Méhcsípés-allergia - Honnan tudhatom, hogy érintett vagyok-e?

Aki másra allergiás, az a rovarcsípésre is? Felnőttkorban is kialakulhat? Ki lehet nőni? Fontos tudni, hogy a legtöbb ember nem allergiás a rovarcsípésekre. A csípés helyén keletkezett helyi reakciók nem feltétlenül erre utalnak. Kiemelten fontos megkülönböztetni a normális, illetve az allergiás reakciót, így a félelmek, egészségügyi beavatkozások, kiadások is csökkenthetők.

Normális a reakció, hogyha a csípés helyén 10 cm-nél kisebb átmérőjű, akár enyhén fájdalmas bőrpír keletkezik, s néhány nap alatt elmúlik.

Azok az emberek lesznek allergiások, akik szervezetében méhméreg-specifikus ellenagyag termelődik. Nagy helyi reakciók órák, akár napok alatt is kialakulhatnak, s több mint 24 óráig állnak fent. A szisztémás reakciók kiterjedhetnek csak a bőrre is. Viszketés léphet fel, (főleg tenyéren, talpon), s testszerte csalánkiütések formájában jelentkezhetnek bőrtünetek.

Rovarméreg okozta anafilaxiás rosszullét az esetek 5-10 százalékban lép fel. Ekkor hirtelen vérnyomásesés, eszméletvesztés, légzés, illetve keringés-leállás következik be. Gyermekek esetén az anaphylaxiás reakciónak az esélye csupán 1 százalék, s a halálos kimenettel járó esetek nagyon ritkák.

A reakció kimenetelét befolyásolja a két csípés közti intervallum, a csípések száma, illetve a rovar fajtája. A lódarázs-allergia háromszorosára emeli a súlyosabb reakció esélyét.

Kik lehetnek méh-allergiások?

Allergiás reakció akár normális helyi reakciók után is bekövetkezhet, életkortól függetlenül. Kimutattak genetikai tényezőket, melyek allergiás reakcióra hajlamosítanak. Felmérések szerint életet veszélyeztető állapot méhcsípést követően 0,4-0,8 százalékban jön létre gyermekekben, felnőttekben pedig 3 százalékban. Méhészek körében gyakoribbak a reakciók.

Ki lehet-e nőni?

Egy tudományos kutatás, mely több mint 1000 gyermeket vizsgált 7 éven keresztül, (1978-1985), kimutatta, hogy azon gyermekek, kik rovarméreg-immunterápiában részesültek kevésbé voltak hajlamosak szisztémás reakcióra, mint akik nem kaptak kezelést. Ebből következtetve, a méhcsípés okozta allergiás reakciót jelentős részben nem növik ki, viszont igazi oki kezelést az immunterápia nyújt. Erre feltétlenül szükség van, ha a szisztémás allergiás tünetek jelentkeztek méhcsípést követően, illetve kimutatható a méhméreg-specifikus ellenanyag, továbbá, ha ennek semmilyen kontraindikációja nincs. 16 éves kor alatt nem indokolt, ha csak generalizált csalánkiütés lépett fel, vagy angioödema jött létre. Azonban megfontolandó a terápia, ha ismételt csípésekre lehet számítani (pl. méhészet közelében). A kezelés után, körülbelül évente a visszaesés lehetősége miatt javasolt a méreg-specifikus IgE-szint ellenőrzése.

Kezelés nélkül a rovarméreg által kiváltott anafilaxia esélye ismételt csípés esetén 40 százalék, felnőtteknél pedig 60 százalék. Fokozott kockázatnak vannak kitéve azok a 40 év feletti egyének, akik szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvednek.

Szerkesztette: Baranyai Gerda
Lektorálta: Dr. Mezei Györgyi