Gyermeknevelési naptár: kisiskolások

A szülők legfontosabb tennivalói és buktatói a gyermek hatéves korától tízéves koráig.

Az iskola kezdése komoly fordulópont. Jó esetben a gyermek az óvodás évek alatt elsősorban játékkal, mesékkel töltötte az idejét. Fontos, hogy az iskolát "iskolaérett" gyermekek kezdjék, így elkerülhető a felesleges frusztrálódás. Inkább halasszon egy évet, hogy jobban bírja az iskola gyakran merőben más követelmény rendszerét.

Az irányelvek szerint az iskola első két évében még sok játék és mozgás javasolt, mintegy átmenetet képezve az óvodából.

Ezzel ellentétben a legtöbb iskolában komoly versengés indul meg (cél, hogy karácsonyra olvasson a gyerek), pedig az alapképességek elsajátításához elsősorban sok gyakorlásra és időre van szükség. A gyermek most kényszerül először hosszabb ideig figyelni, megülni, rendszeresen teljesíteni.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Már az iskola megválasztásánál komoly a szülő felelőssége. Igyekezzünk gyermekeink képességeinek leginkább megfelelő iskolát, szimpatikus tanítót választani, ne az aktuális divat szerint válasszunk! Ha úgy érezzük, hogy az iskola nem felel meg gyermekeink adottságának, inkább váltsunk iskolát! A tartós, sorozatos kudarc élmények komoly lelki sérülést okozhatnak gyermekeinknek.

Figyeljünk az aggasztó jelekre (pl. körömrágás, hasfájás, fejfájás, kedvetlenség). A látszólag kiegyensúlyozottan teljesítő, mindig csendes, jó gyerekek, gyakran szenvednek észrevétlen teljesítményszorongástól. Tanulási, olvasási, számolási nehézségek esetén minél előbb forduljunk szakemberhez, megfelelő módszerekkel jelentős javulás érhető el, így megelőzhető, hogy gyermekünk véglegesen lemaradjon az alapok hiánya miatt.

A képességeknek megfelelő iskolát válasszunk!

Szoktassuk rá a gyereket az önálló tanulásra!

Mozgásra és pihenésre is jusson idő a tanulás mellett!

Vegye ki részét a házimunkából is, tartsa rendben holmiját!

Meg kell találni az otthoni tanulás helyes arányát, módját. Ebben az életkorban még a játék, mozgás a legfontosabb a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Fontos, hogy az egész napos tanulást követően legyen alkalom a mozgásra, pihenésre, játékra. Ne vigyük túlzásba a tanulást, fokozatosan tanítsuk meg gyermekünket az önálló tanulásra, később már csak abban segítsünk, amiben tényleg rászorul, ne oldjuk meg helyette a feladatokat.

Tudatosítani kell, hogy mindenkinek vannak feladatai, nemcsak az iskolában, de otthon is. Apróbb, könnyen elvégezhető háztartási munkákkal, saját holmijai rendben tartásával rendszeresen bízzuk meg, ő is a család tagja, neki is vannak feladatai, akár anyának vagy apának.

Az önállóságra szoktatás része a rendszeres heti zsebpénz is, melyet önmaga oszt be. Ez növeli felelősségérzetét.

(Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)