A cukorbetegek étkezési rendszere - Gyakorlati tanácsok

Szükséges-e a cukorbetegnek kötött étkezési rendszert alkalmaznia? Megoldható-e az étkezési rendszer esetenkénti módosítása?

Egészséges anyagcseréjű személyek – ha azt más betegség nem korlátozza – akkor és azt fogyaszthatnak, amire gusztusuk támad.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A táplálékból felszívódó szénhidrátok vércukoremelő hatását az inzulintermelés fokozódása ellensúlyozza, ami megakadályozza az élettani határokat meghaladó vércukor- emelkedés kialakulását. Cukorbetegek esetében ez a kompenzáló szabályozás nem, vagy elégtelenül működik. Az étrend szénhidráttartalmát tehát úgy kell megválasztani, hogy annak szokásos vércukoremelőhatása az alkalmazott kezelés mellett tervezhető, kiszámítható legyen.

A szénhidrátmennyiség meghatározása

Ezt a kiszámíthatóságot szolgálja a napi összes, valamint az egyes étkezésekre elosztott szénhidrátmennyiség meghatározása, fő- és köztes étkezések beiktatása az étrendbe, a labilis anyagcseréjű betegeknél a gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátok egy-egy étkezésen belüli arányának megtervezése, az ételek glikémiás indexének figyelembevétele is.

Mit mutat meg a GI?

A GI-ből arra tudunk következtetni, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott ételekből a szénhidrát. A vizsgált élelmiszer 50 g szénhidrátot tartalmazó mennyiségének elfogyasztását követő vércukorszint-emelkedést egy referenciához viszonyítják, s az érték 0 és 100 közé esik. Pontosan megítélni a GI alapján azt, hogy időben mikor van a csúcson a vércukorérték nem lehet, csak az adott ételekt kategóriákba lehet besorolni, hogy gyorsan, közepesen vagy lassan éri el a vércukor a csúcsot. Szénhidrátok és a glikémiás index >>

Különösen fontos e szempontok figyelembevétele az életmódkezelést folytató (2-es típusú) cukorbetegeknél, akik még nem szorulnak vércukorcsökkentőgyógyszerek szedésére, illetve tablettás vércukorcsökkentőket szedőknél, ahol a tabletta adagjának változtatásával rendszerint nem biztosítható az alkalmazkodás az étrend eltéréseihez. „Konvencionális” inzulinterápia alatt álló, azaz napjában kétszer inzulint kapó betegeknél sincs mód különösebb étrendi 64 szabadság alkalmazására. Más a helyzet az „intenzív inzulinkezelésben” részesülőkön.

Ilyenkor a napi 3 vagy több inzulininjekció alkalmankénti adagja a mért vércukorszint és fizikai aktivitás függvényében változtatható, s ez elvi lehetőséget kínál az étrend szénhidráttartalmának bizonyos változtatására. Ezen elvi lehetőség ellenére, az esetek többségében mégsem tanácsos az étkezések szénhidráttartalmát esetről esetre változtatni. Ennek több oka van. A vércukorszint alakulását több tényezőbefolyásolja, s ezeknek csak egyike a táplálékkal bejutó szénhidrátmennyiség.

A vércukorszintet módosító hatások

A további módosító hatások közé tartozik reproduktív korú nők menstruációs ciklusa, a napi fizikai tevékenység alakulása, az időjárási frontok hatása, az ismétlődőpszichés megterhelés, a stresszhatások elszenvedése, az inzulininjekció beadásának helye.

A cukorbetegség tünetei

A 2-es típusú cukorbetegség első tünetei ártalmatlannak tűnnek, sőt előfordulhat, hogy a már évek óta 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nem is tud róluk. A cukorbetegség tünetei>>

Minél több befolyásoló tényezőhatása érvényesül egyidejűleg annál nehezebb kiszámítani az együttes következményüket.

A kezelőorvos a legtöbbször ezért úgy jár el, hogy az optimális anyagcserekontroll tekintetében kellően motivált, jól edukált (azaz a betegséggel és kezelésének részleteivel tisztában lévő) betegnek az életvezetését, az elfoglaltságait és a kívánságait is figyelembe vevő, tól-ig étkezésenkénti szénhidrátmennyiségeket, és az ezeknek megfelelő inzulinadagokat határoz meg.

A vércukor önellenőrzése segítségével étkezések előtt meghatározott vércukorszint, a következő napszakban várható elfoglaltság (fizikai aktivitás), valamint az esedékes étkezés várható szénhidráttartalma alapján döntheti el a választandó inzulinmennyiséget.

Diabétesz teszt

Még nem teljesen tisztázott, hogy miért alakul ki 2-es típusú cukorbetegség egyes embereknél, ám a fő rizikótényezők egyértelműek. Töltse ki Diabétesz tesztünket! >>

További segítséget jelenthet analóg, ultragyors hatású inzulinok alkalmazásával történő kezelési rendszer beállítása, mert e készítmények, gyors hatáskezdetük révén, a hagyományos gyorshatású készítményeknél erélyesebben gátolják magas étkezés utáni vércukorszint kialakulását. A legteljesebb étrendi szabadság az ún. funkcionális inzulinkezeléssel biztosítható, ami azonban a beteg részéről jóval nagyobb odafigyelést, igen gyakori vércukorméréseket, és akár napjában többször alkalmazott kis, korrekciós inzulindózisok alkalmazását teszi szükségessé.

A fizikai aktivitás hatása az inzulinszükségletre

Meg kell figyelnie, hogy a napi elfoglaltsággal járó szokásos tevékenységek (pl. bevásárlás, függöny fel- és levétel, gyermek bölcsödébe, óvodába kísérése, fél-egy óra játszótéri elfoglaltság, szabadidősport, kirándulás stb.) milyen mértékű és tartamú változást okoznak az inzulinszükségletben, hogy az esedékes inzulinadagokat ennek figyelembevételével módosíthassa.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Az inzulin szerepe szervezetünkben és a diabétesz A cukorbetegség nőgyógyászati szövődményei Tíz tipp a diabétesz kezeléséhez Mi a cukorbetegség? A diabétesz típusai A 2-es típusú cukorbetegség kezelése Mik játszanak szerepet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában? A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei Cukorbetegségről (diabétesz) a WEBBetegen

Amint tehát ezen áttekintésből látható, az esetek túlnyomó többségében inkább „kötött” étrendet alkalmaznak. Ez a megkötöttség azonban tág határok között mozog, hiszen csak az egyes étkezések szénhidrát- és energiamennyiségére teszünk javaslatot, azon belül egyes ételféleségek igen széles körben szabadon fogyaszthatók. A kérdéskör lezárásaként fel kell hívnunk a figyelmet egy viszonylag gyakori tévedésre. Az érintettek egy része úgy gondolja, hogy egy-egy nagyobb vacsora vagy ebéd kedvéért „elspórolja” a tízórait vagy uzsonnát, annak szénhidráttartalmát a „főétkezéshez csapva”.

Ez a gyakorlat kétirányú hiba lehetőségét rejti magában.

Egyrészt, a kihagyott köztes étkezés idején – az alkalmazott kezelési rendszertől függően – vércukoresés alakulhat ki, másrészt a megemelt szénhidráttartalmú ebéd vagy vacsora a nem ehhez kalkulált inzulinadag miatt, magas és elhúzódó étkezés utáni vércukorszintet eredményezhet.

Minden étrendi változtatáshoz azt javasoljuk, kérjék ki a kezelő/gondozó orvos tanácsát és/vagy a kérdésben jártas dietetikus segítségét, hogy az étkezés inkább öröm, mint kötöttség és gond legyen.

Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor: Cukorbetegség

A kiadvány fülszövege: " Melyek a cukorbetegség fő típusai? Mi okozza a cukorbetegséget? Megelőzhető, illetve elkerülhető-e a cukorbetegség? Mi a táplálkozási piramis, és mi a jelentősége? Mit jelent a cukorbetegség "komplex kezelése"? Miért szükséges a vércukor önellenőrzés? Milyen gyakran mérjen vércukrot a cukorbeteg? Hogyan előzhetők meg a cukorbetegség szövődményei? Hol gondozzák a cukorbeteg terhest? A diabetológus-belgyógyász szerzőpáros ilyen és ehhez hasonló, a gyakorló cukorbeteg mindennapjai során leggyakrabban felmerülő kérdéseit gyűjtötte össze a kötetben. Ajánljuk a könyvet azoknak a cukorbetegségben szenvedőknek, akik többet szeretnének tudni a betegségükről és tudatosan kívánják a szükséges lépéseket végezni a cukorháztartás tartós egyensúlya és a jobb életminőség érdekében." Szerző(k) - Dr. Baranyi Éva, Dr. Winkler Gábor Szakmai lektor: Dr. Hidvégi Tibor Felelős szerkesztő: Dr. Igazvölgyi Katalin Felelős kiadó és főszerkesztő: Dr. Böszörményi Nagy Klára Tipográfia és borítóterv: Németh János SpringMed Kiadó, 2007, 208 oldal Látogasson el a kiadó honlapjára és böngésszen a könyvek között www.springmed.hu  A könyvet ITT TUDJA MEGRENDELNI kedvezménnyel >>

(Springmed)