• Diagnosztikai módszerek: az MR

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az MR (mágneses rezonancia) a 80-as évek közepén terjedt el az orvosi gyakorlatban. Nagy előnye, hogy nem alkalmaz ionizáló sugárzást, így nincs káros biológiai hatása az emberi szervezetre.

        Az MR, vagy más néven MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) működésének az alapja, hogy egyes atomok, különösen a hidrogénatom, mágneses tér hatására rádiofrekvenciás hullámokat bocsátanak ki, ami műszeresen rögzíthető. A rögzített jelből számítógép állítja össze a háromdimenziós képet. A szervezetben a víz és a zsírok tartalmaznak nagyobb számban hidrogénatomokat. Ezek megoszlása nem egyenletes, ezért a kapott kép pontosan megmutatja a test és a szervek anatómiai viszonyait.

        A CT-vel ellentétben itt bármilyen síkban készíthetünk felvételt, nem csak harántsíkban. MR segítségével pontosabban el lehet különíteni a jó- és rosszindulatú elváltozásokat, és bár a csontok vizsgálatára kevésbé alkalmas, a lágy szövetekről ez a vizsgálat nyújtja a legpontosabb információt.

        Hirdetések

        Az MR technológiája folyamatosan fejlődik, és kiegészítő technikák alkalmazásával újabb és újabb alkalmazási területek nyílnak meg. A rögzített jel utólagos számítógépes elemzésével és különböző szoftveres feldolgozásokkal, szűrőkkel jelentősen lehet fokozni a kapott kép minőségét és diagnosztikus erejét. A CT-hez, röntgenhez, ultrahanghoz hasonlóan itt is lehetőség van kontrasztanyag használatával növelni a vizsgálat érzékenységét.

        Mit lehet vizsgálni MR segítségével?

        A vér oxigéntartalmának mérésével valós időben lehet ábrázolni az éppen aktív agyterületeket, ez a funkcionális MRI (fMRI). Az úgynevezett fáziskontraszt MRI (PC-MRI) segítségével a folyadékok áramlását lehet vizsgálni, ezért elsősorban a szívműködési és keringési zavarok diagnosztizálására alkalmas. Az agykoponyáról készült MR felvételen jól elkülönül a szürke- és fehérállomány. 

        Az MR nagyon részletgazdag képeket készít a különböző szervekről, szövetekről, így alkalmas tumorok, fejlődési rendellenességek, gyulladás, vérzések vizsgálatára. Az ideggyógyászati betegségek (agytumor, agylágyulás) esetén a CT-nél általában jobban alkalmazható, pontosabb.

        A szív-MR kiválóan egészíti ki más kardiológiai képalkotó eljárások – szívultrahang, szív-CT, nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang, koronarográfia – által kapott eredményeket. Jól alkalmazható a szív vérellátási zavaraiban (koszorúér-betegség, infarktus), a szívburok elváltozásaiban vagy a veleszületett rendellenességek diagnosztikájában.

        A mozgatórendszer vizsgálatánál elsősorban a gerinc, továbbá az ízületek, szalagok, inak, lágyrészek, illetve daganatok vizsgálatában hasznos az MR. A friss vérzések és csontsérülések esetén viszont a CT az érzékenyebb.

        A hasi szervek vizsgálatában − modern kontrasztanyagokkal együtt használva − különösen a máj, az epeutak és epehólyag, illetve a hasnyálmirigy elváltozásaiban adhat értékes információt. Hasznos lehet a gyulladásos bélbetegségek, a kisebb béldaganatok, vagy a vastagbélpolipok diagnosztikájában, de a végbéltáji vagy prosztatadaganatok ábrázolására is alkalmas.

        Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

        MR vizsgálatot megelőzően általában nincs szükség a beteg részéről különleges előkészületekre: ehet, ihat és beveheti szokásos gyógyszereit. Ha a vizsgálat során nem kórházi ruhában vagyunk, olyat érdemes felvenni, amelyben nincsenek fémek (pl. cipzár). Az ékszereket és testékszereket okvetlenül távolítsuk el magunkról.

