• A kritikus első 1000 nap

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az élet első 1000 napja, azaz a várandósság (270 nap) és az első két életév (365 nap plusz 365 nap), az emberi élet leggyorsabb növekedési időszaka, aminek során a sejtek, szövetek és szervrendszerek differenciálódása és fejlődése a legintenzívebben zajlik. Ebben az időszakban az emberi szervezetet rendkívüli rugalmasság és fokozott érzékenység jellemzi.

        Különösen nagy jelentősége van ennek, ha azt is szem előtt tartjuk, hogy az újszülötteknek testtömegkilogrammonként háromszor annyi energiára van szükségük, mint a felnőttkorúaknak, makro- és mikronutriens (vitamin és ásványanyag) szükségletük pedig jóval meghaladja a többi korosztály igényét, miközben szervezetük a tápanyagokat csak korlátozott mértékben képes tárolni és a korosztályos igényektől eltérő táplálékbevitelt kiegyensúlyozni.

        Az élet ezen érzékeny időszakában a táplálkozásban meglévő különbségek programozni képesek az egyén jövőbeni fejlődését, anyagcseréjét és egészségi állapotát. A programozás folyamatáért az epigenetika a felelős.

        Hirdetések

        Epigenetika az új tudományág

        Az epigenetika adja meg a választ arra, hogy a legfontosabb környezeti tényezők, kiemelten kezelve a táplálkozást, miként hatnak a hosszú távú egészségre. Az epigenetika az örökítő anyag változatlanul maradása mellett egyes közvetített információk módosulását jelenti.

        Kismamák egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozása

        A várandósság az egyik legszebb időszak egy nő életében, ezzel együtt az egyik legfelelősségteljesebb is. A magzat tökéletes növekedése és fejlődése érdekében nagy odafigyelést kíván a megfelelő táplálékok fogyasztása. A várandós anyának fel kell készítenie a szervezetét, hogy minden a legnagyobb rendben legyen a terhesség előtt és alatt is. Kismamák egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozása>>

        Az állatvilágban a programozás jelenségére a méhek életéből lehet példát említeni. A méhek közül, a táplálásban megnyilvánuló különbség alapján, vagyis aszerint, hogy az utódot mézzel vagy méh pempővel táplálják, fejlődnek ki a dolgozók illetve a méhkirálynő. Humán vonalon  a táplálkozás epigenetikus befolyásoló hatásának legismertebb példája a várandós anyák anyagcseréjében a metilációs folyamatok rendezésére az étrend folsavval, illetve inkább ennek aktív formájával, az L-metilfoláttal, továbbá B12-vitaminnal történő kiegészítése. Ennek során, vagyis amennyiben a reprodukciós időszakban lévő, terhességet tervező nő étrendje a fogantatás, illetve a sejtosztódás kezdeti időszakában (a várandósság első 4 hetében) megfelelő mennyiségű folsavat és B12-vitamint tartalmaz, vagy azzal kiegészített, úgy a velőcsőzáródási rendellenességek (nyitottgerincűség) kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető.

        Folsavban gazdag élelmi anyagok: (azonos mennyiségre vetített folsav tartalom szerint csökkenő sorrendben) búzacsíra, máj, paraj, szójabab, tojássárgája, endívia, fejes saláta, spárga, lencse, teljes őrlésű gabonafélék, brokkoli, karfiol.
        B12-vitamin forrás: máj, hús, tojás, tej.

        A korai anyagcsere programozás

        Az ember fenotípusát, vagy megjelenését, lényegében az ember külső jegyeit, mint például a szem vagy a haj színét, de még a krónikus betegségekre való hajlamot is, a génkifejeződésben megfigyelhető módosulások határozhatják meg. A környezeti tényezőkre válaszként létrejövő változást egy, a génekhez közeli molekuláris szerkezet irányítja, amit epigenomnak nevezünk. Az epigenomon keresztül egyes környezeti hatások, mint például a várandósság és a csecsemőkor alatti táplálkozás, közvetlenül hathatnak a génkifejeződésre. A génkifejeződésben megfigyelhető változások válaszként lépnek fel táplálkozási hatásokra vagy stresszre, a korai fejlődés kritikus szakaszában, amikor az egyén fokozottan érzékeny a változásokra.  Ezek a génkifejeződésben fellépő változások generációkon át öröklődhetnek és állandósíthatják élettani jellemzőinket, anyagcserénket felnőttkorban. Ezt a folyamatot nevezzük korai anyagcsere-programozásnak.

