Kemoterápia - Tudnivalók

A kemoterápiás kezelés során a betegeket olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a daganatos sejteket elpusztítják, vagy legalább szaporodásukat gátolják. A citosztatikumok nagy része a gyorsan szaporodó daganatsejteket szelektíven pusztítja, de sajnos az ép sejtekre is káros hatással lehet.

Ma már számos, különböző módon ható kemoterápiás szer van forgalomban. A legtöbb kezelés során ezeket a citosztatikumokat kombináltan alkalmazzák, mert így jobb eredmény érhető el.

Mikor alkalmazzák a kemoterápiát?

A kemoterápia egyes daganatok kezelése esetén alkalmazható önállóan is, így pl.: a vérképzőszervi daganatok (leukémiák, lymphomák) esetében.

Több daganat kezelésekor viszont a sebészi-, illetve sugárterápiával kombináltan alkalmazott kemoterápia a legoptimálisabb kezelési lehetőség.

A kemoterápia alkalmazható műtét előtt és azt követően is. A műtét előtti kemoterápia célja a daganatos sejtek pusztítása révén a daganatos szövet megkisebbítése, ezzel a műtét sikerességének fokozása.

A műtét után alkalmazott citosztatikumokkal a még a szervezetben maradt daganatos sejtek elpusztítása a cél.

A citosztatikumok alkalmazhatók szájon keresztül (tabletta, kapszula, folyadék), vénán keresztül (intravénásan), vagy a bőr alá adva (subcutan), illetve az izomzatba fecskendezve (intramuscularisan). Ma már gyakori a bőr alá varrt kis tömlőbe (Porth-A-Cath) juttatott kemoterápia, melynek célja a felső végtagon kialakult kemoterápia utáni bőrreakciók kivédése. Egy egyszerű érsebészeti beavatkozást követően a bőr alá varrt kis tömlőbe a kemoterápia lokális reakciók nélkül, biztonságosan és gyorsan több ezer alkalommal beadható.

A kemoterápia az egészséges sejteket sem kíméli

Fentiekben már említettük, hogy a citosztatikus szerek a gyorsan osztódó egészséges sejtekre is káros hatással vannak. Gyorsan osztódó pl.: az emésztőrendszer sejtjei (száj-, gyomor-és bélnyálkahártya), a hámsejtek (bőr, hajhagymák), az ivarsejtek és a vért alkotó sejtek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék).

A leginkább károsított sejteknek megfelelően a leggyakoribb mellékhatások a következők. Emésztéssel kapcsolatos zavarok: szájszáradás, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés.

A hámsejtek pusztulása miatt bőrszárazság, napfényérzékenység, hajhullás alakulhat ki. A vörösvérsejtek károsodása vérszegénységhez, fáradékonysághoz vezet.

A fehérvérsejtek pusztulása a védekezőképesség csökkenését okozza, így fertőzésveszély alakulhat ki. A vérlemezkék károsodása vérzékenységhez vezethet. Ez megnyilvánulhat enyhe formában, mint pl. orr-, illetve ínyvérzés. Sajnos azonban súlyos életet veszélyeztető vérzések is kialakulhatnak (pl. agyvérzés).

Az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően a kemoterápia káros mellékhatásai nagymértékben csökkenthetővé váltak.

A mellékhatások kivédésének lehetőségei

A szájnyálkahártya szárazság, fertőzés kivédésére a kereskedelmi forgalomban lévő különféle szájfertőtlenítő szerek általában nem ajánlottak, mert alkoholtartalmuk miatt még kellemetlenebb tüneteket válthatnak ki, de kellő higítással alkalmazhatóak lehetnek.

Helyettük hasznos lehet a mindenki által jól ismert kamillateás öblögetés, esetleg a langyos vízben feloldott szódabikarbóna. Emellett elengedhetetlen a gondos, lehetőleg minden étkezést követően végzett óvatos fogmosás.

A hányinger, hányás enyhítésére különféle módon ható, kombináltan is alkalmazható gyógyszerek állnak rendelkezésre. A gyógyszerek mellett számos olyan módszer van, mely segíthet a tünetek enyhítésében. Fontos a zsíros, nehéz, fűszeres ételek kerülése. A nagyobb volumenű étkezések helyett a gyakori, kis mennyiségű étkezés szintén hasznos lehet, valamint a glutén és tejmentes diéta betartása a kemoterápia alatt a tünetek enyhülését okozhatják.

Hasmenés esetén a gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő folyadékpótlás és a diéta betartása a legfontosabb. Kerülni kell a fűszeres ételek, a tej és tejtermékek,a koffein tartalmú italok, édességek fogyasztását. A tünetek enyhülését követően néhány napig még könnyen emészthető ételek fogyasztása ajánlott: rizs, burgonyapüré, kétszersült, keksz, banán, alma.

Egyes kemoterápiás szerek nem hasmenést, hanem éppen ellenkezőleg székrekedést okoznak. Ennek elkerülése érdekében magas rosttartalmú ételek (barna kenyér, zöldségek, gyümölcsök) fogyasztása, bőséges folyadékbevitel és amennyire az általános állapot engedi a szokásosnál több testmozgás végzése ajánlható. Ha mindez nem elég, csak a kezelőorvos által felírt hashajtók szedése javasolható még.

