Mit nevezünk fibrómának?

A test külső felületein kialakuló fibróma egy olyan jóindulatú bőrdaganat, amely elsősorban csak esztétikai problémát okoz a viselőjének. Mi okozza, hogyan ismerjük fel, és van-e lehetőség a kezelésére?

A fibróma a testen megjelenő jóindulatú, általában bőrszínű vagy barnás, puha kötőszöveti sejtburjánzás, növekmény. A test külső felületein alakulhat ki (leggyakrabban a bőrön), és szinte minden szervet (csontok, bőr, belső szervek, stb.) érinthet. Gyakori elváltozás, de szerencsére a legtöbb esetben semmilyen panasszal nem jár. Általában esztétikai problémát okoz, megcsavarodás esetén azonban akár fájdalmat is tapasztalhatunk.

A fibróma típusai

A fibrómának az alábbi típusait különböztetjük meg:

• keményfibróma (kevés sejtet tartalmaz),

• lágyfibróma vagy „vadhús” (sok lazán kötődő sejtből áll),

• keloid (különböző sérüléseket követően kialakuló hegek burjánzása),

• angiofibroma (kitágult vérerek vannak a kötőszöveti sejtek között),

• cisztás fibróma (nyirokerek vannak a kötőszöveti sejtek között).

Mi okozza?

A fibróma kialakulásának pontos oka jelenleg nem ismert, de feltehetően örökletes, valamint hormonális tényezők befolyásolhatják előfordulását. Elhízott egyéneken, változó korú nőkön, a dörzsölésnek kitett felszíneken gyakrabban jelennek meg a bőr fibrómái, lokalizációt tekintve pedig leginkább a hajlatok (hónalj, nyak, stb.) bőre érintett.

Okozhat-e tüneteket a fibróma?

A fibrómák jellegzetes puha, nyeles, barnás színű elváltozások, amelyek a bőrfelületen általában csoportosan helyezkednek el. Legtöbb esetben nem okoznak panaszt, azonban ha irritációnak vannak kitéve (pl. ékszer, ruházat, borotválás, stb.), előfordulhat, hogy megcsavarodnak, és a nyélben futó erek elzáródhatnak, melynek következtében duzzadttá, gyulladttá, fájdalmassá válhatnak, de be is vérezhetnek.

Mikor és hogyan kezelhető a fibróma?

A kezelésük elhelyezkedésüktől, méretüktől, számuktól függ, valamint attól, hogy okoznak-e bármilyen problémát, de befolyásolhatja a páciens életkora és az alapbetegségei is. Amennyiben esztétikailag zavaróak vagy irritálja őket valami, szükségessé válhat bőrgyógyász vagy sebész szakorvos általi eltávolításuk. A rosszindulatúvá alakulás esélye minimális, így ez nem indokolja a beavatkozást.

A fibróma eltávolítása többféle módszer segítségével lehetséges:

• ollóval vagy szikével történő hagyományos sebészeti beavatkozással,

• elektrosebészeti égetéssel, melynek során egy radiofrekvenciás eszköz segítségével gyakorlatilag elpárologtatják a kinövést vagy le is vághatják vele a bőrről,

• lézeres vagy folyékony nitrogénnel történő fagyasztással, melynek során mínusz 200 Celsius fok körüli hőmérsékleten roncsolják, elfolyósítják a bőrnövedékeket. A beavatkozás után rövid ideig fennálló enyhe duzzanat, bőrpír jelentkezhet. Pörk nem keletkezik, minimális heggel gyógyul. Szükség esetén mellékhatások nélkül ismételhető.

Mire számíthatunk a kezelés után?

A kezelési módszerek mindegyike a legtöbb esetben enyhe fájdalommal, kellemetlenséggel jár – általában gyorsan, érzéstelenítés nélkül vagy helyi érzéstelenítésben zajlik. A fibrómák eltávolításának gyorsasága nagyságuktól és mennyiségüktől függ. A beavatkozások általában szövődménymentesek, nyom nélkül gyógyulnak és kórházi tartózkodást sem igényelnek.

Szövődményként nagyon ritkán kisebb vérzés fordulhat elő, fagyasztás esetén előfordulhat érzéskiesés, pigmentációs zavar vagy szőrtelenség az érintett területen, de ritka eseten fokozott hegképződés is jelentkezhet. Fontos azonban tudni, hogy a fibróma eltávolítása nem mindig jelent végleges megoldást, előfordulhat, hogy ismételni kell a beavatkozást.

A belső szervek fibrómáinak eltávolítása esetén altatásos műtét szükséges.

Tovább Bőrrák: rosszindulatú bőrdaganatok

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos