Laktózintolerancia - Hogyan lehet felismerni?

A laktózt (tejcukrot) a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, az laktózintoleranciát (laktózérzékenységet) okoz, azaz a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a cukrot.

A laktóz a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, melyet a laktáz nevű enzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká. A szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz. Ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, és ez (az elfogyasztott laktóz mennyiégétől, illetve az enzimtermelés szintjétől függően) változatos emésztőrendszeri panaszokat okoz.

Laktózérzékenység esetén a tejcukor vizet szív a bélbe és tejfogyasztást követően hasmenést okoz. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, rövidláncú zsírsavakra, végül széndioxidra és hidrogénre bontják le, a hasmenés mellett fokozva a haspuffadást, bélgázképződést. A fruktóz és a szorbitol nagy mennyiségű fogyasztása is hasonló tüneteket produkálhat.

Kiket érint a laktózérzékenység?

A laktázszint a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával - folyamatos laktózbevitel ellenére is - csökken. A betegség általában 20-40 év között jelentkezik, de idősebb korban olyanoknál is megjelenhet, akik korábban gond nélkül meg tudták emészteni a tejet és a tejtermékeket, vagy éppen egyre kisebb mennyiség elfogyasztása esetén is jelentkezhetnek már a panaszok.

Az öröklődő teljes laktázhiány nagyon ritka kórkép, ebben az esetben már az anyatejes táplálás alatt panaszok jelentkeznek. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenő laktázszint miatt fellépő elsődleges laktózintolerancia jellemzően a gyermekkor után kezdődik.

A másodlagos vagy szerzett laktózérzékenység egy a vékonybelet (is) érintő betegség következménye. Ez lehet fertőzés (gyomor-bélhurut), antibiotikumkezelés, lisztérzékenység, Crohn-betegség, daganatok sugár- és kemoterápiája, rövidbél szindróma, cukorbetegséghez társuló bélmozgászavar. Az így kialakuló laktázhiány életkortól független, azaz felnőtteknél és gyermekkorban egyaránt jelentkezhet.

A veleszületett és a primer (életkorral összefüggő) laktázhiány tartós állapot, miként egyes krónikus betegségek (rövidbél szindróma, diabétesz) esetén is állandó jelleggel fennmaradnak a panaszok tejfogyasztást követően. Sokaknál azonban átmeneti jelleggel is jelentkezhet a laktózérzékenység, azaz a bélrendszeri fertőzés utáni gyógyulást, az antibiotikumkezelés vagy a kemoterápia után a bélflóra regenerálódását követően megszűnnek az emésztési panaszok. Koraszülött babáknál is gyakori az átmeneti laktázhiány.

Férfiak és nők egyforma gyakorisággal érintettek. Érdekesség, hogy a laktázhiányos nők egy része a terhesség alatt visszaszerzi a laktózbontó képességet, ennek oka valószínűleg a lassabb bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet.

Gyermekkorban Mi okozhat laktózintoleranciát gyermekeknél?

Hogyan lehet felismerni a betegséget?

A laktózérzékenység tünetei

Abban az esetben gondoljon laktózintoleranciára, ha tej vagy tejtermék fogyasztása után jelentkező

• laza, hasmenéses széklet,
• puffadás,
• gyakori teltségérzet,
• hasi fájdalom és
• hányinger, hányás,
• a fentiek következtében pedig kóros fogyás

figyelhető meg, jellemzően a tejfogyasztást követő 30-120 percben.

A tünetek jelentkezésében jelentős egyéni különbségek vannak, a laktáz enzim aktivitásának függvényében. Ez azt jelenti, hogy egyeseknél (ahol alacsony vagy teljesen hiányzik az enzimtermelődés) már kisebb mennyiségű tejtermék is okozhat panaszokat, míg másoknál (ahol csak kisebb mértékben csökkent a laktáz aktivitása) kis mennyiség elfogyasztása még nem jár tünetekkel.

A tejtermék fajtájától is függhetnek a panaszok, a betegek többsége a savanyított, erjesztett formákat (tejföl, túró, joghurt) jobban tolerálja, mint a nyers tejet. Egyes tejtermékek fogyasztása olyan kultúrákban is jellemző, ahol a felnőttek nagy része laktózintoleráns.

