• Mikor és milyen ételekkel kezdjük a hozzátáplálást?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Gyermekünk fejlődésének egyik meghatározó pillanata, amikor az anyatej mellett új ízekkel ismerkedhet meg. A két legfontosabb kérdés, hogy mikor és milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a hozzátáplálást.

        Az ideális időpont a hozzátáplálás megkezdéséhez

        A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább azonban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

        Hirdetések

        Gyermekünk testbeszéde is sokat elárulhat. Az alábbi jelek arra utalhatnak, hogy elérkezett az idő a hozzátáplálás megkezdéséhez:

        • fokozott érdeklődéssel figyeli étkezéseinket, próbálja utánozni a rágást,
        • kóstoltatáskor nyelvével nem tolja ki a falatot,
        • képes megtartani magát ülő helyzetben,
        • ha a kanál megérinti a száját, kinyitja,
        • felfedezi a kezeit és az ujjait,
        • képes irányítani a fejét.

        Kezdetben a legideálisabb időpont a dél körüli, szoptatás utáni időszak. Fontos hangsúlyozni, hogy a hozzátáplálást nem a szoptatás helyett, hanem azt kiegészítve kell megkezdeni.

        Az immunológiai ablak szerepe
        Az immunrendszer fejlődése során a 4-7 hónapos kor közé esik egy olyan sajátos periódus (immunológiai ablak), amikor különösen kedvezőek a viszonyok - a szervezet számára idegen anyagnak számító - táplálékfehérjék elfogadására. Az elfogadás jele az immunológiai tolerancia, az elutasítás ebben az esetben az allergia létrejötte.

        A táplálék megválasztása és összeállítása

        Gyakori kérdések
        1. Miért hányhatja ki?
        Láttam, hogy nem igazán ízlik neki a főzelék. Kicsit később anyatejet evett, de alvás közben kihányt mindent. Mi lehet a hányás oka?

        2. Okozhat székrekedést?
        Nem ízlett neki az almalé, így nem erőltettem. Azóta délutánonként hosszasan erőlködik, nehezen kakál. Okozhat szorulást a hozzátáplálás?

        3. Miért nem hízik?
        Egy hét alatt szinte semmit nem hízott, de amúgy nagyon nyugodt! Van okunk az aggodalomra? Miért nem gyarapodik rendesen?

        Először javasolt almalével, vagy reszelt almával kínálni a gyermeket, ezt követheti a sárgarépa, az őszibarack, a burgonya és a sütőtök. Lényeges, hogy egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő tünetek – hasmenés, hasfájás, kiütések – kiváltó okát is könnyen beazonosíthatjuk.

        A kezdeti kudarcok után ne csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltassuk meg a picivel. Sose erőltessünk olyan ízeket és táplálékokat, amit a baba nem fogad el, hiszen ezzel csak árthatunk neki. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd.

        A boltit vagy a házit részesítsük előnyben?

        A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, és a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák.

        Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatóak meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.

        Ízesítsük-e az ételeket?

        A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, vagy más néven fruktózt, ami kellemes édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

        A cukrot, a mesterséges édesítőszereket és adalékanyagokat, valamint a magas zsírtartalmú ételeket – tehát amelyek egy felnőtt szervezet számára sem szükségesek – kerüljük!

        Allergének megjelenése az étlapon

        A glutén bevezetése az étkezésbe

        Szoptatás
        Tejtermelést fokozó praktikák:
        Az anyák több mint 95 százaléka képes arra, hogy szoptassa gyermekét, de sokszor sajnos hiányzik a kellő ismeret, önbizalom és motiváció a kismamák részéről. Hogyan fokozható a tejtermelés?

        Amikor nem megy a szoptatás:
        A prolaktin szerepe az anyatej termelésének beindítása és fenntartása, így ha kevés termelődik, komoly gondok adódhatnak. A prolaktinhiány okai és tünetei

        Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk. A glutén tartalmú  élelmiszerek  fokozatos bevezetésével a lisztérzékenység, vagyis a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.

        Olvasson tovább! A gluténérzékenység tünetei

        1 éves kor alatt nem ajánlott a tehéntej

        Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását 1 éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egy éves kor alatt használjunk inkább anyatejet, vagy tápszert.

        Olvasson tovább! Tejcukor-érzékenység: Tünetek és diagnózis

        Amikor már nem szükséges külön főzni a picinek

        A baba a hozzátáplálás megkezdését követő fél évben, nagyjából 6-12 hónapos kora közt számos új ízt ismer meg. Egyszerre csak egy új ételt vezetünk be, így könnyen azonosíthatjuk az étel fogyasztását követően esetleg jelentkező szokatlan tünet (kiütés, hasmenés) okát.

        Különösen több gyermekes családokban gyakori, hogy a legkisebb is azt az ételt szeretné fogyasztani a közös étkezésék során, amit a testvérei. Itt is fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni különbözőségeket. Vannak babák, akik már hat hónaposan kinézik a szüleik szájából a falatot, mások még két évesen is a baba-ételeket szeretik. Ha úgy látjuk, hogy a kicsi szívesebben fogyasztja a nagyobbaknak készített ételeket, és életkora engedi, készítsük el számára is ugyanazt a fogást, néhány apró változtatással. A kicsinek szánt ételeket kevésbé fűszerezzük, tehéntej helyett tápszerrel vagy anyatejjel főzzük.

        Az egy év körüli gyermeknél, ha módosítunk a család többi tagja számára készült ételek összetevőin, a kicsit is bátran kínálhatjuk belőle. Ilyen esetekben fontos, hogy zsír helyett olajat használjuk, és az étel ne legyen túl sós, se túl fűszeres. Kipróbálhatunk olyan egészséges fogásokat is, amit a kicsi is nyugodtan fogyaszthat. Ez lehet akár grillezett hús, sok friss zöldséggel, de készíthetünk párolt ételeket is.

        WEBBeteg

        Forrás:  WEBBeteg összeállítás
        Budai Allergiaközpont
        Orvos szakértő: Dr. Polgár Marianne, gyermekgasztroenterológus, főorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Bőrvédelem piciknek - Milyen fényvédő készítményt válasszunk csecsemőknek, kisgyerekeknek?

        A napsugárzás rendkívül nagy veszélyt jelent a babák és kisgyermekek érzékeny bőrére. Ezért fontos, hogy a szabadban való tartózkodáskor árnyékban is speciális napvédő készítménnyel védje gyermeke bőrét. A kicsik bőre magas faktorszámú, jól tolerálható krémet igényel. Milyen termékek felelnek meg a csecsemőknek és kisgyerekeknek, és hogyan tudja a leghatékonyabban megvédeni őket a napégéstől? Cikkünkből megtudhatja.

        Sokan összekeverik az ételallergiát az ételintoleranciával

        Alapvető különbség a két betegség között, hogy az ételallergia kialakulásában minden esetben az immunrendszernek van szerepe. Az ételintolerancia viszont az emésztőrendszer betegsége. Itt általában enzimhiány van a háttérben. A tüneteket az emésztőrendszer váltja ki, immunológiai eltérés nélkül.

        Táplálkozási trendek: holnap és ma

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        A szelénhiány négy tünete

        Tudjuk, hogy a világon több terület is szelénhiányos. Tudjuk, hogy Magyarország nagy része is ebbe a kategóriába tartozik. Azonban honnan tudhatjuk azt, hogy nekünk szelénhiányunk van és szelénpótlásra lenne szükségünk?

        Néhány gondolat a fűszerekről

        A fűszerek amellett, hogy ételízesítésre szolgálnak, a megfelelő emésztéshez is hozzájárulnak. Meghozzák az étvágyat, serkentik a nyál és a bélnedvek termelődését, ezzel elősegítve a tökéletesebb emésztést és felszívódást.

        A kövér gyerekek nagy százaléka felnőttkorban betegebb lesz

        Egy rosszul táplált, elhízott gyerek felnőttkorára sok esetben cukorbeteg vagy szív- és érrendszeri beteg lesz. Nagyon fontos, hogy már a gyerekeknél csökkenteni kell a telítettzsírsav-fogyasztást és az állati eredetű fehérjének és a szénhidrátnak a bevitelét.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA