Így készül a pollenjelentés

Gyönyörű geometriai formák a mikroszkóp alatt - a természet valóban rendkívüli szépséggel tudja megalkotni még a polleneket is, már-már képes vagyok megbocsátani az égernek vagy a nyírfa virágporának, hogy tüsszögést és könnyezést okoznak. Elmondom, hogyan készül a pollenjelentés és honnan tudható, hogy az allergiás mire számíthat a következő napokban.

Huszonhárom méter magasan vagyunk, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala egyik épületének tetején, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai hálózatának munkatársai ide járnak, hogy bevegyék a pollencsapdából az eddigi szalagot és újat tegyenek fel.

Európában egységesen Hirst-típusú térfogati mintavevővel (Burkard-csapdával) végzik a pollen-koncentráció mérését. A pollencsapdák mindig magas épületek tetején, a fák koronája felett (ideálisan legalább 15 méter magasan) találhatók, és 7 napnyi pollen befogására alkalmasak - ám Budapesten például minden nap beszedik, és vizsgálják a pollencsapda tartalmát. A szerkezet helyét úgy választják meg, hogy a széljárást ne árnyékolja le fal vagy más felület. Egy ilyen csapda 30-50 kilométer sugarú terület pollenterheléséről nyújt információkat.

Hazánkban 19 helyszínen – minden megyeszékhelyen - 32 növény és 3 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját figyelik.

Maga a csapda kicsi, fémből van, és egy nagy lapát segítségével folyamatosan szélirányba fordul. Van benne egy pumpa, mely percenként 10 liternyi levegőt szív be egy 2x14 milliméteres nyíláson keresztül - ez az emberi légvételnek megfelelő levegőmennyiség, tehát modellezi, hogy mennyi virágport (és más szennyeződést) szipákolunk be nap mint nap.

A szerkezet belsejébe érkező levegő nekicsapódik egy dobra erősített, ragadós anyaggal (általában vazelinnel) előkezelt 2 cm széles szalagnak. Tulajdonképpen itt esnek fogságba a virágpor szemek, és persze minden más, ami bejut a csapda pici nyílásán. Ráadásul mindez nem statikus "pollentemető"! Egy óraszerkezet segítségével 2 mm/óra sebességgel forog a szalagot rögzítő dob, így vizsgálatkor még azt is meg lehet mondani, hogy az adott pollen a nap mely órájában esett csapdába.

A szerkezetben lévő, forgó dobról levett szalagot a laboratóriumba viszik, és mikroszkóppal vizsgálják meg. A ragadós szalagon nem csupán a pollenek tapadnak meg, hanem mindenféle más, apró szennyeződés is, így tulajdonképpen a légszennyezésről is lehet egy általános képet kapni a vizsgálatkor.

Magyarországon csupán kevés városban elemzik a pollencsapda szalagjára tapadt virágport, sok városból hetente postázzák az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézetének laborjába a mintát, és itt számolják meg a polleneket.

A szalagot egy napnyi mintát tartalmazó csíkokra vágják fel. Az így kapott pár centiméteres mintát üveglaphoz rögzítik és megfestik fuxinnal, mely általános sejtfesték. Erre azért van szükség, mert a polleneknek általában nincs színük, ezért észrevehetetlenek lennének.

A mikroszkóp 400-szoros nagyítása alatt a szalag elejétől indulva azonosítják a különböző növények virágporait és számolni kezdik őket.

Az Aerobiológiai Hálózat állomásai egységes leolvasási módszert alkalmaznak (Nikon Labophot-2 mikroszkóp, 400x-os nagyítás). Az eredményeket 24 órás átlagban db/m3 egységre kifejezett értékben adják meg.

Vizsgálatkor a papíron a dátum mellett az adott óra is szerepel, így akár óránkénti adatok is kinyerhetők, ebből lehet tudni például, hogy pollenallergiásoknak hajnalban, kora reggel érdemes átszellőztetni a lakást, ilyenkor a legkisebb a pollenterhelés!

A különböző pollenszemeket a gyakorlott aerobiológus azonnal felismeri és osztályozza. Különösen figyelnek az ürömre és a parlagfűre. Egy Excel táblázatba viszik be a kapott adatokat, és így számolják ki azt, hogy milyen koncentrációban fordul elő az adott allergén a levegőben. Az erről készült jelentés elérhető az OKI honlapján. Az előző napi budapesti adatokon kívül néhány vidéki város napi, és több vidéki város elmúlt heti adatai láthatók.

A virágporon kívül gombaspórákat is számolnak, mivel a gombák általában 4*-os, erős allergének.

Parlagfűpollen-riasztás (PPRR)

Parlagfűpollen-riasztást adnak ki akkor, ha a parlagfű pollenszemeiből 30 darabnál többet mérnek a levegőben köbméterenként, mivel ez már minden arra allergiásnál tüneteket okoz.

Az elmúlt tíz év vizsgálatai alapján, Magyarországon egy évben 28-42 ilyen nap van. A parlagfű, mely az egyik legagresszívebben allergizáló gyomnövény augusztus elejétől szeptember végéig szórja pollenjeit, a csúcs augusztus végén, szeptember elején van.

A PPRR térképek úgy készülnek, hogy a 19 állomáson mért parlagfű (Ambrosia) pollenkoncentrációja alapján egy speciális matematikai modellt használva becslik meg heti átlagkoncentráció országos területi eloszlását. A térképhez csatolt szöveges előrejelzés alapján tájékozódhatunk a következő napok várható pollenterheléséről.

Igazából az adatok csupán tájékoztatásra jók, hiszen hiába tudjuk, mennyi a pollen, tenni ellene semmit nem lehet. Viszont felhívja az érzékenyek figyelmét arra, hogy az adott hetekben mekkora pollenterhelésre, és ezzel kapcsolatban a tünetek milyen mértékű fokozódására kell számítani, és hogy legyen náluk elegendő gyógyszer, illetve ennek tudatában tervezzék meg a szabadban tartózkodásukat.

Tippek, trükkök

Pollenszezonban érdemes gyakrabban porszívózni és vizes takarítást csinálni, nedves ruhával áttörölni mindent, amit lehet, a függönyt is gyakrabban célszerű öblíteni. Aki allergiás, annak a gyakori hajmosás, és a ruházat gyakori cseréje is észrevehetően csökkentheti a tüneteit.

Ha valaki éjszaka tüsszög, folyik az orra, akkor gyors segítséget jelenthet, ha megmossa vízzel az arcát, nedves kézzel áttörli a haját, és lecseréli a párnahuzatát. Így ideiglenesen csökkennek a tüneteik!

Automatizált pollen-koncentráció vizsgálat?

Jó ideje felmerült már az igény arra, hogy a pontos pollenszám megállapítása ne emberi feladat legyen, hiszen manapság a munkatársak napi több órát foglalkoznak a csapdába került pollenek azonosításával és számolásával. A csapdák ürítése és újratöltése a legkisebb munka, a leglassabb az adatok feldolgozása, tehát a preparált minta mikroszkópos analízise.

A folyamatok meggyorsítására az elmúlt évek során több olyan projekt is indult, amelyeknek célja az automatikus pollenleolvasási rendszerek kifejlesztése, ám egyelőre még csak kísérleteznek olyan programokkal, melyek felismerik a polleneket, és okosíthatók, taníthatóak is.

Ha valaki nem tudja, hogy mire allergiás, akkor a Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) – egy nemzetközi együttműködés részeként – az allergiások számára létrehozott úgynevezett Pollen Naplójának segítségével akár ezt is kiderítheti. A pollennapló vezetéséhez díjmentesen lehet regisztrálni, a szolgáltatott pollen adatok ingyenesek.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy Pollen Napló tartalma nem helyettesíti a szakorvosi tanácsadást, kezelést. Az OKI a felhasználók figyelmét nyomatékosan felhívja arra, hogy tüneteikkel forduljanak kezelőorvosukhoz, és ne kezdjék el saját magukat kezelni, ill. ne módosítsák az orvos által előírt kezelést.

(WEBBeteg - Kéky Kira, újságíró)