Hajhullás és bőrviszketés

A hajhullás sok beteg számára a kemoterápia rettegett mellékhatása. Hangsúlyozni kell, hogy nem minden kemoterápiás szer okoz hajhullást, de ha igen az az esetek többségében nem végleges!
A hajhullás a kezelést követően 8-14 nap múlva alakul ki. A hajhullás mellett más testszőrzet átmeneti elvesztése is bekövetkezhet.

A hajhullás csökkentése érdekében a kezelés alatt és után kerülni kell a hajzat erős fésülését, és hajszárító, hajgöndörítő készülékek használatát. Hasznos a 4-5 naponta történő hajmosás magas fehérjetartalmú samponokkal. Védeni kell a kopasz fejbőrt a túlzott hidegtől, illetve a napfényártalomtól. Manapság már a rászoruló betegnek szakorvos által, receptre, kedvezményes paróka írható fel. A hajhullás megelőzésére a kemoterápia napján történő lokális – hajas fejbőrre kiterjedő hűtés is egy lehetőség.

A kemoterápia következményeként bőrviszketés is felléphet. A bőrviszketés enyhítésére vizes-és nem olajos alapú testápolók használata ajánlott. Meleg víz helyett inkább a langyos vizes zuhanyozás a választandó. A fürdővízhez adott szódabikarbóna is hasznos lehet.

Öltözködés terén kerülni kell a műszálas, feszülő ruházatot. Ezek helyett inkább pamut, jól szellőző ruhák viselése a célszerű. Fontos az önfegyelmezés, a vakarás kerülése, mert az súlyos bőrfertőzésekhez vezethet.

Óvakodni kell a fertőzések kialakulásától

A kemoterápia során a fehérvérsejtek is károsodnak, ez kedvez a fertőzések kialakulásának. A kezelésben részesülő betegeknek ismerniük kell, hogy hogyan lehet elkerülni a fertőzéseket.

Kerülni kell a nyilvánvalóan fertőző betegekkel, hozzátartozókkal való érintkezést. De emellett a nagyobb társaságban való tartózkodás sem ajánlott, hiszen tünetek nélkül is lehet valaki vírus-, vagy baktériumhordozó. Háziállatok tartása, azok etetése-gondozása is veszélyes lehet. A mosatlan, hámozatlan gyümölcs, zöldség, a nyers tej- és tejtermékek, a felvágottak, nyers húsok is veszélyes fertőzés forrást jelentenek a betegek számára.

Fontos a gyakori, gondos kézmosás, minden étkezés előtt és WC-használat után. Kerülni kell a nyálkahártya- és bőrsérüléseket fogmosás, borotválkozás, körömvágás során. Bármilyen fertőzésre utaló tünet: láz, torokfájás, köhögés, hányás-hasmenés, gyakori vizelés, bőrseb észlelése esetén minél előbb forduljon orvoshoz!

Vérzékenységet is okozhat

A kemoterápiás szerek, vagy a hányinger ellenes gyógyszer hatására csökkenő vérlemezkeszám vérzékenységhez vezet. Minden olyan tevékenység kerülendő, mely fokozott erőlködéssel jár (nehéz fizikai munka, nagy terhek cipelése) az életet veszélyeztető agyvérzés elkerülése érdekében.

Fogmosáskor puha sörtéjű fogkefe használata segíthet az ínyvérzés kivédésében. Borotválkozáshoz inkább villanyborotva készülékek használata javasolható, hiszen az ritkábban okoz bőrsérülést.

A kemoterápiás kezelés a vörösvértesteket is pusztítja. Ennek következtében vérszegénység alakul ki. Tünetei a gyengeség, csökkent fizikai és szellemi terhelhetőség, sápadtság, légszomj. A kellemetlen tünetek enyhítésére pihenés, kezelőorvos által javasolt vitaminok szedése, bő folyadékbevitel ajánlott.

A citosztatikumok és a fogamzóképesség

A kemoterápiás szerek a nemi szerveket és a fogamzást is károsíthatják. A citosztatikumok férfiak esetén nemcsak az ivarsejtek számának csökkenését idézik elő, hanem károsíthatják azokat.

A károsodott ivarsejttel történő megtermékenyítés pedig fejlődési rendellenességhez vezethet. A kezelés előtt ezért feltétlen indokolt minden fogamzóképes korú férfi esetén tisztázni, hogy akar-e még gyermeket.

Amennyiben igen, úgy lehetőség van arra, hogy a kezelés megkezdése előtt ivarsejteket gyűjtsenek és azokat speciális helyen, úgynevezett spermabankban tárolják. Az így tárolt sejteket később mesterséges megtermékenyítés során felhasználhatják gyermeknemzésre.

A citoszatikumok spermiumokra kifejtett károsító hatása miatt a kemoterápiás kezelés alatt és azt követően két évig tanácsos a fogamzásgátlás.

Nők esetén a citosztatikumok károsíthatják a petefészkeket, csökkentve azok hormontermelését. Ez a menstruációs ciklus megváltozásában, illetve teljes elmaradásában nyilvánulhat meg. A férfiakhoz hasonlóan nők esetén is két évig tanácsos elkerülni a gyermeknemzést.

Nőknél hüvelyszárazság és a külső nemi szerveket érintő bőrszárazság alakulhat ki. Ezek nemcsak a nemi vágyat csökkentik, hanem a közösülést is fájdalmassá teszik. A tünetek enyhítésére a gondos higiénia mellett hüvelykenőcsök és kúpok állnak rendelkezésre.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs
Lektorálta: Dr. Molnár Katalin, onkoradiológus