• Immunhiány állapotok

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, melynek feladata a szervezet élettani egyensúlyának biztosítása, a szövetek integritásának védelme az idegennek felismert struktúrákkal, azaz a testidegen antigénekkel szemben.

        Testidegen antigének származhatnak a külvilágból, mint például a kórokozó mikroorganizmusok, de képződhetnek a szervezeten belül is, mint a tumorsejtek. Amennyiben az immunrendszer nem működik megfelelően, valamelyik eleme hiányzik vagy mennyisége nagyon alacsony, akkor a szervezet nem képes felvenni a küzdelmet a behatoló kórokozóval szemben.

        Hirdetések

        Az immunrendszer csökkent (extrém esetben hiányzó) működését nevezzük immunhiány állapotnak, immundefektusnak vagy immundeficienciának. Jellemző a fertőzésekre való fokozott fogékonyság. Tartós immunhiány állapotokban gyakrabban jelentkeznek daganatos és autoimmun betegségek.

        Az immunhiány állapotok csoportjai

        Az immunrendszer elégtelen működéséért három tényező felelős; - a rendszer éretlensége, genetikai hiba és másodlagos ártalom. Ennek megfelelően az immundeficienciák három csoportba oszthatók:

        1. Átmeneti immundeficiencia: Ez az „immunérés” időszaka, amely 10-12. életévig tart. Az átmeneti immunhiányos állapot újszülöttkorban a legkifejezettebb és csak az első évtized vége felé tekinthető teljesnek a fertőzésekkel szembeni védekezőképesség.

        Az immunrendszer működése és zavarai

        Az immunrendszer működése nagyon komplex, bonyolult folyamat. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön és zökkenőmentesen működhessen, számos szabályozó mechanizmusnak kell sikeresen beavatkoznia. Az immunrendszer bármely részén bekövetkező változás betegséget okozhat, így szervezetünk védelmi vonala akár ellenséggé is válhat. Az immunrendszer működés és zavarai

        2. Primer immundeficiencia: azaz veleszületett immunhiányos betegség, amelyet öröklött génmódosulás okoz. A génhiba következménye az immunsejtek számbeli és/vagy működésbeli csökkenése. A primer immundefektusban szenvedő beteg kórelőzményében krónikus étvágytalanság, emésztési és felszívódási zavar, fejlődésbeli elmaradottság, gyakori hőemelkedés és láz szerepel. A legjellemzőbb a gyakori, súlyos lefolyású, terápiára rosszul reagáló, gyakran maradványtünetekkel gyógyuló fertőzések előfordulása. A fertőzéseket sokszor opportunista (ritkán előforduló, szokatlan) kórokozók okozzák. A fertőzések leggyakrabban a légutakat érintik, de előfordulhatnak csaknem minden szervrendszerben. A fertőzés lokalizációja, típusa és kórokozója (infekciós profilja) jellemző lehet a primer immundefektusok egy-egy csoportjára.

        3. Másodlagos immundeficiencia: Ebben az esetben nem az immunrendszer elsődleges megbetegedéséről van szó, hanem egyéb szervek vagy szervrendszerek betegségei, működési zavarai okoznak másodlagosan károsodást a szervezet védekező mechanizmusában. Ilyen betegségek, illetve állapotok: fehérje-, vitamin- és nyomelemhiány, toxikus anyag hatása, krónikus betegségek (vese, máj, cukorbetegség), aplasztikus anémia, nyirokrendszer daganatai, autoimmun kórképek, lép veleszületett hiánya ill. eltávolítása, idült fertőzések, sugárártalom, az immunrendszer sejtjeit közvetlenül károsító ágens (pl. HIV fertőzés).

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A betegség diagnózisa és kezelési lehetőségek

        Az elsődleges immunhiányos állapotok kórismézése összetett feladat. A pontos diagnózis megállapításának fontos elemei a családi és egyéni kórelőzmény ismerete, a fertőzések kórokának, lefolyásának, típusának, lokalizációjának gondos elemzése, az ismételten elvégzett fizikális vizsgálatok, rutin laboratóriumi vizsgálatok, immunológiai tesztek és a molekuláris genetikai vizsgálatok.

        A beteg állapotától és az immunhiány típusától függően különféle kezelési lehetőségek vannak. A kezelés elvei; - a fertőzés kockázatának csökkentése, vakcináció, antibakteriális profilaxis, a fellépő infekciók erélyes, célzott kezelése, a hiányzó immunglobulin és enzim pótlása, interferon kezelés, őssejt-transzplantáció és génterápia.

        Az immunhiányban szenvedők kivizsgálása, gyógykezelése és gondozása rendkívüli gondosságot igényel, ellátásuk speciális laboratóriumi háttérrel és jól képzett immunológusokkal rendelkező immunológiai osztályokon, centrumokban történik.

        Dr. Nagy László, infektológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Banyapúp - Mit tehetünk?

        Feövenyessy Krisztina

        A mozgásszegény életmódnak köszönhetően bárkinél és bármikor kialakulhat.

        Életmódváltás 50 felett

        Curves

        A változókor minden nőt érint, de nem mindenki éli meg kellemetlenül a tüneteket. (x)

        Immunrendszerünk működése és zavarai

        A szervezet legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a roppantul bonyolult és rendkívül komplex védekezőrendszer felelős a...

        A Wiskott-Aldrich-szindróma és tünetei

        A Wiskott-Aldrich-szindróma egy összetett immunhiányos betegség, mely X-kromoszómához kötötten öröklődik. A genetikai hiba lényege, hogy...

        A veleszületett IgA hiányos gyerekekről

        Mennyire veszélyes és problémás az alacsony IgA szint, illetve van-e ebből gyógyulás? Mivel lehet javítani az állapotán, illetve mivel...

        A sok fertőzés lehet az első jel! - A...

        A veleszületett immunhiány általában gyermekkorban derül ki, de van, akiknél csak felnőttkorban okoz gondot először, de ők is ugyanúgy...

        Önnél vagy gyermekénél előfordulhat...

        Sokan nem is tudják, hogy mi állhat a gyakori betegségeik mögött. Ma Magyarországon negyvenezer primer immunhiányos beteg élhet úgy, sokan...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.