A szénanátha tünetei
frissítve:
A szénanátha nem csupán kellemetlen tünetekkel jár. A jól ismert panaszok, például tüsszögés, orrfolyás, a szem viszketése mellett sokaknál komoly betegségként jelentkezik: fáradtságot, fejfájást, sőt munkaképesség-csökkenést is eredményezhet.
A téma cikkei - Allergia, szénanátha |
| 9/1 A szénanátha, napjaink népbetegsége 9/2 A szénanátha tünetei 9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha 9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos? 9/5 Az allergiás nátha kivizsgálása 9/6 Mi okozza az allergiás náthát? 9/7 Az allergiás nátha tüneteinek kezelése 9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése 9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései |
A szezonális allergiás nátha (szénanátha) egy-egy allergén virágzási periódusában okoz tüneteket, kiváltó okai különböző virágporok (pollenek) és gombaspórák lehetnek.
A szénanátha fő tünetei
Az ismert vezető klinikai tüneteket - vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, viszkető érzés az orrban és a torokban - igen gyakran kísérik szemtünetek, a szem viszketése, a kötőhártya vörössége, könnyezés, illetve szemkörnyéki ödéma formájában. Ezt a tünetegyüttest az allergiás eredetű nátha és az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás közös előfordulása okozza (úgynevezett rhinoconjunctivitis allergica).
Esetenként fáradtság, fejfájás és koncentrálóképesség-csökkenés egészítheti ki a szénanátha tüneteit. A panaszok súlyossági foka nagyon változó: az alig észrevehetőtől egészen a munkaképesség-csökkenésig terjedhet a skála.
Viszonylag gyakori (felmérések szerint 20 százalék körüli) a szénanátha és a különböző súlyosságú asztma együttes előfordulása.
A szezonális allergiás nátha (szénanátha) kiváltó okai különböző virágporok (pollenek) és gombaspórák lehetnek. A megbetegedést leggyakrabban kiváltó valamennyi növény és gomba közös tulajdonsága, hogy szél által beporzottak.
| Pollenhelyzet |
| A légköri pollenkoncentráció jól mérhető az úgynevezett pollencsapdák segítségével. A műszerben található ragasztószalagon megtapadnak a levegőben levő pollenszemek, melyek megfelelő festés után mikroszkóp alatt vizsgálhatók. A pollencsapdák adatai alapján az Országos Környezetegészségügyi Intézet hetente jelentést készít az ország aktuális pollenhelyzetéről, mely megtalálható az http://oki.wesper.hu/ honlapon. A pollenszám folyamatos nyomon követése segít a pollenszezon indulásának és fennállásának jelzésében, és ezáltal a szükséges gyógyszerek szezon előtti és szezon közbeni alkalmazásában. |
A magyarországi éghajlati viszonyok között az allergiás szezon már február végén elkezdődhet a kora tavasszal virágzó fák (mogyoró, nyír, éger, kőris) pollenjei révén. Hazánkban jelentősebb azonban az április végétől júliusig tartó úgynevezett "fűszezon", amikor a füvek (komócsin-, perje- és csenkeszfélék, csomós ebír stb.) és az egyes gabonafajták (rozs, kukorica) már tartósabb és klinikailag súlyosabb tüneteket váltanak ki. A gyomok (üröm-, útifű-, parlagfű-, csalánfélék stb.) augusztustól szeptember-októberig pollinálnak, és tartják fenn az allergiás szezont. Utóbbiak közül Magyarországon a parlagfű kiemelten súlyos problémát jelent, mivel az egész ország területe nagymértékben “fertőzött".
Nagy antigenitású, kis tömegű pollenjei a szezonban az ország területének túlnyomó részén igen magas a koncentrációt érnek el a levegőben. Júliustól októberig a különböző gombaspórák (Alternaria, Cladosporium) légköri koncentrációja is általában elég magas ahhoz, hogy allergiás tüneteket váltson ki az arra érzékeny egyénekben.
Keresztreakciók
Bizonyos élelmiszerek és pollenek között keresztreakciók fordulhatnak elő. A parlagfű pollenjére érzékeny betegekben allergiás tüneteket provokálhat a dinnye és a banán, a fekete üröm pollenje esetében a zeller és néhány fűszer, a nyírfa pollenjére pedig az alma, cseresznye, mogyoró és az őszibarack adhat keresztreakciót.
Folytatás Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