Bővebben Emésztési panaszok és laktózintolerancia

Kivizsgálása

A laktózérzékenység diagnosztizálására funkcionális tesztek használhatók, ezek a következők:

• Hidrogén kilégzési teszt: Jelenleg ez a választandó diagnosztikus eljárás. A páciens laktózt tartalmazó tesztitalt fogyaszt el. Három órán át félóránként a kilélegzett levegőmintákban mérik a hidrogén koncentrációt. A kiindulási értékhez képest 20 ppm koncentrációnövekedés laktáz hiányra utal.

• Laktóztolerancia teszt: laktóz fogyasztását követően mérik a vércukor emelkedésének mértékét

• Tejtolerancia teszt: a fentihez hasonló, csak nem tiszta laktózt, hanem tejet iszik a beteg

• Laktózmentes étrend: a panaszok megszűnése a tejtermékek elhagyását követően, majd a panaszok kiújulása az ismételt laktózfogyasztás hatására a laktázhiány alapos gyanúját veti fel.

A funkcionális tesztek alapján az elsődleges és másodlagos laktázhiány nem különíthető el. Ha másodlagos lektózintolerancia gyanúja merül fel, azaz elképzelhető, hogy más alapbetegség áll az érzékenység mögött, akkor további kivizsgálás jöhet szóba: képalkotó, tenyésztéses és endoszkópos vizsgálatok. A laktózintolerancia az utóbbi években genetikai vizsgálat segítségével is igazolható.

Bővebben Hidrogén kilégzési teszt: mire való és hogyan zajlik?

Differenciáldiagnosztika

Felmérések szerint jóval többen gondolják magukról azt, hogy laktózérzékenyek, mint ahány embernél ténylegesen jelentkezik a betegség. Ebben szerepe lehet annak is, hogy egy-egy túlzott tejcukor-terhelést vagy átemeneti laktázhiányt követően tartósnak gondolják állapotukat az érintettek, vagy annak is, hogy más betegségek által okozott hasonló panaszokat tulajdonítják a laktózérzékenységnek.

Irritábilis bél szindróma: A tejcukor-érzékenységhez hasonló panaszokat okozhat az irritábilis bél szindróma, ezért a két betegség könnyen összetéveszthető, ugyanakkor egy betegnek lehet egy időben mindkét betegsége. A tej elhagyása az étrendből segíthet a diagnózisban.

Tejfehérja-allergia: Gyakran összetévesztik a laktózintoleranciát a tehéntejfehérje (laktalbumin) allergiával. Ez utóbbi sokkal ritkább kórkép esetén már minimális tejbevitel is tüneteket vált ki, melyek a következők: kiütések, hasmenés vagy székrekedés valamint véres széklet. Laktózintolerancia esetén a tejbevitel és a panaszok jelentkezése arányos, kis mennyiség esetén nincsenek komoly tünetek. A két betegség egyszerre is jelentkezhet.

Bővebben Tehéntej-allergia és laktózintolerancia

Mi a teendő laktózérzékenység esetén?

A tejcukor-érzékenység kezelési módja a tejtermékek fogyasztásának kerülése. Ekkor a betegeknek más módon kell gondoskodniuk a szervezet számára elengedhetetlen kalcium, riboflavin (B₂-vitamin), niacin, folsav, B₁-vitamin, fehérje, A-, D-, B₁₂-vitamin, kálium, magnézium, valamint cink beviteléről.

A laktózmentes vagy prehidrolizált tejek ma már gond nélkül hozzáférhetők. A joghurtokat és sajtokat, továbbá a szója-alapú tejtermékeket a laktózintolerancia enyhébb formájában szenvedők jól tolerálják.

A másik lehetőség a tejtermékek fogyasztása előtt laktáztabletták szedése, ha ez megfelelő dózisban történik, a tablettákkal ugyanis kívülről pótolható a szervezetből hiányzó enzim.

A kezelőorvos feladata a másodlagos laktázdeficiencia kizárása, mert ezekben az esetekben csak a háttérben meghúzódó betegség felismerése és kezelése vezethet gyógyuláshoz. A bélflóra károsodása esetén jótékony hatásúak lehetnek a probiotikumok.

Tovább

• Tejcukorérzékeny betegek táplálkozása
• A laktózmentes táplálkozás szabályai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János belgyógyász, gasztroenterológus
További felhasznált forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ)