Agydaganaton az agyban rendellenesen növő szövetszaporulatot értjük. Elkülöníthetünk elsődleges és másodlagos agydaganatot.

Az elsődleges agydaganatok az agy valamely szövetéből nőnek ki, lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. A másodlagos agydaganatok a szervezet más területén kialakult daganatok agyi áttétei azaz metasztázisok. Ez utóbbiak a gyakoribbak.

Agydaganat Forrás

A jóindulatú agydaganatok általában lassabban növekednek, (elhelyezkedésüktől függően) könnyebben eltávolíthatók és ritkábban újulnak ki, mint a rosszindulatú formák. A jóindulatú daganatok nem szűrik be a környező egészséges agyszövetet, illetve egyéb szerkezeti elemeket, gyakran jól körülhatárolt tokjuk van, azonban térfoglaló jellegük miatt nyomhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket.

A rosszindulatú daganatok gyorsabban nőnek, ráterjednek és elpusztítják a környező agyszövetet. Az elsődleges agydaganatok viszonylag ritkán adnak áttéteket a szervezet többi területére.

Az agydaganat tünetei

Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függ. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

Az alábbi tünetek esetén kell gyanakodni:

• Újkeletű fejfájás, vagy a fejfájás jellegének megváltozása
• Fokozatosan súlyosbodó, egyre gyakrabban megjelenő fejfájás
• Indokolatlan émelygés és hányás
• A látás zavarai, így homályos látás, kettős látás, látótérkiesés
• Valamely végtag gyengesége, zsibbadása, érzéketlensége
• Egyensúlybizonytalanság
• Beszédzavar
• A személyiség, vagy a viselkedés megváltozása
• Epilepsziás rosszullétek megjelenése, elsősorban olyan betegeknél, akiknek korábban nem volt ilyen betegsége
• Halláscsökkenés
• Hormonális (endokrin) zavarok

A diagnózis

Az agydaganat diagnózisának felállítása általában egy többlépcsős folyamat eredménye. Neurológiai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e rendellenesség a látást, a hallást, az izomerőt, az hő, tapintás és fájdalomérzetet, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket valamint az izomerőt illetően.

A vizsgálat eredményei alapját az alábbi képalkotó vizsgálatot végezhetik el:

• A szövetminta vizsgálata

  Az agydaganat diagnózisát a daganatból vett szövettani minta mikrószkópos vizsgálatával lehet legbiztosabban felállítani. A szövettani mintát gyakran a daganat eltávolítását célzó műtét során nyernek, míg máskor egy külön beavatkozás során távolítják el a szövettani mintának valót.

  Computer tomográfiás (CT) vizsgálat. A CT vizsgálat röntgensugarak és számítógép segítségével részletes kétdimenziós szeleteket képez az agyról. Egy speciális vénásan adható anyag segítségével (ezt kontrasztanyagnak nevezik) a daganatok még jobban láthatóvá tehetők. Bővebben a CT-ről
• Mágneses rezonancia vizsgálat (MR vizsgálat). Ez a képalkotási technika mágneses mező és rádióhullámok segítségével hozza létre az agy képét. Itt is lehet kontrasztanyagot használni, ami a daganatos szövet elkülönítését segíti. Bővebben az MR-ről
• Angiográfiás vizsgálat. A vizsgálat során a vérbe kontrasztanyagot fecskendeznek, és így kirajzolódnak a daganatot ellátó erek a röntgenfelvételeken.
• Egyéb képalkotó vizsgálatok. Más vizsgálatok segítségével például mágneses rezonancia spektroszkópiával (MRS), fotonemissziós számítógépes tomográfiával (SPECT) vagy pozitron emissziós tomográfiával (PET) az agyi aktivitás és anyagcsere vizsgálható. A PET-CT az agyi anyagcseretérkép (PET kép) és a CT-vel nyert szerkezeti kép egymásra vetítésével hozható létre. Ezeket a vizsgálatokat nem alkalmazzák rutinszerűen.

Ha a képalkotó vizsgálatok felvetik, hogy az agyban látható daganat másodlagos daganat, akkor orvosa az elsődleges daganat keresésére további vizsgálatot javasolhat.

Az agydaganat kezelése

Az agydaganat kezelését a daganat típusa, mérete, elhelyezkedése továbbá az életkor és az általános egészségi állapot határozzák meg.

A kezdeti kezelés állhat szteroid kezelésből, mely segítségével az agydaganatot körül vevő duzzanat csökkenthető. A daganat által okozott epilepsziás rosszullétek antiepileptikumok szedésével előzhetők meg, védhetők ki.

Az agydaganat kezelése az alábbiakból áll:

• Műtét. Ez az agydaganatok kezelésének alapvető formája. A műtét során megkísérlik a daganat lehető legteljesebb eltávolítását, úgy hogy a legkisebb mértékben károsodjon az egészséges szövet. Ha a daganat lassan növekedik, elképzelhető, hogy orvosa kivárásos álláspontra helyezkedik, és még vár a műtéttel.
• Sugárkezelés. A nagy energiájú sugárzás segítségével az agydaganat sejtjei elpusztíthatók. Bővebben a sugárkezelésről
• Kemoterápia. Ezek a gyógyszerek szelektíven elpusztíthatják a daganatos sejteket. Bővebben a kemoterápiáról

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Fej- és nyakdaganatok Emlőrák Vastagbélrák Epehólyagrák Gyomorrák Májrák Daganatos betegségek a WEBBetegen

Előfordulhat, hogy az agydaganat kezeléséhez a különböző módszerek kombinálása válik szükségessé. Ha a beavatkozás után még maradnak vissza daganatos sejtek a daganat kiújulhat, ezért az a cél, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű szövetet távolítsák el a műtét során.

A sugárkezelés és a kemoterápia a műtét után visszamaradt sejtek, illetve a műtétileg nem kezelhető daganatok elpusztítását szolgálja. A kezelések mellékhatásaként hajhullás és hányinger alakulhat ki. Kérjük, kérje orvosa segítségét a lehetőségek mellékhatások és ezek kezelését illetően!

(WEBBeteg)