        Közölni kell a vizsgálatot végző orvossal vagy a kezelőorvossal, ha bármilyen fémtartalmú tárgy van a szervezetünkben, így például a pacemaker, a belsőfülben elhelyezett implantátum, velőűrszeg, csontrögzítő fémlemez vagy csavar.

        Sajnos, a manapság rendkívül elterjedt tetoválások méretüktől és a használt festékanyagtól függően ronthatják a képalkotás hatásfokát, és a tetoválás területén a vizsgálatot követően bőrgyulladás  is felléphet. A kör alakú ábrák a mágneses tér számára antennaként viselkednek, és jelentős hő keletkezhet bennük. A vörös színű festékek vasoxidot tartalmazhatnak, amely szintén energiát vesz fel a mágneses mezőből. Mindezek miatt MR-vizsgálat előtt mindenképpen közöljük, ha tetoválásunk van.

        Az MR-vizsgálatokkal összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgálat teljesen biztonságos és még a nagyon erős mágneses térnek sincs rákkeltő vagy DNS-károsító hatása.

        Hátránya, hogy hosszú a vizsgálati idő, valamint hogy nem végezhető olyan betegen, akinek szervezetében fémet tartalmazó protézis, pacemakervan. Mivel a vizsgálat egy szűk, zárt gépben történik, így problémát jelenthet a beteg klausztrofóbiája, nyugtalansága.

        Az MR-t anyagi megfontolásból a has vizsgálatára általában ritkán használják, azonban igencsak hasznos kisméretű tumorok diagnosztizálására.

        Diagnosztikai módszerek

        Angiográfia

        CT (computer tomographia)

        Endoszkópos vizsgálatok

        ERCP

        Gyomortükrözés

        Hysteroszalpingográfia, hysteroscopia

        Kiválasztásos urográfia

        Kontrasztanyagos koponya CT

        MR (mágneses rezonancia)

        PET

        Röntgenvizsgálat

        SPECT

        Ultrahang vizsgálat

        Vastagbéltükrözés


        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk:  Dr. Soltész Annamária, általános orvos, Dr. Reinhardt István

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Időskor

        Dr. Kónya Judit

        Milyen betegségekre figyeljünk az idő múlásával?

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        Az arcidegzsába

        Majdnem minden ember tapasztal alkalmanként fáradtságot, megerőltetést követően fejfájást. Sokan azonban szokatlan tünetekkel járó fej- és arcfájdalmaktól is szenvedhetnek, amelyek hátterében a fej és nyak érzőidegeinek kóros működése feltételezhető.

        A sclerosis multiplex kivizsgálása

        A sclerosis multiplex diagnózisát néha nehéz felállítani, számos más betegség tünetei is hasonlóak lehetnek - azonban más a betegségek kimenetele és a kezelése.

        Csökken a szív- és érrendszeri betegségek miatt elhunytak száma

        A modern diagnosztikai berendezéseknek köszönhetően tovább javítható a statisztika - mondta a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese.

        Gyomortükrözés - Mikor szükséges? Hogyan zajlik?

        A gyomortükrözéses (gastroscopia) vizsgálat mindig együtt történik a nyelőcső (oesophagoscopia), illetve a nyombél felső szakaszának (duodenoscopia) tükrözésével. A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszát a vizsgáló egymás után tekinti át. A vizsgálat éhgyomorra történik, rutin esetben 3-5 percig tart, az endoscopot a szájon át vezetik a nyelőcsőbe.

        Diagnosztikai és terápiás eljárásokat fejlesztő projektet indított a négy orvosképző egyetem

        Több, sok embert érintő betegségcsoport diagnosztikáját és gyógyítását fejlesztő kutatási projektet indított 1,47 milliárd forintos uniós támogatással a négy orvosképző egyetem - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága az MTI-t.

        A szédülés kivizsgálása: CT és MRI

        A szédüléses betegségek kivizsgálásához - leszámítva egy-egy nagyon egyértelmű esetet - hozzátartozik valamilyen, a koponyát belülről ábrázoló képalkotó vizsgálat elvégzése. Ez vagy koponya-MRI, vagy koponya-CT-vizsgálatot jelent. A kettő között a különbség kissé leegyszerűsítve az, hogy az MRI a lágy részeket ábrázolja jobban, míg a CT a csontos struktúrákat. 

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.