végzi el azt a munkát, amire a zsúfolt onkológián nincs lehetőség: elmagyarázza a kezelés menetét, a döntések hátterét, beszélget a beteggel, kifejti azokat az információkat, amelyeket a gyors orvosi vizit során vagy az írott betegtájékoztatóból nem értett meg valaki vagy nem volt alkalma megkérdezni.

        A főorvos megerősíti azt a sok páciens által is panaszolt tapasztalatot, hogy a betegek sokszor érzik úgy, hogy nincs elég információjuk, nem tudtak kérdezni. Ez részben a zsúfoltságból, részben pedig abból is adódik, hogy az onkológiát sokan élik meg olyan stresszként, ahol azt is elfelejtik, hogy mit akartak kérdezni vagy arra konkrétan mit is válaszolt az orvos.

        – Sokszor az aktuális helyzet tisztázása, átbeszélése is olyan megnyugvást hoz a betegeknek, hogy miután megértették mi és miért történik, s mire számíthatnak, a többivel már elboldogulnak maguk – fogalmaz Molnár Mária. A beszélgetések akkor is szelepfunkciót tölthetnek be, amikor a beteg olyan témákat szeretne megbeszélni, amire odahaza nem érez nyitottságot, mert tabuként kezelik – szólhatnak ezek konfliktusokról, halálfélelemről is. Egy független, de tapasztalt szakember e dilemmák átértékelésében, feloldásában is segíthet. Megnyugvás lehet a betegeknek, hogy ami a pszichológusnál elhangzik, azt ugyanúgy az orvosi titoktartás védi, mint a leleteket.

        Mi a különbség a pszichológus, a pszichiáter és a pszichoterapeuta között?

        Nap mint nap találkozunk a pszichiáter, a pszichológus és a pszichoterepauta kifejezésekkel. Kinek mi a feladata? Kik ők: pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta?>>

        A pszichológus szomszédasszony

        dr. Molnár Mária
        dr. Mailáth Mónika

        – Orvosokban és betegekben egyaránt tudatosulnia kell: a szorongás, az alvásproblémák, az étvágytalanság, a fásultság, a depresszió mögött lelki folyamatok is állnak, s ha ezeket a betegnek nem sikerül megfelelően kezelni, az összefoglaló néven distressznek nevezett tünetegyüttes jelentősen rontja az életminőséget, rengeteg energiát felemészt, ezáltal végső soron ronthatja a daganatellenes terápia eredményességét is – teszi kézzelfoghatóvá dr. Mailáth Mónika, az MPOT 2015. tavaszán megválasztott új elnöke, milyen következményekkel jár, ha a betegnek csak a szerveivel foglalkoznak, s nem kap érzelmi kapaszkodókat.

        A Debreceni Egyetem Onkológiai Intézetének pszichiáter-onkopszichológusa úgy látja: még mindig nincs kultúrája Magyarországon a pszichológushoz fordulásnak.

        – A pszichológia nem egy misztikus, lila ködbe vesző módszertangyűjtemény, hanem tudomány, ahol a vizsgálati módszereket és a terápiás módszertant is folyamatosan tesztelik, a hatások pedig mérhetők. Az emberi agy a világ legbonyolultabb szerve: ha nem is tudunk még annyit róla, mint a vércukorszint szabályozásáról vagy a daganatsejtek hormonreceptorairól, ettől még az elmével, a gondolatokkal, az érzelmekkel foglalkozó tudomány létezik és van létjogosultsága az orvoslásban – hárítja Mailáth Mónika azokat a kritikákat, amelyek a pszichológiai foglalkozásokban csak – mint fogalmaz – „beszélgetést, tornázgatást, légzőgyakorlatokat, a kívülálló számára furcsának ható játékokat” látnak.

