Hogyan ismerhető fel az atópiás alkat?

Atópia és allergia: sokak számára ismerősen csengő szavak ezek. Mit jelent pontosan az atópia kifejezés? És mi köze az allergiához? A kérdések megválaszolásához érdemes egy kicsit alaposabban körüljárni a témát.

Az allergia szavunk görög eredetű, az allosergos szóból származik, amelynek a jelentése valami más, vagy valami, ami megváltozott. Az allergia valóban nem más, mint a szervezetünk védelméért felelős immunrendszerünk megváltozott viselkedése, túlzott reakciója. Olyan testidegen vagy éppen saját anyagok által kiváltott reakció, mely számos tünethez vezethet.

Az allergia leggyakrabban bőrelváltozások képében jelentkezik, de érintheti az emésztőtraktust (pl. tejallergia), a légzőrendszert (pl. pollenallergia), a szemeket (pl. kötőhártya-gyulladás), de akár szisztémás, vagyis az egész testet érintő, súlyos formája is előfordulhat (anaphilaxiás reakció).

Amikor atópiás alkatról beszélünk, az azt jelenti, hogy valaki fokozottan hajlamos a különféle allergiás reakciók bekövetkeztére. Ennek oka legtöbbször veleszületett vagy genetikai okokra vezethető vissza, és az esetek döntő hányadában különféle bőrtünetekben (atópiás dermatitisz) mutatkozik meg. Valamivel ritkábban, de bizonyos légúti betegségek is kialakulhatnak az atópia talaján, ilyen például az asztma vagy a krónikus bronchitis.

Ez a cikk is érdekelheti Immunrendszerünk működése és zavarai

A leggyakoribb kapcsolódó kórkép: az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma)

Bizonyos felmérések szerint az egyik leggyakoribb gyermekeket érintő bőrgyógyászati kórkép. Magyarországon a 18 év alatti korosztály mintegy 17-20 százaléka lehet érintett, akik közül a többségnek már 5 éves kor alatt megjelennek a tünetei.

Bár maga az atópia rendszerint öröklött tényező, a tünetek megjelenéséhez sok esetben szükség van egy vagy több környezeti tényező jelenlétéhez. Ennek palettája viszonylag széles: lehet éppen az elfogyasztott táplálékban valamilyen allergén (pl. tejfehérje), de akár egy mosószer, egy testápoló, vagy éppen babaolaj.

Jellegzetes tünetek

Attól függően, hogy a tünetek mely életkorban lépnek fel, rendszerint megkülönböztethetjük a csecsemőkori, a kisdedkori, illetve az ifjúkori formákat. A csecsemőkori megjelenés egyik tipikus tünete a fejtető koszmója, illetve a homlok, súlyosabb esetben az arc többi részének hámló, kipirosodó elváltozásai. Kisdedkorban a bőrjelenségek már kevésbé az arcon, sokkal inkább a végtagokon (térd-, könyökhajlat), illetve a has, mellkas bőrén dominálnak, míg ifjúkorban bárhol megjelenhetnek a viszkető, nedvező, hámló, kipirosodott felületek, illetve apróbb csomók a bőrben.

Ez a cikk is érdekelheti Az ekcéma ezer arca

Az atópiás ekcéma felismerése

A betegség diagnosztizálása sokszor nem egyszerű folyamat, és igen sok esetben maga a kiváltó allergén örökre rejtve marad. A szakorvos (gyermekgyógyász, bőrgyógyász) által elvégzett laborvizsgálatokban emelkedett lehet a szérum IgE-szintje, de sajnos jócskán akadnak olyan esetek is, amikor ez gyakorlatilag teljesen normál értéken marad, mégis a beteg a dermatitiszre jellemző tüneteket mutatja. Egy másik fontos eltérés lehet a vérképben az úgynevezett eosinophil granulocyták arányának emelkedése, amely az allergiás reakció jelenlétére hívhatja fel a figyelmet.

Egyéb atópiás kórképek

Az atópiás alkatúak a különféle bőrgyulladások mellett egyéb jellegű panaszok kialakulására is hajlamosabbak életük folyamán. Sokan közülük visszatérő légzőszervi problémákkal (asztma, hörghurut) küszködnek, másoknál a táplálékallergia különféle formái keserítik meg a mindennapokat. Nem egy esetben a különféle atópiás eredetű kórképek összeadódhatnak, illetve párhuzamosan is jelen lehetnek. Éppen ezért, felmerülő atópia gyanúja esetén célszerű komplex kivizsgálásba kezdeni.

Ez a cikk is érdekelheti Atópiás dermatitisz és ekcéma: Így enyhíthető a viszketés

Hogyan csökkenthető az atópiás tünetek esélye?

Az atópiás eredetű tünetek kezelése összetett. Mivel a háttérben meghúzódó atópia miatt szinte folyamatosan emelkedett a gyulladás kialakulásának kockázata, érdemes először a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni. Mit is jelent ez?

• Étrend: Igyekezzünk a beteg étrendjéből a lehetséges allergiaforrásokat kiiktatni (pl. tápszeres csecsemő pozitív családi anamnézis esetén a kezdetektől HA (hypoallergén) tápszert kapjon; tejtermék bevezetése csak 1 éves kor felett és nagyon óvatosan, fokozatosan történje).

• Bőrápolás: használjunk speciális hidratálókat. Atópiára hajlamosak számára már számos készítmény beszerezhető akár a patikák, akár a drogériák polcairól, legtöbbjükhöz orvosi vényre sincs szükség. A viszketésre alkalmazhatók antihisztamin tartalmú készítmények - ezek kiválasztását azonban bízzuk a szakemberre, legtöbbjük nem véletlenül vényköteles.

• Háztartás és vegyszerek: A testfelülettel érintkező ruhák, ágyneműk mosása, öblítése kímélő, lehetőleg nem allergizáló hatású szerekkel történjen.

• Házi kedvencek beszerzésénél alaposan gondoljuk át, hogy milyen állatot szabad beengednünk, nehogy néhány hét múlva mégis le kelljen mondanunk róla az okozott allergiás kellemetlenségek miatt.

Tovább Ön tudja, mit tegyen anafilaxiás sokk esetén?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit