Mivel nem gyógyítható a rák?

Folyamatosan hallani olyan híreket, amelyek mellőzve a hitelességet, a kutatási eredményeket arról szólnak, hogy az adott készítmény vagy készülék hatásos a daganat gyógyítására. Két és fél év börtönre ítélték azt a férfit, aki papírgalacsinokkal kitömött készülékről állította, hogy megöli a rossz sejteket.

Nagyon kevés olyan szer van a kemoterápiás eljárásokon, illetve a célzott terápián kívül, amelyik képes befolyásolni a daganatot. Vannak olyan készítmények, amelyeket ki lehet próbálni, amennyiben nem árt, legyen az vitamin, étrend-kiegészítő vagy más készítmény. Egy a lényeg, ezek a szerek ne helyettesítsék a hosszú kísérletezéseken keresztül a hatásosságát megerősítő és kipróbált terápiás célú gyógyszereket - hangsúlyozza dr. Kovalszky Ilona, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének professzora, aki azt mondja: a daganatos beteg hallgasson az onkológusára, neki van ugyanis a legnagyobb tapasztalata.

Sokszor a daganatos gyógyszerek mellékhatásokkal rendelkeznek, ehhez képest „kellemesebb” a betegnek a pótszerek alkalmazása, ezek ugyanis nagy valószínűséggel nem okoznak mellékhatásokat, de tegyük hozzá, igazolt hatásuk sincs. Ezek a készítmények nem helyettesítik a szakszerű kezelést - teszi hozzá a professzor.

A gyógyhatás igazolásához alapos, a terméknek az emberi szervezetre gyakorolt minden hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között kell tesztelni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról megalapozottan szakvéleményt adni - olvasható a WEBBeteg.hu korábbi cikkében.

Mindenható célzott terápia?

Dr. Kovalszky Ilona elmondta: a jelenlegi molekuláris diagnosztikai tevékenység csak bizonyos meghatározott gének állapotára vonatkozik, nem az egész daganatsejt génállományát érinti. Ezekkel az eljárásokkal az adott daganat bizonyos célzott gyógyszerekkel szembeni érzékenységét is vizsgáljuk, kiderül, hogy hatni fog-e az adott készítmény, vagy nem.

Éppen ezért még nem mindenki számára jelentenek megoldást a célzott gyógyszerek, de jó hír, hogy folyamatosan és intenzíven kutatják a különféle daganat típusokban kialakuló genetikai elváltozások okait, ezek összefüggéseit a különböző környezeti hatásokkal, valamint a génhibáknak, az úgynevezett mutációknak a hatását a daganatok növekedésével és áttét képzésével kapcsolatban.

"Sérülékeny fogyasztói csoportok"

A Gazdasági Versenyhivatal tapasztalatai szerint az egészségre ható és gyógyulást ígérő termékek népszerűsítését szolgáló reklámokkal a vállalkozások alapvetően azokat a fogyasztókat célozzák meg, akik kifejezetten különböző betegségek megelőzése vagy gyógyulás, illetve kezelések kiegészítése céljából keresik a különböző terápiás lehetőségeket. Az egészségre és az emberi szervezetre ható termékek esetén a különféle betegségben szenvedő vagy azt megelőzni szándékozó emberek sérülékeny fogyasztói csoportot alkotnak. Ők a gyógyulás vagy gyógyító hatás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak a gyógyulást ígérő tájékoztatásokra, emiatt különös jelentősége van a tényszerű, túlzásokat nélkülöző, bizonyított állításokat tartalmazó tájékoztatásnak.

Az élelmiszerek, így az étrend-kiegészítők vonatkozásában is a jogszabályi előírások a gyógyhatás állítását kifejezetten tiltják, az egészségre hatás állítása nem lehet megtévesztő, valamint az ilyen hatásállításoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó jogszabályi előírásokkal - olvasható a Gazdasági Versenyhivatal portálunkhoz eljuttatott válaszában.

Kihez fordulhatunk panaszunkkal?

Elárasztanak bennünket a hirdetések, a jól csengő üzenetek, nehéz kiszűrni, melyik cég kínálja a valódi megoldást betegségünkre, de mit tehetünk, ha gyanakodunk?

Amennyiben a fogyasztóban kétség merül fel egy hirdetés valóságtartalmát illetően, úgy élhet bejelentéssel a hatóságok felé annak érdekében, hogy a céggel szemben folytassanak le a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítására irányuló eljárást.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) értelmében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt 10. § (1) bekezdése alapján alapesetben a fogyasztóvédelmi hatóság (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, NFH - a szerk.) a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi érintettség esetén a Magyar Nemzeti Bank, a (3) bekezdésben meghatározott gazdasági verseny érdemi érintettsége esetén (például országos sugárzású televízióban vagy legalább három megyében terjesztett napilapban közreadott reklám, illetve legalább három megyében végzett közvetlen fogyasztói megkeresés) esetén pedig a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Amennyiben a fogyasztó panaszával nem a hatáskörrel rendelkező hatósághoz fordul, úgy a panaszát a hatóságok átteszik az eljárásra jogosulthoz. A beteg betegjogi panaszával megkeresheti közvetlenül az ÁNTSZ-t, vagy - gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök esetében - a GYEMSZI-t (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet).

A törvény mellékletének 17. pontja, és a 3.§ (1) és (4) bekezdése értelmében tilos az a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, melynek keretében megvalósul „annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.”

(WEBBeteg - Tóth András újságíró)