        – Hányan panaszkodnak a szomszédasszonynak a gondjaikról, hányan mondják el barátnak, rokonnak, munkatársnak, ismerősnek a problémájukat, hallgatják meg vagy olvassák el az interneten akár ismeretlenek véleményét, amiben kapaszkodót keresnek. Vajon miért gondolják sokan, hogy egy pszichológus, akinek ez a hivatása és több száz hasonló cipőben járó daganatos beteggel szerzett már tapasztalatot, ne tudna olyat mondani vagy akár olyat kérdezni, amit érdemes lehet meghallgatni? – teszi fel a kérdést Mailáth Mónika. Önkritikusan hozzáteszi: a pszichológusok dolga, hogy motiválttá tegyék a betegeket, s megértessék a családtagokkal és a szakorvosokkal: érdemben tudnak segíteni.”

        Legyőzni a tehetetlenség érzetét

        – Az élethelyzet adott: kialakult a rákbetegség, aminek kiválasztják az ismert leghatékonyabb terápiáját. A beteg rákerül az útra, amely áldozatokkal jár, de jó esetben a javulás és a gyógyulás felé visz, előrehaladott stádiumban a betegség feltartóztatását célozza. Ezeket az objektív körülményeket a beteg nem tudja ténylegesen befolyásolni, ám fontos átéreznie azt: ebben a helyzetben sem teljesen tehetetlen. Az igenis rajta múlik, hogy az adott helyzethez hogyan viszonyul. Mennyire hagyja a betegségtudatot, a jövőért való aggódást eluralkodni gondolatain és érzelmein, mennyire fordul befelé és engedi át magát a betegségnek. Vagy inkább próbálja megélni, ami a jelenben megadatik. Ehhez nagyon jó módszereket tud tanítani a pszichológia – fogalmaz Mailáth Mónika.

        – A betegség kontrollvesztéssel jár, a betegek úgy érezhetik, hogy a testük cserbenhagyta őket. Azt nem tudom befolyásolni, hogy kihullik-e a hajam, de azt igen, hogy én hogyan viszonyulok ehhez, büntetésnek vagy a terápia részének, a gyógyulásért tett befektetésnek fogom fel. Az egyéni vagy csoportos tréningek segítenek más megvilágításból nézni a gondokat, s egy kihívásokkal teli élethelyzetben is segíthetnek lendületet meríteni a folytatáshoz – zárja gondolatait a debreceni onkopszichológus.

        (Rákgyógyítás)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az orrfolyás kiváltói

        Cs. K., fordító

        Az orrfolyásnak 8 gyakori oka is létezik, és nem mindegyik korlátozódik a télre.

        Egészségügyi digitalizáció

        ÁEEK

        Gyorsabb gyógyítás, biztosabb gyógyulás várható az EESZT elindulásával. (x)

        Rákos betegek táplálkozása - Mit...

        A betegség alatti túlzott fogyást nem mindig maga a betegség okozza: előfordulhat, hogy a hátterében a gyógyszeres kezelés áll, de a...

        Mit kell tudni a TNM rendszerről?

        Minden daganatos betegség kezelésének alapvető követelménye a pontosan meghatározott TNM besorolás, mivel csak az ismert és precízen...

        Együttélés a szorongással

        A generalizált szorongás betegséggel nehéz együtt élni. Nagymértékben befolyásolhatja a családjával, barátaival való kapcsolatát...

        A Crohn-betegség szövődményei

        A Crohn-betegség nemcsak kellemetlen vagy fájdalmas tünetei, hanem súlyos, akár életveszélyes szövődményei miatt is minél korábbi...

        A nyelőcsőrák és tünetei

        Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év...

        Daganatterápia - Melyik kezelés jöhet...

        Az, hogy rosszindulatú daganatos megbetegedés esetén melyik gyógymódot vagy mely gyógymódok kombinációját alkalmazzák, számos tényező...

        Műanyag van a krumpliban?

        2017. december 11-én lépett hatályba, és pár hónap múlva már kötelező is alkalmazni az EU Bizottságnak azt a rendeletét, amely az...

        Az elhízás súlyos teher a daganatos...

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Hivatala és az Európai Elhízástudományi Társaság közösen adtak ki a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.