Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése

A szénanátha és a nem szezonális allergiás nátha kezelése magában foglalja a megelőzést, az allergének elkerülését és eltávolítását, a lépcsőzetesség elvén alapuló tüneti-gyógyszeres kezelést, az immunterápiát valamint a gondozást.

A téma cikkei - Allergia, szénanátha

9/1 A szénanátha, napjaink népbetegsége 9/2 A szénanátha tünetei 9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha 9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos? 9/5 Az allergiás nátha kivizsgálása 9/6 Mi okozza az allergiás náthát? 9/7 Az allergiás nátha gyógyszeres kezelése 9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése 9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései

Az alábbiakban az allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladások kezelésében használatos gyógyszertípusokat foglaljuk össze.

Antihisztaminok (H₁-receptor antago- nisták)

Az allergiás eredetű nátha korai tüneteiért leginkább a hisztamin nevű anyag tehető felelőssé. A betegség kezelésében használt antihisztaminok a hisztamin H₁-receptorairól mintegy “leszorítja" a hisztamint, és így mérsékli a korai tüneteket. Azonban az antihisztaminok az allergiás reakció késői fázisát, a nyálkahártya-ödémával és következményes orrdugulással járó gyulladást csak mérsékelten befolyásolják.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mellékhatások Az első generációs antihisztaminok a központi idegrendszerre is hatnak, emiatt álmosságot, fáradékonyságot és a koncentrálóképesség csökkenését okozhatják. Ezen hatásuk miatt az allergiás rhinitis kezelésében - néhány kivételtől (például terhesség) eltekintve - ma már nem javalltak. Ezzel szemben az ún. második generációs antihisztaminok (azelastin, cetirizin, loratadin, mizolastin) elsősorban a perifériás H1-receptorokhoz kötődnek, és csak igen kis mennyiségben jutnak el a központi idegrendszer sejtjeihez, tehát az általánosan használt dózisoknál nem jellemző a mellékhatás.

Az antihisztaminok alkalmazhatók mind lokálisan, az orrba juttatva (azelastin, levocabastin), mind szájon át tabletta formájában szedve. Az orrba juttatott szerek hatása gyorsan (15-20 perc alatt) kialakul, azonban nem befolyásolják a többi szerv tüneteit, például a szemviszketést.

A orális antihisztaminok előnye, hogy nem csak az orrtüneteket mérséklik, valamint csak napi egyszeri gyógyszerbevételt igényelnek, szemben a kétszer adagolást igénylő orrba juttatott antihisztaminokkal.

Az antihisztaminok csökkenthetik vagy megszüntethetik a bőrpróbák végzése során az IgE által közvetített allergiás bőrreakciót, ezért bőrteszt végzése előtt adásukat - az orvos utasításai szerint - fel kell függeszteni.

Kortikoszteroidok

A kortikszteroidok terápiás hatása krónikus fennállású náthában összetett gyulladáscsökkentő képességüknek köszönhető, mindezek eredményeként csökken az orrdugulás érzése és az orrváladékozás. A hatásuk lassan, 1-2 nap alatt fejlődik ki teljesen. Allergiás eredetű náthában szenvedő betegeknél a szteroidokat szinte kivétel nélkül lokálisan, orrba adagolják.

Hogyan használjuk? Mivel a jó lokális hatás feltétele, hogy a gyógyszer minél nagyobb nyálkahártya-felületre kerüljön, ezért az eszközök helyes használati módjára a betegeket meg kell tanítani. E tekintetben legelőnyösebbek a gyógyszeroldatot mechanikusan porlasztó eszközök, illetve az ún. turbuhaler. A másik fontos dolog, hogy a helyi szteroidok hatásának teljes kialakulásáig néhány nap szükséges, tehát a készítményeknek nincs azonnali tünetmérséklő hatása.

A helyileg alkalmazott szteroidok terápiás előnyei abból adódnak, hogy a szteroidok gyulladáscsökkentő hatása lokális alkalmazás mellett is kialakul, a szervezet egészére vonatkozó hatások (melyek között súlyos mellékhatások is lehetnének!) a szerek általánosan használt adagjai mellett elhanyagolhatóak.

Kromoglikátok

A dinátrium kromoglikát és a nátrium-nedocromil helyileg ható antiallergiás szer. Az IgE-függő allergiás reakciókban gátolják a hisztamin és egyéb anyagok felszabadulását. A kromoglikátok az enyhe és közepesen súlyos allergiás náthákban mérséklik az orrviszketést, tüsszögést, orrfolyást, de alig befolyásolják az orrdugulás okozta panaszokat.

A gyógyszer tulajdonságai napi négyszeri alkalmazást tesznek szükségessé, ami jelentős hátrány a betegek szempontjából.

Nyálkahártya lohasztó (dekongesztív) szerek

Csak mértékkel! A nyálkahártya ödémáját helyileg csökkentő szerek hosszantartó adagolása a "gyógyszer által kiváltott nátha" kialakulásának veszélyét rejti magában. Ez azt jelenti, hogy két hétnél tovább tartó adagolásuk esetén a nyálkahártya "hozzászokik" az alkalmazott gyógyszerhez, és annak elhagyásakor a náthára jellemző tünetek alakulnak ki, még akkor is, ha az eredeti kiváltó ok (például a pollenszezon) már nem áll fenn. Emiatt a lokálisan ható nyálkahártya lohasztó gyógyszerek nem adhatóak 10-14 napnál tovább.

Az orrnyálkahártya gyulladásos folyamataiban közös, hogy a nyálkahártya erei kitágulnak, így a vérteltség többszörösére növekedhet, amely a gátolt orrlégzés egyik oka. Az érösszehúzó hatással rendelkező szerek ezt meggátolják, és ezáltal az orrlégzés jelentős mértékben javítható. Tudni kell azonban, hogy kizárólag az orrdugulást csökkentik, és azt is csak tünetileg, nem a kiváltó okra hatva.

Orrcsepp, orrspray, illetve szemcsepp formában (phenylephrin, naphazolin, oxymetazolin, xylometazolin), illetőleg szájon át bevehető formában (például a meghűlés tüneteinek enyhítésére szolgáló porkeverékekben - phenylephrin, pseudoephedrin) széles körben alkalmazzák.

Szemcsepp

Az allergiás eredetű nátha bizonyos eseteiben a vezető tünet a kötőhártya érintettségével kapcsolatos, mely szükségessé teheti a kötőhártya szemcseppekkel történő kezelését, főként akkor, ha a terápiában alkalmazott egyéb szerek nem enyhítik a szempanaszokat.

A kezelés során használt szemcseppek között találunk antihisztaminokat (azelastine, antazolin), érösszehúzó hatású szereket (tetryzolium), kromoglikát tartalmúakat, illetve ezek kombinációit is. Hatásuk csak rendszeres használat esetén alakul ki. Extrém mértékű kötőhártya-gyulladás átmeneti kezelésére szükséges lehet szteroid tartalmú szemcsepp vagy szemkenőcs is.

(Dr. Horváth Balázs)