• A szénanátha, napjaink népbetegsége

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az allergiás eredetű nátha a magyar lakosság mintegy egytizedét érinti. A betegség ugyan nem gyógyítható, de a tünetek alapján könnyen diagnosztizálható és hatékonyan kezelhető.

        A téma cikkei - Allergia, szénanátha


        9/1 A szénanátha, mapjaink népbetegsége
        9/2 A szénanátha tünetei
        9/3 Nem szezonális (perzisztáló) allergiás nátha
        9/4 Allergiás nátha: Önnél enyhe vagy súlyos?
        9/5 Az allergiás nátha kivizsgálása
        9/6 Mi okozza az allergiás náthát?
        9/7 Az allergiás nátha tüneteinek kezelése
        9/8 Az allergiás nátha immunterápiás kezelése
        9/9 Az allergiás nátha kezelésének lépései

        Allergiás eredetűnek akkor nevezhető a nátha, ha a tünetek kialakulásának és fennmaradásának hátterében, bizonyíthatóan valamilyen allergén anyaggal (leggyakrabban virágpor, gombaspóra, háziporatka ürüléke, állati szőr) történő érintkezés áll.

        Az allergiás eredetű orrnyálkahártya-gyulladásnak két fő csoportját lehet megkülönböztetni.

        A szénanátha, szezonális allergiás nátha

        Az egyik a köznapi nevén szénanáthaként emlegetett ún. intermittáló allergiás nátha vagy szezonális allergiás nátha, mely esetében a tünetek időtartama rövidebb, mint 4 hét, illetve a tünetek egy hétnek kevesebb, mint négy napján jelentkeznek. A szénanátha tehát nem más, mint az orrnyálkahártya időszakosan kialakuló, allergiás eredetű gyulladása.

        Hirdetések

         Mit nevezünk náthának?


        A nátha (rhinitis, rinitisz) szó klinikai értelemben az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélünk, ha a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, gátolt orrlégzés közül legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. Tágabb értelmezésben náthára utalhat az átlag napi négynél több orrfúvás, illetve a naponta többször előforduló, mással nem magyarázható tüsszögés.

        A nem szezonális allergiás nátha

        A másik csoportot az ún. perzisztáló allergiás nátha, vagy nem-szezonális allergiás nátha képezi. Itt a tünetek több mint 4 hétig, illetve egy hétnek több, mint 4 napján keresztül állnak fenn.

        A képet bonyolítja, hogy az allergiás nátha két formája - tehát a szénanátha és a nem-szezonális allergiás nátha - ugyanannál a betegnél az esetek jelentős részében (az összes allergiás náthás beteg mintegy egyharmadában) egyszerre áll fenn.

        A szénanátha népbetegség

        A szénanátha gyakorisága Európa egyes országaiban 5-20 százalék közötti. Hazai vizsgálatok gyermekek körében 8,1 százalékos, serdülők esetében 21 százalékos, míg a felnőtt népességben 11 százalékos krónikus nátha előfordulási gyakoriságot találtak, melynek mintegy kétharmada volt bizonyosan allergiás eredetű.

        Az allergiás eredetű nátha általában iskoláskorban kezdődik, és előfordulási gyakorisága a fiatal felnőttkorban tetőzik. Gyermekkorban a fiúknál, felnőtt korban pedig a nőknél gyakoribb. A betegség kialakulása, illetve korábbi életkorban való megjelenése szempontjából többnyire azok veszélyeztettek, akiknek a családjában allergiás betegek vannak a közvetlen rokonok között. A csecsemő és kisdedkorban ekcémás vagy asztmás gyerekeknél fokozott a rizikó a 15-30 éves kor között megjelenő allergiás náthára.

         Keresztreakciók


        A pollenallergiások, főleg szezonban, a különböző gyümölcsök, növények fogyasztását követően perceken belül szájviszketést, duzzadást, szem- és orrcsorgást, ritkábban rekedtséget, köhécselést vagy fulladást észlelnek. A keresztreakció törzsfejlődéstanilag távoli növényfajok esetében is előfordulhat.
        Részletesen a keresztreakciót kiváltó növényekről>>

        Az utóbbi években folyamatosan nő az allergiás náthában megbetegedettek száma, mely jelenségért több hatás együttesen tehető felelőssé. Néhány ilyen tényező: a levegőszennyeződés növekedése, illetve minőségi változása; a növényvédőszerek egyre elterjedtebb alkalmazása, az Európában nem őshonos parlagfű európai elterjedése, sok gyógyszer fogyasztása, az ételekben előforduló sok mesterséges anyag, dohányzás.

        A szénanátha előfordulását magasabbnak találták a városban élőknél, mint a falusiaknál, és a jobb szociális körülmények között élőknél, mint a szegényebbek között. Egyre több az adat arra vonatkozóan, hogy a túlságosan steril, mesterséges életkörülmények (korai életkortól kizárólag tápszerrel történő táplálás, közösségbe nem járó gyermek, védőoltások hiánya, kevés testvér) vezethetnek az allergiás megbetegedések emelkedő számban való kialakulásához.

        Szénanáthás megbetegedések
        Szénanáthás megbetegedések

        (WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs, általános orvos)

        Előző oldal | 9/1 | 9/2 A szénanátha tünetei

         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Szénanátha: gyógyszer, spray, szemcsepp?

        Az allergiás eredetű nátha a magyar lakosság mintegy egytizedét érinti. A betegség a tünetek alapján könnyen diagnosztizálható, és hatékonyan kezelhető. Ha Ön tartós tünetekkel küzd, ne folytasson folyamatos öngyógyszerelést, inkább kérje ki szakorvos tanácsát!

        Milyen tünetek utalhatnak pollenallergiára?

        Az allergiás reakciót a pollenallergiásoknál a virágos növények szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi váltják ki.

        Allergiás nátha - Önnél enyhe vagy már súlyos?

        A kezelőorvos számára lényeges a páciens allergiás náthája tüneteinek, és azok súlyosságának a megítélése a kezelés tervezésének és kivitelezésének szempontjából. Ezért fontos a beteg kórtörténetének megismerése.

        Miért lesz az allergiából asztma?

        A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

        Amiket rosszul tudunk az allergiáról

        Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban. A leggyakoribb tévedéseket tisztázzuk dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával.

        A leggyakoribb kérdések a parlagfű-allergiával kapcsolatban

        A parlagfű virágzása átlagosan július végétől kezdődik meg, ekkortól egészen október közepéig okozhat allergiás tüneteket. Míg ez az időszak sokak számára a nyaralást, iskolakezdést, nyárutót jelenti, addig az országban minden ötödik ember egy probléma megoldására koncentrál: az allergiás tünetek csillapítására.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA