Allergia: kerti és szobanövények is okozhatják

szerző: Dr. Balogh Katalin, allergológus és dr. Magyar Donát, aerobiológus - Budai Allergiaközpont és WEBBeteg
frissítve:

Allergiát kerti és szobanövényeink is kiválthatnak. Így ha Ön pollenallergiában szenved, a környezetében tartott növények tudatos megválogatásával és odafigyeléssel sokat tehet azért, hogy az allergénmennyiség csökkentésével allergiás tünetei is enyhüljenek.

A betegek gyakran panaszkodnak arról, hogy zárt térben tüneteik intenzívebben jelentkeznek. Ennek egyik oka lehet, ha a páciens panaszait beltéri allergének okozzák – magyarázza dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.

Szobanövények és allergia

A növények lakásban való jelenléte fokozza a jóllétünket, egy csipetnyi természetet csempészve otthonunkba, ráadásul oxigént is bocsátanak ki, zöld színük pedig nyugtatólag hat.

Azonban némelyek allergiás reakciót válhatnak ki az arra érzékenyeknél, de nem eslősorban a pollenjük révén, hiszen a szobanövények szinte alig szórnak virágport. A legtöbb panaszt a bőrkontaktus, a légutakat ingerlő intenzív illat, a levelek által kibocsátott anyagok, illetve a túllocsolt virágföld penészesedése okozza.

Nemcsak a pollenjük okozhat panaszokat!

A beltéri allergénekkel kapcsolatban leginkább a poratkára és a penészgombára gondolunk, azonban számos szobanövény is okozhat allergiás tüneteket.

Egy 1985-ben készült belga tanulmány szerint a fikuszok családjába tartozó Ficus benjamina, másnéven csüngőágú fikusz nedvéből, annak száradása után a latex szerkezetéhez hasonló, allergén molekulák jutnak a lakás légterébe.

A kutatók által végzett vizsgálatban résztvevő 59 szénanáthás beteg 78 százaléka mutatott allergiás reakciót a fikusz, yucca, borostyán, pálma és más közismert dísznövények közül legalább egyre. A szobanövények fajtától függetlenül is képesek allergiát okozni, gyakran öntözött, nedves földjük ugyanis kedvelt táptalaj a penészgombák számára.

A megelőzés érdekében

  • Olyan növényfajokat, -fajtákat válasszon a lakásba és a balkonra/teraszra/kertbe, aminek a pollenjére nem allergiás!
  • A gombatelepek kialakulását megelőzendő, javasolt bizonyos időközönként fellazítanunk a föld felső rétegét és a megszokottnál gyakrabban cserélnünk a virágföldet a lakásban tartott dísznövényeknél.
  • Fontos, hogy a cserépbe, a virágföldre hullott leveleket eltávolítsuk, mert ezeken is elszaporodhatnak a penészgombák.
  • A nagy levelű növények leveleit érdemes rendszeresen letörölni, hogy a port és az atkákat eltávolítsuk róluk.
  • Ne tartson növényeket a hálószobában!
  • Pollenallergiások fészkesvirágzatúakat (pl. krizantém, margaréta, gerbera) is tartalmazó virágcsokrokat, virágkosarakat ne tartsanak a lakásukban!

Mit tehet az allergénmentes, de legalább allergéncsökkentett kert érdekében?

A szép, gondozott kert látványa valóban szemet gyönyörködtető. Gyakran mégsem a boldogságtól lábad könnybe a szemünk, ha végignézünk a nagy gonddal kialakított pázsiton, vagy megpihenünk a kerti fák árnyékában. A növények eltérő allergenitással rendelkeznek.

A legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára – hívja fel a figyelmet dr. Magyar Donát, aerobiológus. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasoljuk ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és fűzfa ültetését. Ezek szélbeporzású fajok, míg a rovarbeporzású növények kevesebb virágport termelnek, melyek csak ritkán jutnak a levegőbe. Ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasoljuk, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, a dália, a százszorszép, a rózsa, a petúnia, a tulipán, a nárcisz, az írisz és a liliom.

Általában a színes, nagy, tömött virágú növényeket rovarok porozzák be. E növényekkel is bánjanak azonban óvatosan a rovarcsípés-allergiások, illetve az asztmások – ez utóbbiaknál a túl erős illat is kiválthatja a tüneteket. Válasszunk növénybetegségeknek ellenálló fajtákat – ezzel nemcsak a permetezés költségeit és a környezetünk vegyszerterhelését csökkentjük, hanem a beteg növényeken élő gombák allergénkibocsátását is.

A rendszeresen lenyírt pázsit nem virágzik – tehát a gondos és gyakori fűnyírásra különösen a pázsitfűfélékre allergiás betegek fordítsanak figyelmet.

Kertészkedési tippek allergiásoknak

A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel. Allergiásként nem mindegy azonban, hogy a munkálatokat mikor és hogyan végezzük.

  • A kertészkedést vidéken lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis vidéken hajnal 6 és déli 12 óra között a legmagasabb. Városokban viszont épp reggel 6 és 8 óra között kevesebb a pollen mennyisége a levegőben. Szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb. Szélcsendes, felhős időben pedig alacsonyabb.
  • Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot vagy védőszemüveget. Kertészkedés közben pedig kesztyűt.
  • A manapság közkedvelt talajtakaró (mulcs) penészgomba-allergiások számára nem jó választás, mivel a nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek. Ez okból ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
  • Gondos gyomtalanítással is számos allergén levegőbe jutását előzhetjük meg. Ha nem szeretnénk megválni a nagy allergenitású, magas pollenkibocsátású növényeinktől, törekedjünk arra, hogy azokat ne a teraszajtó vagy a hálószobaablak közelében helyezzük el.
  • A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.

(Budai Allergiaközpont – Dr. Balogh Katalin, allergológus és dr. Magyar Donát, aerobiológus és WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító, Forrás: Zimmerpflanzen (Allergiezentrum Schweiz))

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szalkai Iván

Dr. Szalkai Iván

Allergológus, Bőrgyógyász, Gyermekbőrgyógyász

Budapest

Cikkajánló