        Anyatejes táplálás régen és ma

        A szoptatás egyszerű, kényelmes és biztonságos, az anyatejben a kicsi fejlődéséhez szükséges összes tápanyag megtalálható. Hazánkban ma mégis minden ötödik hat hónapnál fiatalabb gyermek kap az anyatejen kívül más táplálékot is. Anyatejes táplálás régen és ma>>

        Jelentősége a következőkben foglalható össze:

        • kimutatták, hogy ha a tápanyagbevitel korlátozott a terhesség alatt, a magzat anyagcseréjében változás megy végbe, amely olyan anyagcsere-problémák kialakulásának fokozott veszélyét rejtheti magában, mint például az elhízás. Ehhez hasonlóan a tápanyagszegény étkezés a terhesség alatt alulfejlett magzat születéséhez vezethet, ami gyakran köthető össze a 2-es típusú cukorbetegség, az anyagcsere-szindróma és a szív- és érrendszeri megbetegedések későbbi kialakulásának nagyobb kockázatával.
        • születés után a táplálkozás hosszú távon is fontos szerepet játszik az egészségben. Tanulmányok kimutatták, hogy a csecsemőkori túlzott fehérjebevitel, megnövekedett testtömeg-indexet (BMI) és súlygyarapodást eredményez a későbbi években. A túlzott fehérjebevitel epigenetikus változásokat okoz az anyagcsere génkifejeződésében, míg a megfelelő fehérjebevitel normál génkifejeződést eredményez az anyagcserével kapcsolatos génekben.

        A kutatási eredmények napjainkra egyértelművé tették tehát, hogy a betegségekre való hajlamban észlelhető változások a korai rossz anyagcsere-programozásnak tudhatók be, ami mögött egyértelműen a kora csecsemőkori nem megfelelő táplálás, a túlzott fehérjebevitel áll.

        Az epigenetika felismeréseinek birtokában kimondható, hogy a nem fertőző betegségek – mint például az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a sztrók – előfordulását a genetikai kockázati tényezőkön és a felnőttkori életmódon kívül a születés körüli időszakban zajló metabolikus (anyagcsere) programozás is nagyban meghatározza.

        Elhízás: az anyák felelőssége is

        Vizsgálatok bizonyítják, hogy a későbbi normális testsúly egyik záloga az anyatejes táplálás! Az anyatej ugyanis hathatósabban szabályozza a csecsemő anyagcseréjét. A tápszerrel táplált gyermekek súlya nagyobb mértékben gyarapodik, ennek egyik oka, hogy a csecsemő mindig tele üveg tápszert kap, a cumisüvegből könnyen, szinte erőfeszítés nélkül jut a táplálékhoz, gyakorlatilag habzsol. A csecsemő minimum hathónapos koráig tartó szoptatás komoly védőfaktor. Elhízás: az anyák felelőssége is>>

        Érdemes odafigyelni, mert...

        Az elhízás előfordulási gyakorisága világszerte rohamos emelkedést mutat az elmúlt húsz év adatainak áttekintésében.

        Súlyosítja a helyzetet, hogy az ezzel összefüggő, vagyis az elhízáshoz társuló betegségek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség aránya is emelkedő tendenciát mutat.

        Tudta-e hogy

        • az egészséget kb. 20 százalékban a génjeink határozzák meg, 80 százalékban a pedig a környezet, azonbelül pedig a táplálás
        • a táplálkozás befolyásolja a genetikai állományt
        • a megszületett gyermek számára az optimális obezitás prevenció az anyatejes táplálás
        • az elhízás és az ahhoz társuló betegségek nem csak az abban szenvedők életminőségére és élettartamára vannak negatív hatással, de pénzügyi terhet rónak a társadalomra és az egészségügyi ellátó rendszerre is
        • európában a diabéteszes (cukorbeteg) egyének száma elérte a 33 milliót
        • a 2-es típusú diabétesz miatti kiadások összege évente megközelítőleg 15 milliárd euró, ami az Európában az egészségügyre fordított kiadások 8 százalékának felel meg

        Csecsemőkorban dől el

        A metabolikus programozás csecsemőkorban alapozódik meg és fontos hatást gyakorol a testsúlyra a teljes élettartam során.

