Nagyon speciális allergiafajták

Allergia kialakulhat új, allergénként eddig ismeretlen természetes vagy szintetikus anyagokkal szemben is, mivel az allergiás betegségek lényeges tényezője a környezetszennyeződés fokozódásával is járó életmódváltozás.

A levegőbe kerülő füstgázok kölcsönhatásba léphetnek különböző növényekkel, virágporokkal, módosítva a pollenallergiát kiváltó hatását. Így fordulhat elő, hogy míg az adott molekula eredeti formájában évszázadokon át nem váltott ki immunreakciót az emberi szervezetből, módosult formában erős allergiát válthat ki.

A fizikai aktivitás folyamatos csökkenése is fokozza az allergiás betegségek gyakoriságát. Az otthonülő, TV-hez vagy számítógéphez kötött életmódhoz szokottak kisebb légzési aktivitást fejtenek ki, illetve hosszabb időn át ki vannak téve a házon belüli allergéneknek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mintegy 20-25 éve hazánk piacaira egyre több olyan gyümölcs kerül, amit korábban alig ismertünk, így nem kerültünk közvetlenebb kapcsolatba vele. A trópusi gyümölcsök évszázadok óta táplálékot biztosítanak az ott élő embereknek, és legtöbbször semmi káros hatást nem tapasztalnak fogyasztásuk során, ám hazánkban már allergiás tüneteket okozhatnak.

Gyümölcsallergia

Ön tudta?

A földimogyoró külön figyelmet érdemel, allergiás hatása a legsúlyosabb, a legtöbb halálos kimenetelű ételallergiát a földimogyoró okozza. A vicilin főzéssel és sütéssel lebomlik, de pirítással nem. Kínában, ahol sütve és főzve fogyasztják, jóval ritkább a földimogyoró-allergia, mint ahol sózott és pirított formában fogyasztják. Újabban egyre gyakoribb a szójával való allergiás reakció. A szója allergénje sok hasonlóságot mutat a földimogyoróéval.

A gyümölcsallergia legjellegzetesebb tünete az orális allergia szindróma (OAS), melynek során az ajkak, a nyelv viszketésével és duzzadásával járó tünetegyüttes alakulhat ki, de előfordulhatnak súlyos, életveszélyes allergiás reakciók is, például földimogyoró fogyasztásakor.

Hátterében a LTP (lipid transfer protein) áll, mely a bélrendszer enzimeinek hatására lebomlik, ezért ritkán kerül sor szisztémás reakcióra. Az LTP a gyümölcsök héjában van túlsúlyban, a hámozás, főzés, konzerválás semlegesíti az allergént.

A gyümölcsallergiát okozó allergének a növényi védekező-rendszer proteinjei. Az úgynevezett  PR-proteinek, thiol proteázok, a 2S albuminok, a profilinek és oleozinok (a legújabban felfedezett allergének), a vicilinek és leguminok okolhatók az allergiás reakciók miatt.

Keresztreakciók

Keresztreakciókat írtak le a napraforgómag/mustármag, szezámmag/mákszem, kesudió/dió, ricinusmag/földimogyoró, dió/mogyoró között (prolamin allergén okozta szenzitizáció). A parlagfű pollenére érzékenyeknél a sárgadinnye fogyasztása keresztreakciós hatásként orális allergia szindrómát idéz elő.

A vicilinek és legumonik nagyon komoly allergiás reakciókat okoznak, olykor halálosakat is. Az olajosmagvú termések többsége - a paradió, a pekándió, a kesúdió, a pisztácia, a földimogyoró, a dió, a mogyoró, a fenyőmag és a mandula - tartalmaz vicilint vagy legumint, közöttük keresztreakciók is lehetnek.

A karácsony veszélyei

Képünk illusztráció

Amerikai feltatálók szerint minden hetedik embernél a szobában felállított karácsonyfán megtelepedett penészgombák spórájának hatására allergiás tünetek jelentkezhetnek. Tanácsos vagy műfenyőt venni, vagy - ha valódi fára vágyunk - csak néhány napig hagyjuk a szobában. Ez a fajta allergia az ünnepek alatt érezhetően gyakoribbá váló asztmás, arc és homloküregi panaszok miatt merült fel.

Mérések igazolták, hogy a penészgombák spóraszáma 800/m3 körül volt, de két hét elteltével ez a szám már 5000/m3-t is elérhet, ami meghaladja az egészségre ártalmatlan  értéket,  penészre allergiásoknál panaszt okozva.

A fenyő gyantája szintén okozhat allergiás rohamokat, nem is kell érintkezni a gyantával. Könnyezés, tüsszögés és bőrviszketés jelentkezhet.

A műfenyő viszont a hosszú hónapokig tartó tárolás alatt porosodik és szálai között nagy mennyiségben tapadhat orrfolyást kiváltó por, ezért a műfenyőt jól mossuk le a nappalliba állítása előtt.

Bor és szőlőlé is lehet allergén

Számos esetben előfordult, hogy a bor vagy a szőlőlé fogyasztása allergiás reakciót váltott ki (arcpír, dagadás, ajakduzzanat, sokk) és a háttérben nem a tartósítóként alkalmazott kénvegyület állt.

A kiváltó allergén ilyenkor a darázs-, méhméreg lehet, mely a mustba, szölőlébe beleesett. Idősebb borokban idővel a méregfehérje szétbomlik, ezért ez a fajta allergia inkább a frissebb borok fogyasztásakor jelentkezik.

(Dr. Brugós László, allergológus, tüdőgyógyász)