A cukorbetegek gondozása és az ajánlott vizsgálatok

Ha valakinél diagnosztizálják a cukorbetegséget, legyen az 1-es típusú vagy 2-es típusú cukorbetegség, akkor az alkalmazott terápia mellett a betegnek fontos a folyamatos gondozás. Milyen vizsgálatokat, orvos-beteg találkozásokat sorolunk a a cukorbetegek gondozásának körébe?

Szemészeti gondozás, szemészeti szövődmények (diabeteses retinopathia, katarakta, glaucoma)

A fejlett országokban a diabetes mellitus az egyik vezető ok a vakság kialakulásában. A diabéteszes retinopathia rendszeres szűrése minden cukorbeteg esetében szükséges.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A másik gyakori szemészeti szövődmény a szemlencsén belüli sorbit-felhalmozódás miatt a katarakta. 12 hónaponként javasolt a szemfenék vizsgálata.

Olvasson bővebben a diabétesz szemészeti szövődményeiről>>

Nephrológiai gondozás, veseszövődmények

A vesekárosodás, azaz a diabéteszes nephopathia szintén súlyos szövődménye a cukorbetegségnek.

A veseműködés indikátora a vizeletben jelenlévő fehérje, az albumin, melynek mértékével arányban van a vese károsodása. Az albuminürítés legalább évenkénti vizsgálata mindkét típusú cukorbetegségnél javasolt. 

Olvasson bővebben a cukorbetegség veseszövődményeiről>>

Ideggyógyászati gondozás, diabéteszes neuropáthia

Gyakran alattomosan alakul ki, az autonom és a somaticus formája is rossz prognózisú. Az autonom neuropathiák közé tartozik a gastroparesis (a gyomor „bénulása”, működésének lassulása), a rohamszerű hasmenés és a székrekedés váltakozása, a hólyagürítési zavar, az impotencia.

A neurológiai vizsgálat során az érzőkört, a reflexeket, a mozgatókört, a vegetatív funkciókat részletesen vizsgálva korábban fény derülhet a neurológiai károsodásra. A cél egyrészt a kóros folyamatok lassítása, illetve a meglévő panaszok kezelése. A fenti panaszok esetén azonnal gondolni kell diabeteses neuropathia lehetőségére, és neurológiai szakvizsgálatot kell végezni.

Olvasson bővebben a diabéteszes neuropáthiáról>>

Kardiológiai gondozás

 A cukorbetegségben a halálozás jelentős része cardiovascularis eredetű. Ennek okaként elsősorban a hyperglycaemia következtében kialakult micro- és macroangiopathia jelentőségét hangsúlyozzák.

Magasabb arányban fordul elő magas vérnyomás, mely további szervkárosodásokat okoz. (Cukorbetegeknél mintegy kétszer gyakrabban fordul elő hipertónia az átlagnépességhez képest.)

Ön tudta?

A HbA1c, más néven glikozilált hemoglobin, a vörösvérsejtekben található hemoglobin cukor telítettségére utal. 1-es típusú cukorbetegeknél és inzulinnal kezelt 2-es típusú cukorbetegeknél a HbA1c ellenőrzése évente legalább 4 alkalommal, egyéb esetekben évente legalább 2 alkalommal javasolt.

A cukorbetegek magas vérnyomása jelentős rizikótényezőnek számít, legjelentősebb hatásai a szív-és érrendszeri károsodás, a vesekárosodás, szemkárosodás.

130/80 Hgmm célérték a követendő, azonban 1g/nap fölötti proteinuria esetén 125/75 Hgmm alá javasolt csökkenteni a vérnyomást.

A cukorbetegséggel gyakran társuló magas lipidszintek szintén jelentős cardiovascularis rizikót jelentenek, ezek ellenőrzése is rendszeresen szükséges.

Az ajánlás szerint 2-es típusú diabéteszben az összkoleszterin célérték kevesebb, mint 4,0 mmol/l, az LDL koleszterin kisebb mint 2,5 mmol/l, a szérum triglicerid 1,7 mmol/l alatti, a HDL koleszterin férfiaknál 1,1 mmol/l, nőknél 1,3 mmol/l felett legyen.

Nőgyógyászati gondozás

Egyik leggyakoribb panasz, mellyel a cukorbetegek nőgyógyászhoz fordulnak a nőgyógyászati fertőzés. A fertőzésre való fokozott hajlam következtében mind a gombás, mind a bakteriális fertőzések gyakrabban fordulnak elő. Kezelésük sok esetben nagy türelmet igényel mind az orvos, mind a beteg részéről.

A terhesség során is szükség van a szülészorvos fokozott odafigyelésére, hisz mind a terhesség során, mind a szülés során magasabb arányban fordulnak elő komplikációk.

Újabb tanulmányok adatai szerint a terhességi cukorbetegséget is rizikófaktornak kell tekinteni, még abban az esetben is, ha a szülés után a cukorháztartás rendeződik. Az ilyen betegeknek rendszeresen javasolt a vércukrát ellenőrizni, akkor is, ha panaszmentesek.

Olvasson bővebben a terhességi diabéteszről>>

Bőrgyógyászati gondozás

A cukorbetegek hajlamosak a bőrfertőzésekre (mind bakteriális, mind gombás fertőzésekre), a hosszú, komplikált sebgyógyulásra, illetve léteznek speciális, kifejezetten diabetesre jellemző bőrgyógyászati kórképek.

A banális fertőzések is gyakran szövődményekkel járnak, súlyosbodnak, ezért fokozott elővigyázatosság szükséges a terápia kiválasztásakor, illetve a kezelés során a cukorbetegséget mindig figyelembe kell venni.

A cukorbetegeknél szintén gyakrabban fordulnak elő angiológiai szövődmények, érszűkület, érelzáródás. Komplex okokra vezethető vissza a lábszárfekély, melynek gondozása szintén a bőrgyógyász feladata. Szintén gondos odafigyelést igényel a cukorbetegek lábápolása, a körmök ápolása.

Olvasson bővebben a cukorbetegség bőrtüneteiről>>

Pszichés gondozás

A cukorbetegek pszichés vezetése is rendkívül fontos. Nehéz elfogadni a betegség tényét, sokan a passzivitásba menekülnek. Fel kell hívni a betegek figyelmét, hogy megfelelő táplálkozással, fizikai aktivitással, testápolással, rendszeres vércukorméréssel maguk is lassíthatják vagy megállíthatják a betegség progresszióját.

A test jelzéseinek rendszeres figyelésével gyakran még időben kiszűrhetik a szövődmények kialakulását.

A diabetes felismerésekor az alábbi vizsgálatok szükségesek:

• Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

  Az inzulin szerepe szervezetünkben és a diabétesz Cukorbeteg gyermekek gondozása Tíz tipp a diabétesz kezeléséhez Mi a cukorbetegség? A diabétesz típusai A 2-es típusú cukorbetegség kezelése A diabétesz gyógyszeres kezelése A cukorbetegség figyelmeztető jelei Diétás szabályok cukorbetegség esetén A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei Életmódváltással a cukorbetegség ellen Merevedési zavarok cukorbetegeknél Cukorbetegségről (diabétesz) a WEBBetegen

  részletes anamnézisfelvétel, gyógyszerek áttekintése, családi anamnézis, táplálkozási és életmódbeli szokások megbeszélése
• teljes fizikális vizsgálat: testsúly, BMI, derék- és csípőkörfogat, vérnyomásmérés, perifériás erek vizsgálata, vibráció vizsgálata a neurológiai károsodás felmérésére, EKG
• szemfenék vizsgálata
• laboratóriumi vizsgálat: vércukor, lipidek, veseparaméterek, vizelet, HbA1C, albuminürítés

Minden orvos-beteg találkozáskor elvégzendő:

• testsúlymérés
• vérnyomásmérés
• éhgyomri és étkezés utáni vércukormérés, önellenőrzést végző betegnél a saját maga által vezetett napló áttekintése

Évente legalább egyszer elvégzendő:

• teljes körű fizikális vizsgálat, mint az első alkalommal
• szemfenékvizsgálat
• teljes körű laboratóriumi vizsgálat, mint az első alkalommal, kóros vérzsírok esetén évente többször is javasolt a vérzsírok szintjének ellenőrzése

(WEBBeteg- Dr. Csuth Ágnes, háziorvos, lektorálta: Dr. Sándorfi Gábor, belgyógyász)