        A csecsemőkori stroke

        A stroke csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő, és nehéz felismerni. Mi lehet ennek az oka, és milyen esélyei vannak a kis pácienseknek a gyógyulásra?
        Az esetek egy-harmadában az agyi érkatasztrófa a baba születése előtt vagy közben következik be. A csecsemőkori stroke>>

        A korai élet környezeti tényezői közül, ami  gyors gyarapodáshoz, majd pedig következményes elhízáshoz vezet, kiemelt jelentőségű a táplálás. Az anyatejnek, illetve az anyatejes táplálásnak a rövidtávú hatásai számos kutatással, tanulmánnyal igazolást nyertek, azonban  egyre inkább előtérbe kerülnek azok a hatások, amik hosszútávon, akár a fiatal felnőttkor időszakára is meghatározó jelentőségűnek mutatkoznak. Napjainkban, a népbetegségként is jellemezhető elhízás, valamint a szoptatás, anyatejes  táplálás kapcsolata egyértelműen bizonyított.

        A  fehérjék  jelentősége a csecsemők táplálásban

        50 alapvető makro- és mikrotápanyag megfelelő bevitelének köszönhető a csecsemő és gyermek optimális növekedése, fejlődése és funkcionális érése. Ezek közül a fehérjék kiemelt jelentőséggel bírnak.  A fehérjék alkotják az élőlények sejtállományának több mint felét, sokrétű biológiai funkciót látnak el, hormonok, enzimek és antitestek építőkövei,  valamint  a hemoglobin és a myoglobin, vagyis az oxigén szállításáért és tárolásáért felelős anyag is belőlük épül fel.

        Az anyatejben található fehérje a természet ideális megoldása a gyermekek különleges igényeinek kielégítésére.

        Az anyatej fehérje-összetétele és mennyisége az első néhány hónap során alakul ki, mégpedig a gyermek igényeihez igazodva, így megalapozva az egészséges növekedést, anélkül, hogy a csecsemőn alul- vagy túltáplált állapotba kerülne.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az anyatejben található fehérjék kiváló minősége, aminosavösszetétele és mennyisége pozitívan hat az anyagcsere hosszú távú működésére.

        Az anyatej fehérjéi, rendkívül alacsony allergizáló hatásuknak  köszönhetően,  gyengéden edzik a csecsemő  immunrendszerét, valamint  a bélflórára is kedvező hatást gyakorolnak.

        A  növekedés hajtóerejének tartott fehérjék, az elhízás megelőzésében is kiemelt jelentőségűek, érthető tehát, hogy csecsemőkorban, a kívánt gyorsaságú és mértékű gyarapodás érdekében  kell a fehérjebevitelt optimalizálni.

        Ez azt jelenti, hogy amennyiben a csecsemő táplálása során nem áll rendelkezésre anyatej, vagy annak mennyisége nem fedezi a gyermek szükségletét teljes egészében, akkor olyan tápszer adása javasolható, aminek összetétele mennyiségileg és minőségileg az anyatejhez hasonló fehérjeterhelést nyújtja a megfelelő metabolikus programozás, a hosszútávú egészség és az obezitásprevenció érdekében.

        (Táplálkozási Akadémia)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Miért híznak nyáron a gyerekek?

        A hosszú nyári szünetben sokkal nehezebb megoldani a gyerekek étkezését, így könnyebben előfordulhat, hogy az iskolások azt esznek, amit éppen találnak otthon, vagy gyorsételekre költik a zsebpénzüket.

        Táplálkozási trendek: holnap és ma

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        A kövér gyerekek nagy százaléka felnőttkorban betegebb lesz

        Egy rosszul táplált, elhízott gyerek felnőttkorára sok esetben cukorbeteg vagy szív- és érrendszeri beteg lesz. Nagyon fontos, hogy már a gyerekeknél csökkenteni kell a telítettzsírsav-fogyasztást és az állati eredetű fehérjének és a szénhidrátnak a bevitelét.

        Hasi zsírréteg - Ezekkel a veszélyekkel kell szembenézni

        A túlságosan vastag hasi zsírréteg akkor is veszélyesnek számít, ha nem társul magas testtömeg-indexszel. A szakemberek minden figyelemfelhívása ellenére az emberek többsége alulbecsüli a hasi elhízás kockázatát.

        Gyorséttermi ebéd - Amit a dietetikus is megengedne

        Nem tiltja a dietetikus a gyorséttermi menüt, de hangsúlyozza: csak alkalomadtán, havonta néhány alkalommal ebédeljünk a kedvenc éttermünkben. Választhatunk sült krumplit és szendvicset, azonban a salátáról sem feledkezzünk meg.

        Bioritmus: szívbetegséghez is vezethet a felborulása

        A bioritmus kifejezéssel nap mint nap egyre sűrűbben találkozunk, ám sokszor nem pontosan tudjuk, mit is rejt magában a kifejezés. A nem megfelelő bioritmus számos betegség forrása is lehet. Az alvászavarok és a szívbetegségek egyes fajtáinak kialakulása is ezzel magyarázható.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA