• Sugárzások fajtái és a rákos megbetegedések

        Szerző:
        WEBBeteg

        Csak az ionizáló és az ultraviola sugárzás kapcsolata bizonyított rák kialakulásával. A sugárzások két nagy csoportját az ionizáló és nem ionizáló sugárzások alkotják. Az ionizáló sugárzás nagy energiájú, képes áthatolni a sejteken és ionizációt előidézni azok különböző részein.

        A nem ionizáló sugárzás alacsony frekvenciájú sugárzás, aminek nincs elég energiája, hogy ionizációt idézzen elő a szövetekben, de más úton létrehozhat nem kívánt következményeket. Azok a rákfajták, amiket sugárzással létre lehet hozni, természetes körülmények között (fokozott sugárterhelés nélkül) is előfordulnak, tehát nincs olyan rákfajta, amit speciálisan a sugárzás hozna létre. Az egyes szervek sugárzás iránti érzékenysége különböző. A pajzsmirigy és a csontvelő a legérzékenyebbek a sugárzásra, míg a vese, húgyhólyag, petefészek kevésbé. A leukémia (a csontvelőben keletkező daganat bizonyos fajtája) egyes formái a leggyakoribbak a sugárzás által keltett rákok között.

        Hirdetések

        Ionizáló sugárzás

        Az ionizáció egy normálisan semleges (töltés nélküli) molekulában pozitív töltés kifejlődését okozza. Az ionizált molekulák instabilak, és gyorsan kémiai változáson esnek át. Ez szabad gyökök keletkezéséhez vezethet, amik többek közt károsíthatják a sejt DNS-ét. Az ionizáló sugárzás a kevés tudományosan bizonyított rákot okozó hatás egyike az emberi szervezetben, bár úgy látszik, hogy sok kémiai anyaghoz képest viszonylag enyhe rákkeltő. Sok év eltelhet a sugárterhelés és a rák megjelenése között. A sugárzás legtöbb formájának nincs köze a rák kialakulásához. Csak az ionizáló sugárzásról és az ultraviola-sugárzásról (a nem ionizáló sugárzás egy formája) bizonyították, hogy genetikai sérülést idéz elő, ami rák kialakulásához vezethet. Az ionizáló sugárzás mutációt okozhat a sejt DNS-ében, ami rák kialakulásához vagy a sejt halálához vezethet.

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>

        A sérülés mértéke a sejt által kapott sugárzás dózisával függ össze. Amíg a sugárzás által előidézett sejtváltozások folyamata csupán a másodperc töredékéig tart, egyéb változások, mint pl. a rák kifejlődésének megkezdődése éveket is igénybe vehet. Egyes sugárzások kockázatát nem sokkal a röntgensugárzás felfedezését (1895) követően ismerték fel. Néhány év leforgása alatt sok bőrrákot figyeltek meg azokban, akik az első röntgensugárforrásokkal dolgoztak. Az első leukémiaesetet (a csontvelő rákja) sugárzó anyagokkal dolgozókban 1911-ben jelentették.

        Úgy gondolják, hogy Marie Curie és lánya is sugárzás okozta leukémiában halhatott meg. Akkorra már sok tanulmány erősítette meg néhány típusú sugárzás rákot okozó hatását. Tudásunk másik része az ionizáló sugárzás és a rák kapcsolatáról a Japánban felrobbantott két atombomba túlélőinek megfigyeléséből származik. Ennek alapján egy időben a leukémiát tartották a nagy dózisú sugárzás hatására keletkező fő rákfajtának. Ma tudjuk, hogy egyéb rákok is keletkezhetnek a sugárzás hatása nyomán, azonban ezek kifejlődéséhez hosszabb idő szükséges (rendszerint legalább 10-15 év).

          Számos módon csökkenthető a sugárterhelés


        A szív CT vizsgálata során számos mód van arra, hogy a sugárterhelést csökkentsük; ezen lehetőségek használatában illetve a CT készülék típusában volt jelentős különbség a laboratóriumok között. Amennyiben a sugárcsökkentő lehetőségekkel nem éltek, úgy akár 600 mellkas röntgen dózisának megfelelő sugárzás is érhette a beteget.
        Számos módon csökkenthető a sugárterhelés>>

        A leukémiák ezzel szemben már 2 évvel a sugárterhelés után megjelennek. Az atombomba-robbantás túlélőinek vizsgálata azt mutatta, hogy nagy dózisú sugárzás (legalább 100 cGy) számos rák kockázatát növeli. Ezen túlélők számára a leukémia kifejlődésének kockázata öt és félszer nagyobb, mint az átlagnépességben. Úgy tűnik, a gyerekek kétszer olyan érzékenyek, mint a felnőttek a sugárzás leukémiát okozó hatására, és a méhben fejlődő magzat még ennél is érzékenyebb.

        Bármilyen típusú rák kifejlődésének kockázata 50%-kal nagyobb azokban, akiket nagy dózisú sugárzás ért az atombomba-robbantáskor, mint azokban, akik ilyennek nem voltak kitéve. Az ionizáló sugárzás hatása a dózissal függ össze. Annak valószínűsége, hogy rák fog kifejlődni, a dózis emelkedésével növekszik. Arra nincs bizonyíték, hogy a kifejlődött daganat természetét (növekedési hajlama és át- 86 tétképző hajlama) a dózis befolyásolná.

        Más szóval: a sugárzás nagyobb dózisa nem eredményez agresszívebb daganatot. Az élelmiszer-besugárzást az 1940-es évektől kezdték alkalmazni. Kimutatták, hogy biztonságos és hatékony, és sok országban használják. A besugárzás megelőzi azokat a betegségeket, amiket a táplálékban lévő baktériumok okoznának. Pl. megelőzi a szalmonellafertőzést, amit az emberek baromfihús (pl. csirke) fogyasztása révén kaphatnak. Az eljárás a táplálék gamma- vagy röntgenbesugárzását jelenti, ami megöli a baktériumokat, de a táplálék nem válik radioaktívvá (sugárzóvá). Az így kezelt élelmiszerek nem okoznak rákot.

        A mindennapokban háromféle ionizáló sugárzással találkozhatunk

          Jó tudni!


        Ne nehezteljünk tehát az orvosra, ha bizonyos esetben nem végezteti el az általa feleslegesnek tartott röntgenvizsgálatot! Különösen igaz ez a szűrővizsgálatokra: panaszmentes állapotban az ajánlottnál gyakrabban szükségtelen ismétlésük. Amikor a sugárkezelésből származó, a szervezetet ért sugármennyiséget értékeljük, az általános jótékony hatások messze felülmúlják a kockázatot.
        • Természetes háttérsugárzás: a naprendszerből jövő kozmikus sugárzásból, valamint a földben normálisan jelen levő radioaktív elemekből származik.
        • Foglalkozási és kereskedelmi források.
        • Orvosi mesterséges sugárzás: diagnosztikai röntgen- és egyéb vizsgálatokból, valamint sugárkezelésből származik. Az ionizáló sugárzás segítségével végzett vizsgálatok az orvosi diagnosztikai tevékenység mindennapos segítői. A vizsgálatok minimális kockázatot jelentenek, és ezzel szemben áll az a haszon, amit a panaszok okának kiderítése, majd ennek birtokában a hatásos kezelés jelent. Mindig törekedni kell azonban arra, hogy a lehető legkevesebb sugárzás érje a szervezetet. Az ionizáló sugárzás alkalmazása bizonyos rákfajták esetén a kezelés hatásos módja. A sugárterápia alatt nagy dózist irányítanak a rákra, ami a ráksejtek pusztulását idézi elő. Azonban ez DNS-mutációhoz vezethet azokban a sejtekben, amik túlélik a sugárzást, és ez végső fokon egy újabb rák kialakulásához vezethet (második primer/elsődleges rák). Általában azonban a besugárzás önmagában nem tűnik második tumort keltő hatásnak. Ez valószínűleg annak következménye, hogy leggyakrabban jól körülhatárolt területre adják, ami azt jelenti, hogy kevesebb normális sejtet érint. Egyes sugár- és kemoterápiák kombinációja azonban nagyobb kockázatot jelent a többinél. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy az optimális terápiát adhassuk, amivel a minimumra csökkenthetjük a másodlagos daganatok kifejlődésének kockázatát.

        Nem ionizáló sugárzás

        A nem ionizáló sugárzás leggyakoribb típusai az ultraibolya-sugárzás, a látható fény, az elektromágneses mező, az infravörös sugárzás, a mikrohullám és a rádiófrekvenciás sugárzás (rádióhullámok). Nem ionizáló sugárzást elektromos berendezések, melegítők és mobiltelefonok is kibocsátanak. A nem ionizáló sugárzás valamennyi típusa közül csak az ultraviola-sugárzásról állapították meg, hogy rákkeltő.

        Elektromágneses sugárzást mozgó elektromos töltések okoznak. Származhatnak természetes (Nap), vagy mesterséges forrásból (elektromos eszközök, nagyfeszültségű távvezeték). A tv-készülékek, számítógép-monitorok különböző sugárzásokat bocsátanak ki, a legtöbb a kifejezetten alacsony frekvenciatartományba tartozik. Felmerült a gyanú, hogy esetleg rákot és magzati fejlődési rendellenességet okoznának, azonban a mai napig elvégzett vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot erre a kapcsolatra. A nagyfeszültségű távvezetékek környezetében végzett vizsgálatok sem találtak döntő bizonyítékot a rák kialakulásának fokozott kockázatára. Igaz, az esetleges ilyen hatást kizárni sem tudták. Ezért további erőfeszítéseket kell tenni, hogy ezt a hatást a lehető legkisebb szintre csökkentsük.

