Horkolás, nappali fáradékonyság - Van megoldás!

A horkolás nem tűnik igazán orvosi problémának, pedig igen komoly betegségek előidézője lehet. Ha oxigénhiányos állapottal párosul, jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Életünkből kb. 30 évet alvással töltünk, minden 3-4. ember alvászavaros. Tényleg igaz, hogy aki nem alszik két hétig (nem hagyják), meghalhat. Ugyanolyan delíriumba esik, mint az alkoholisták.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Dr. Csapó Krisztina, a Debreceni Neurológiai Klinika neurológus szakorvosa elmondta: egy alvás ciklusokból áll, egy ciklus kb. 90 perc, egy alvás alatt 4-6 ilyen ciklus ismétlődik.

Az alvást non-REM és REM fázisra lehet felbontani. Non-REM az alvás 70-80 százalékában, a REM kb. 20-25 százalékában jelentkezik.

Az alvászavarok típusai

Az orvostudomány több, mint 80 féle alvászavart különböztet meg:

• Insomniák: a pszichiáterek nagyon sokat tudnak ilyen esetekben segíteni. Stressz, feszültség is lehet az oka. Itt könnyen kialakulhat egy ördögi kör: feszült a beteg, ezért nem tud aludni. Egy idő után azért lesz feszült, mert már előre fél az elalvástól. Fontos az alváshigiéné megfelelő kialakítása, a szorongás és félelem csökkentése autogén tréning, relaxáció, pszichoterápia és akár homeopátiás szerek segítségével, de szükségszerűen feszültségoldók, modern altatószerek alkalmazása sem elkerülhető.
• Alvásfüggő légzészavarok: horkolás, alvás közben légzéskimaradás
• Hypersomniák (a circadián ritmuszavar, alvásfüggő légzészavar, más okú éjszakai alvászavarokon kívül)
• Circadián ritmus alvási zavarai
• Parasomnia: a hajlama öröklődhet, a genetikus eredet az esetek többségében kimutatható.
• Alvajárás: balesetveszély miatt tényleg nem szabad felébreszteni az alvajárót. „Az agy alszik, de a test járkál.”
• Éjszakai beszéd: természetesen egy szintig nem igényel orvosi beavatkozást.
• Lidércnyomás: nem az álmodás fázisában fordul elő, a beteg nem is emlékszik a felriadására, pánik-szindróma szerű tünetek jelentkeznek.
• Lidérces álom: ez egyértelműen a klasszikus rossz álom. A felriadó másodperceken belül tisztázza magában, hogy csak álmodott, akár vissza is tudja idézni.
• Éjszakai bevizelés: főleg gyerekeknél fordul elő (náluk háromszor-négyszer gyakoribb), de a felnőttek 1 % -a is küzd ezzel a problémával.
• Alvásfüggő mozgászavarok: gyakran a láb mozgási problémáiról van szó. Olyan mértékben rángatózik, hogy a beteg számtalanszor a felszínes alvás fázisába kerül, ami miatt nappal kialvatlan. Nem emlékszik rá, így csak a nappali fáradékonyságot észleli. Ha alváslaborba kerül, a műszer ki is mutatja az alvási fázis változását.
• Izolált tünetek, normál variánsok és nem meghatározott tünetek
• Más alvásbetegségek

A 2005-ben megjelent ICSD-2 (Alvászavarok Nemzetközi Klasszifikációja) alapján az alvászavarok felosztása alapján.

Jellegzetes panaszok az elalvási nehézség, átalvási gondok (könnyen elalszik a páciens, de az éjszaka folyamán sokszor felébred), erős horkolás, nappali aluszékonyság, éjszakai lábrángatózás (nem keverendő össze azzal a természetes folyamattal, ami az elalvást kíséri).

Azokon is tudnak segíteni, akik nyugtalan láb szindrómában („restless leg”) szenvednek. Ha a páciens leül, lefekszik, rögtön rángatózni kezd a lába, tehát járkálnia kell, hogy a kellemetlen érzést enyhítse. Gyógyszerrel kezelhető.

Az alvászavar kezelési módjai

A kezelés sokfajta lehet: az insomniásoknak gyakran ajánlják az autogén tréninget, és nagyon fontos az alváshigiéné, mint a gyerekeknél: újra be kell vezetni az elalvást kísérő szertartásokat. A hálószobából ki kell tiltani a számítógépet és a TV-t. Olvasni lehet, de csak könnyedebb könyveket. Kávé, tea szintén nem ajánlott, izgató hatásuk miatt.

Ha hosszú ideig betartják ezeket a szertartásokat, az agy hozzászokik, felkészül az éjszakai nyugalomra. Gyógyszeresen feszültségoldók, modern altatószerek, hangulatjavítók és melatonin tartalmú szerek adhatóak. A melatonin egy elalvást segítő kémiai anyag, a szervezet maga is termeli sötétség hatására.

Már régen nem az a kezelés első lépése, hogy a páciens kezébe nyomják a receptet a felírt altatóval. A felsorolt zavarok egy részénél sokat segít az orvosoknak az alváslabor. Dr. Csapó Krisztina maga is rendel alváslaborban, így tapasztalta, hogy milyen sokszor találnak komoly problémát egy látszólag banális tünet mögött. Ilyen speciális labor az országban néhány helyen van, Debrecen az egyik. Egy egyszerű háziorvosi beutalóval lehet jelentkezni a neurológián.

A horkolás veszélyei

A veszély nem elhanyagolható, hiszen ha a horkolás légzéskimaradással jár, az megviseli az érrendszert. Össze-vissza verő szív, ingadozó vérnyomás- komoly rizikófaktor a szív-és érrendszeri betegségek (akár egy szívinfarktus) szempontjából. Főleg, hogy akár 200 (!) alkalommal is előfordulhat oxigénhiányos állapot egyetlen éjszaka.

Sok olyan páciens jelentkezik, aki éjszaka horkol, fullad. Az első lépés egy teljes kivizsgálás: fül-orr-gégészet, neurológiai vizsgálat, légzésfunkció stb. Ha találnak valamit (pl.: megnagyobbodott orrmandula), akkor annak kezelése után újra jelentkezni kell a neurológián.

Az éjszakai oxigénszintet legegyszerűbb esetben, akár saját otthonában pulzoximéterrel is vizsgálhatjuk, ha ez leesik, akkor további vizsgálatok szükségesek., ez egyfajta előszűrőként funkcionálhat.
Ha a neurológus indokoltnak látja, akkor ad időpontot alváslaborra.

Ilyenkor egy éjszakát ellenőrzött körülmények között kell tölteni a betegnek. Több paramétert egyszerre mérni képes gépeket kapcsolnak rá, így a légzéskimaradásról, a vér oxigénszintjéről, a mellkas és akár a láb mozgásáról is információt kaphat az orvos. A laborban meg tudják mondani, hogy kap-e a páciens éjszaka rendesen levegőt, van-e lábrángatózása stb.

Az éjszakai légzéskimaradás típusai

• Centrális apnoé szindróma: az agyi központ rendellenes működése miatt nem vesz a beteg levegőt. Gyógyszeres terápia alkalmazható.
• Obstruktív apnoé szindróma: vesz a páciens levegőt, de nem jut el a tüdőbe, mert a levegő útja akadályozott Oka lehet a komoly túlsúly, a megnőtt nyakkörfogat is.

Légsín terápiával kezelhető: orrmaszkot kap a beteg, amely egy kis készülékhez (lélegeztető géphez) csatlakozik. A gép alvás közben a levegővel szabadon tartja a levegő útját.

Használata fájdalommal nem jár. A páciensnek kell megvásárolnia a (nem túl olcsó) készüléket, az OEP egyéni elbírálás alapján támogatja. Akinél a horkolás nem jár légzéskimaradással, azon is lehet segíteni, például fogorvos által készített szájprotézissel.

Gépet és maszkot (légsín-terápia) használó betegeknek félévente kell kontrollra járni, és a betegek beszámolója ilyenkor mindig lelkes: arról számolnak be, hogy még soha nem voltak ilyen kipihentek, energikusak, hiszen legtöbbjük akár már 20-30 éve horkol, és ugyanennyi ideje küzd a nappali aluszékonysággal is.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)