• Sugárterápia okozta újabb tumor - mennyi az esélye?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Annak esélye, hogy a daganat miatt alkalmazott sugárterápia újabb tumor kialakulását okozza, igen csekély – állítják az Egyesült Államok Rákközpontjának munkatársai.

        Egy hosszútávú átfogó vizsgálat során mintegy 600 ezer daganatot túlélő beteget vizsgáltak, és Amy Berrington de Gonzalez munkatársaival megállapította, hogy az újabb daganat megjelenésének – amiben a sugárkezelés káros hatása is szerepet játszik – esélye 8 százalék.

        A The Lancet Oncology március 30-i számában megjelent elemzés kiterjedt olyan tényezőkre is, mint az életmód, illetve a genetikai háttér, melyek a tanulmány szerint jóval erőteljesebb kockázatot hordoznak.

        Hirdetések

        Az elemzést, melynek alapját az amerikai Rákregiszter 1978 és 2007 közötti adatai képezték, a kutatók a kezelőorvosok figyelmébe ajánlják, amikor a daganatos terápiát tervezik. A várható haszon jóval meghaladja a kockázatot.

        A sugárterápia "szövődményei" a tanulmány alapján

        A tanulmányban mintegy 15 féle daganat, többek között vastagbélrák, gégerák, tüdőrák, emlőrák, méhnyakrák, hererák, prosztatarák, szemüregi daganatok, agydaganat, és pajzsmirigyrák szerepelt, melyek rutinszerű kezelése a sugárterápiát is magába foglalja. Csak azokat a betegeket vették figyelembe, ahol a kezelést követő túlélés öt, vagy annál hosszabb időtartamot ölelt fel.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ezalatt az idő alatt mintegy 9 százalékban alakult ki második daganat, ebből 8 százalék tulajdonítható a besugárzásnak. A jelentkező újabb daganatok több csoportból kerültek ki, a legmagasabb arány, az esetek mintegy felében, az emlő- és a prosztatarák volt. A szem daganatainak aránya 4 százalék, míg a hererák aránya 24 százalék volt.

        A beteg első daganat esetén való fiatal kora kifejezetten kockázatfokozónak bizonyult. További tényező volt a magas sugárdózis.

        A sugárterápia


        A sugárterápia folyamán a beteg előzetesen meghatározott helyre, több alkalommal kap bizonyos mennyiségű sugárzást, melyet radioaktív izotópok segítségével állítanak elő. Az összdózis daganatonként eltérő. A kezelés lehet külső (teleterápia), amikor külső sugárforrásból történik a kezelés, illetve belső (brachyterápia), amikor a szervezetbe juttatott sugárforrás fejti ki a terápiás hatást. A leggyakoribb, korán kialakuló mellékhatások a következők: a bőr kipirosodása, gyulladása; a száj besugárzásakor szájszárazság; a szem kezelésekor kötőhártyagyulladás; a fej besugárzásakor hajhullás. Az emésztőrendszer daganatainak esetében fogyás, hányinger, hányás, hasmenés léphet fel. Nagy dózisok alkalmazása a fehérvérsejtek és a vérlemezkék számának csökkenését okozza, így fokozódik a fertőzésekre és a vérzésre való hajlam. Késői, évek alatt kialakuló mellékhatásként a besugárzott területek kötőszövetesedése következik be, mely a funkció romlását eredményezi.
        Daganatos terápia>>

        Medipress

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gasztroparézis

        Dr. Felszeghy Enikő

        Az étkezési szokások megváltoztatása mellett milyen kezelés jöhet szóba?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        A vastag- és végbéldaganatok sugárterápiája

        A sugárterápia nagy energiájú sugarakat (például röntgensugarakat) vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására. Sokkal gyakrabban használják a végbélrák kezelésére, mint vastagbélrák estén. Egyes vastag- és végbélrákos megbetegedéseknél az egyidejűleg alkalmazott kemoterápia hatásosabbá teheti a sugárterápiát. A két kezelés együttesét kemoradioterápiának hívják.

        Daganatmentessé tettek egy előrehaladott mellrákban szenvedő nőt

        Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben.

        Az agydaganatok szövettani típusai, és a betegek kilátásai

        A daganatos betegségek, így az agydaganatok (központi idegrendszeri daganatok) is lehetnek jó és rosszindulatú elváltozások. Ezt a szövettani kép alapján határozzák meg a patológus szakorvosok, melyhez egységes osztályozási rendszereket fejlesztettek ki. A központi idegrendszert érintő daganatok kórlefolyását viszont erősen befolyásolja a daganat elhelyezkedése, valamint növekedésének üteme.

        Nem a gyengeség jele, ha segítséget kérünk

        A daganatos megbetegedések egyre többször fordulnak elő társadalmunkban. Fontos, hogy a betegséget minél hamarabb felismerjük, és megkapjuk a számunkra legmegfelelőbb ellátást. A testi kezelés mellett azonban a betegség lelki oldalát sem szabad elhanyagolni. A lelki támogatás akár a család, akár egy pszichológus bevonásával hatalmas segítség lehet a kór leküzdésében. Erről kérdeztük Désfalvi Judit pszichológust.

        Fáj a mellkasa? A bordaközi fájdalom lehetséges okai

        Amikor valakinek mellkasi fájdalma kezdődik, hajlamos szinte mindig a legrosszabbra gondolni: biztosan szívrohama van. Pedig a törzs eme, felső területén jelentkező panaszok hátterében számos esetben valamilyen kisebb, banális probléma áll.

        A szem daganatai - Mire számíthat a beteg?

        Régebben a szem műtéti eltávolítása volt az egyetlen megoldás a szem daganatos megbetegedése esetén, azonban ma már lézeres- és sugárterápia, ritkábban a fagyasztásos kezelés (krioterápia), továbbá a kemoterápia is nagyban segítheti a gyógyulást.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.