        A mikrohullámok energiaszintje hasonló a rádióhullámokhoz és infravörös hullámokhoz, de frekvenciájuk különbözik azokétól. Sok anyag nyeli el a mikrohullámú energiát, ami felmelegedésüket eredményezi. Ez teszi lehetővé az ételkészítést a mikrohullámú sütőben. A mikrohullám hatására az étel nem válik sugárzóvá (radioaktívvá). A vizsgálatok nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a mikrohullámú sütő előírás szerinti használata során kockázatot jelentene az emberre nézve. A mobiltelefonok kis mennyiségű alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Felmerült, hogy esetleg a mobiltelefonoknak kapcsolatuk lenne bizonyos rákfajták kialakulásával, különösen az agydaganatokkal. Kutatások folynak, hogy meghatározzák a mobiltelefonból származó nem ionizáló sugárzás egészségre gyakorolt lehetséges hatását. Három nagy tanulmány sem tudott kapcsolatot kimutatni a mobiltelefonok és a rák között. Azonban ez a téma vita tárgya maradt, és több hosszú távú vizsgálatra van még szükség.

          Dr. Cornides Ágnes: Ami rajtunk múlik – Hogyan csökkentsük a rák kialakulásának kockázatát?


        A kiadvány fülszövege: "A betegségektől félünk. Különösen igaz ez a rákbetegségre. Félelem általában azzal szemben él bennünk, amit nem ismerünk, vagy úgy gondoljuk, nem tudunk befolyásolni. A félelem feloldásának legjobb módja az "ellenség" megismerése és a védekező stratégia kidolgozása. A rákbetegség kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető a dohányzás mellőzésével, megfelelő táplálkozással, testmozgással és az életmód további tényezőinek tudatos befolyásolásával. Könyvünkkel segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy ezek az általános elvek mindennapi gyakorlatunkká váljanak.."

        Szakmai lektorok: Dr. Döbrőssy Lajos és
        Dr. Vasváry Artúrné
        Szerkesztő: Dr. Igazvölgyi Katalin
        Tipográfia és borítóterv: Németh János
        Felelős kiadó: Dr. Böszörményi Nagy Klára
        SpringMed Kiadó, 2005, 156 oldal

        ISBN 963 9456 66 7
        Látogasson el a kiadó
        honlapjára és böngésszen a könyvek között>>

        www.springmed.hu

         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Növeli-e a rák kockázatát a röntgen és az orvosi képalkotás?

        Mindennap ki vagyunk téve természetes forrásokból származó sugárzásnak (ilyen pl.: a földkéregből származó radon gáz, a Napból, csillagokból és a világűrből jövő kozmikus sugárzás és az ételeink, italaink sugárzása is). Azonban felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges sugárzás vajon milyen hatással lehet az egészségünkre.

        A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?

        A rákos megbetegedések egy része megelőzhető, időben felismerhető, melynek érdekében mi magunk is többféle módon tehetünk. Fontos az egészséges életmód követése, melynek alapja a helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás.

        Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Jó tanácsok betegeknek

        Amennyiben rosszindulatú daganatos betegséggel diagnosztizálták, az étrendjére való odafigyelés a terápia fontos részét képezi. A kiegyensúlyozott és az állapotának megfelelő étrend ugyanis hatással lehet a kezelési módszerek (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) által okozott mellékhatások mértékére (természetesen csökkentve azokat), emellett a megfelelő tápanyag- és energiaellátás megkönnyíti a felépülést is.

        Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Étvágytalanság

        Az étvágyat számos fizikai és lelki tényező befolyásolja, például a fájdalom, az emésztési problémák (hasmenés, hányinger, hányás, puffadás, székrekedés, ízérzékelés megváltozása), a betegség okozta szorongás, félelem vagy a lehangoltság. A nem megfelelő táplálkozás azonban az egyik legfontosabb megoldandó probléma daganatos betegeknél, hiszen a szervezetnek fokozottabb tápanyagellátásra van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon a betegséggel vagy felépüljön egy műtétből, és jobban viselje a terápiákkal járó mellékhatásokat.

        Mit kell tudni a TNM-rendszerről?

        Minden daganatos betegség kezelésének alapvető követelménye a pontosan meghatározott TNM-besorolás, mivel csak az ismert és precízen besorolt onkológiai betegség kezelhető optimálisan az előírt onkológiai protokollok betartásával. A TNM-rendszer az onkológiai betegség előrehaladottságának pontos meghatározására szolgál.

        Méhnyakrák kezelése

        A korai stádiumban felismert méhnyakrák sikeresen kezelhető. A kezelés formája, és a betegség prognózisa a rák típusától és előrehaladottsági szintjétől függ, emellett figyelembe kell venni az életkort, az általános egészségi állapotot, az életminőséget illetve azt is, hogy a beteg szeretne-e majd a jövőben gyermeket.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.