Együtt élni az allergiával: hogyan készítsük fel gyermekünket

szerző: Illés Kata, orvostanhallgató - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete
lektorálta: Dr. Dálnoky Julianna frissítve:

Az allergián a szervezetünk túlérzékenységi reakcióját értjük az egészségesek számára ártalmatlan, környezetünkben jelenlévő anyagokkal (allergénekkel) szemben.

Allergia - Túlbuzgó immunrendszer

Az allergiában szenvedők szervezetének immunrendszere szélsőségesen reagál olyan anyagokra, amelyek egészséges emberre nézve ártalmatlanok. Szakemberek szerint az ilyen reakciók során „a védekezés túllő a célon”.
Allergia - Túlbuzgó immunrendszer

Az allergia számos akut vagy krónikus formában, kellemetlen tüneteket okozva, mint például az allergiás asztma, orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis), kötőhártyagyulladás (conjuctivitis) és bőrgyulladás (dermatitis). Ezek a betegségek megjelenhetnek önmagukban, de egyszerre is felléphetnek, akár egymást követve. Az esetek többségében a sorrend a következő: csecsemőkori atópiás dermatitis, kisded- és gyermekkori asthma brochiale, serdülő- és fiatal felnőtt allergiás nátha, gyakran allergiás kötőhártya-gyulladással kombinálva.

Tájékozódjon és tartsa be az utasításokat!

A szülők számára, akiknek gyermeke allergiával küzd, elengedhetetlen betartani az orvosi utasításokat a gyermekük érdekében, mert csökkenteni tudják vele a kínzó tüneteket, és nagymértékben javítják életminőségét.Az orvosi ajánlások közé tartozik többek között bizonyos allergének kerülése, mint a növényi pollenek, állati szőrök, madártoll stb. Sajnos amennyire hasznos elkerülni, annyira fájdalmas lehet egy kisgyermeknek megválni a tengeri malacától vagy kimaradni a nyári futkorászásból a pollenektől hemzsegő mezőn. Az ilyen problémák orvoslásánál jön képbe, hogy milyen módon kommunikálunk a gyermekek felé. Fontos, hogy az ő nyelvükön és tudásszintjükön elmagyarázzuk miért olyan lényegesek az intézkedéseink. Ha valami a szülő számára sem világos úgy gondolom, érdemes megkérdezni a szakorvost és bátran tájékozódni a témában.

Asztma - A legsúlyosabb krónikus allergiás kórkép

Ha már az allergiáról beszélünk, mindenekelőtt meg kell említeni az asztmát, amely a krónikus allergiás kórképek közül a legsúlyosabb betegség. A gyermekkori asztmáknak a 60-70 százaléka kamaszkorra megszűnik, de ez nem jelent minden esetben teljes gyógyulást, előfordulhat, hogy felnőtt korban újra megjelenik a betegség. Azonban sokat tehetünk a kórkép súlyosbodása -, illetve kiújulása ellen az allergének, légszennyezés és dohányfüst tudatos kerülésével.

Bizonyított tény, hogy az asztma kiváltásában a légutakon keresztül belélegzett allergének játsszák a legfontosabb szerepet. De mielőtt kipakolnánk Cirmit a lakásból, érdemes megbizonyosodni arról, hogy tényleg fennáll-e a veszély, hogy túlérzékenységi választ vált ki a macskaszőr. Erről úgy győződhetünk meg, hogy allergiás bőrpróbát végeztetünk a gyermeken és csak azon allergénektől próbálunk megszabadulni, amelyekbőrreakciót és tüneteket váltanak ki.

Tovább Az allergiás nátha kivizsgálása

Hogyan kezelhető?

Ugyanakkora fiatalabb gyermekekben gyakrabban szerepelnek tüneteket kiváltó tényezőként az egyes vírusos megbetegedések, mint a coronavírus-, adenovírus- és a rhinovírus fertőzés, a nagyobbakban pedig a fizikai terhelés is érvényre juttathatja az asztmát. Ez azonban nem jelenti azt, hogyel kellene tiltani a beteg gyerekeket a sportolástól, csak azt, hogy fokozott odafigyelést és a gyógyszeres terápia pontos betartását igényli a testedzés.

Szerencsére a legtöbben tudnak sportolni hosszú hatástartamú hörgőtágító (β2 agonista) gyógyszer alkalmazása mellett, sőt az olimpikonok között is találhatunk asztmás betegeket. Érdemes még higiénés szabályokat is felállítani a fertőzések elkerülése végett például: sűrű kézmosás, zsebkendő használat.

Mindezeket az intézkedéseket komolyan kell venni, de vigyáznunk kell, nehogy félelmet keltsünk a gyermekekben ezzel szorongásnak kitéve őket.

Megelőzhető az asztmás roham?

Asztmás roham ritkán jelentkezik előzetes tünetek nélkül. Ismerje meg az intő jeleket, a megelőzés lépéseit és a telemedicinát, amelynek segítségével orvosa a távolból is nyomon követheti a légzésfunkciós értékek változását!
Megelőzhető az asztmás roham?

Az asztma kezelésének második alappillére a gyógyszeres terápia, amely sokat segít az életminőség javításában és a súlyos rohamok megelőzésében. Az inhalációs kezelésben alkalmazott szerek között szteroid típusú gyulladáscsökkentő, és a már említett hörgőtágító hatású szerek találhatóak. Sokan tartanak a szteroid tartamú gyógyszerektől, de a korszerű bejuttatási eljárásoknak köszönhetően elegendőek kis mennyiségek, amelyek helyi hatást kifejtve minimális mellékhatással járnak, sőt a legújabb gyógyszerek kifejezetten csak a tüdőben aktiválódnak ezért nem vagy alig járnak mellékhatásokkal, tehát biztonságos és hasznos az alkalmazásuk.

Rhinitis - Sokak életét megkeseríti

Egy másik tipikus allergiás kórkép a rhinitis, azaz orrnyálkahártya-gyulladás, ami sokak életét keseríti meg időszakosan vagy állandó jelleggel. A négy fő tünete: tüsszögés, orrdugulás, orrviszketés és az orrnyálkahártya váladékozása, de gyermekkorban az orrmelléküregek gyulladásával is társulhat, köhögést, lázat, fejfájást, torokszárazságot szagláskárosodást okozva. Gyakran jelentkezik kötőhártya-gyulladással illetve asztmával együtt.

Sajnos a nem megfelelően kezelt allergiás nátha jelentősen ronthatja az életminőséget, a tünetei akár tanulási problémákat és alvási zavart is okozhatnak. Ha ez a jelenség tartósan fennáll gyermekénél, akkor érdemes újra felkeresni az orvost a panaszokkal, sőt az állandó jellegű tüneteknél fül-orr-gégészeti szakorvosi vizsgálat feltétlenül ajánlott.

Hogyan kezelhető?

Az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás kezelése, ahogyan az asztma kezelése is -, három pilléren (allergénkerülés, gyógyszeres terápia, immunterápia) nyugszik, melyeknek előírása orvosi feladat. A szülők sokat tehetnek az utasítások betartatásával és az allergének csökkentésére vonathozó szabályok alkalmazásával (lást táblázat).

Az allergia tehát egy diverz formában megjelenő betegség, amely nem gyógyítható, de odafigyeléssel jól kezelhető.A szülők nagymértékben hozzájárulhatnak gyermekük felkészítésében az által, hogy segítik őket a gyógyszerek alkalmazásában,és érthető magyarázattal szolgálnak a felmerülő, egyszerű kérdésekre.

Az allergének csökkentésére vonathozó rendszabályok
Atkaallergia esetén Pollenallergia esetén Penészallergia esetén

Allergént át nem engedő anyagból készült matrac, párna, takaró használata a hálószoba minden ágyán.

Alapos porszívózás hetente az allergiás beteg viseljen maszkot takarításkor, vagy más takarítson helyette, allergiás gyermek ne legyen a szobában takarításkor és azután még két órán át.

Mossuk ki az ágyneműt sűrűn (min. 60 °C-on )

A portalanítandó felületeken nedvesen töröljük a port.

A relatív páratartalom 50% alatt legyen, ha szükséges, használjunk páramentesítőket, növeljük a szellőzést.

Távolítsuk el a hálószobából a nem mosható porfogó tárgyakat (pl. kitömött játékok, vastag függönyök, szőnyeg).

A játékállatokat ki kell porszívózni, vagy mély-hűtőbe (–20 °C) kell rakni őket egy éjszakára.

Pollen-előrejelzés alapján, ha lehetséges, a pollenforrás (pl. parlagfű) elkerülése, eltávolítása javasolt; nyaralás tervezésekor is vegyük ezt figyelembe.

Nagy pollenszám esetén maradjunk lakáson belül, és zárjuk be az ajtókat, ablakokat (autóban is).

Kerüljük a szabadban való tevékenységet (játék, sport).

Lakásban, autóban használjunk légkondicionáló és pollenszűrő berendezést.

Lakáson kívül szemüveggel védjük szemünk kötőhártyáját.

A hajra, arcra került virágporszemektől gyakori arc- és hajmosással szabadulhatunk meg.

A gombanövekedés lehetséges forrásait (lakáson belül és kívül) küszöböljük ki.

Csökkentsük a lakás páratartalmát.

Maximális szellőzést biztosítsunk.

A ház körül biztosítsuk a megfelelő vízelvezetést.

Gombaölő szereket használjunk az érintett helyeken.

Korlátozzuk a légnedvesítők használatát, és rendszeresen tisztítsuk azokat.

Forrás: Gyermekgyógyászat, Maródi László2013., 19. fejezet Allergiás betegségek, Cserháti Endre

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Illés Kata orvostanhallgató
Lektorálta: Dr. Dálnoky Julianna

Cikkajánló

Allergia vagy nátha? - Az allergia tünetei

Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
Allergia
Mikor gyanakodjunk egyszerű nátha helyett allergiára? - a kérdés néha nem is egyértelmű. Cikkünkből megtudhatja, melyek az allergia tünetei, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell kikezelnünk, vagy allergológussal érdemes kivizsgáltatni magunkat.
Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos
WEBBeteg - Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász
WEBBeteg - Dr. Szanyi Andrea, belgyógyász, háziorvos, geriáter
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus
WEBBeteg - Dr. Hidvégi Edit, Dr. Brugós László
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.