• Diagnosztikai módszerek - Ultrahangvizsgálat

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az ultrahang a 70-es évek elején terjedt el az orvosi gyakorlatban. Napjainkban igen gyakran használt vizsgálati módszer, hiszen semmilyen kellemetlenséget, vagy kockázatot nem jelent a páciens számára.

        Nem jár sugárterheléssel sem, ezért szükség esetén többször is ismételhető. Alapvizsgálat, melyet az orvosok a képalkotó módszerek közül általában elsőként alkalmaznak.

        Szervezetünk különböző szövetei jól vezetik az ultrahangot, azonban az egyes szervek vezetőképessége különböző. Ha az ultrahang elér egy szervet, akkor egy része visszaverődik, másik része továbbhalad. A vizsgálófej elektromos kristályokat tartalmaz, és ezek segítségével ultrahang hullámokat állít elő, valamint képes a szövetek felületéről visszavert hullámok felvételére is. A jobb képminőség érdekében az emberi test és a vizsgálófej közé zselés anyagot kell juttatni.

        Hirdetések

        A fej egy számítógéphez van kötve, így a vizsgáló rögtön látja az eltéréseket, nem kell napokat, heteket várni az eredményre. A különféle szervekhez - has, méh, herék - eltérő vizsgálófejek használatosak, melyek felbontó- és áthatolóképessége a célnak megfelelően különböző.

        Hol használható az ultrahang?

        Az ultrahangot általában a hasi-, illetve kismedencei szervek vizsgálatára használják, jól megítélhető segítségével a vese, a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a nagyobb erek, az epehólyag, és az esetlegesen megnagyobbodott nyirokcsomók. A vizsgálat során kimutathatók daganatok, ciszták, fejlődési rendellenességek, epe- és vesekövek, valamint az általuk okozott elzáródás. 

        Lehetőség van arra is, hogy bizonyos testüregekbe az erre a célra kialakított, speciális vizsgálófejet vezessen be az orvos. Az urológusok például gyakran használják a végbélbe vezetve a prosztata vizsgálatára (transzrektális ultrahang), prosztatarák diagnosztizálására, a daganat nagyságának megítélésére. Szintén urológusok végzik a húgyhólyag belső felületének ultrahangos vizsgálatát (intravezikális ultrahang).

        Az ultrahang a nőgyógyászatban

        A nőgyógyászok munkája is elképzelhetetlen lenne ultrahang nélkül, hiszen a terhesség folyamán így követik nyomon a magzat érettségét, méhen belüli elhelyezkedését, méreteinek változását, valamint így állapítják meg a nemét, és hogy nincs-e valamilyen fejlődési rendellenessége. A terhesség fennállásának bizonyítására leghamarabb a terhesség 16-17. napján van lehetőség a hüvelybe bevezetett vizsgálófej segítségével (transzvaginális ultrahang).

        Ez a módszer alkalmas különböző nőgyógyászati fertőzések - petevezeték gyulladás, méhnyálkahártya gyulladás - diagnosztizálására, a folyamat súlyosságának megítélésére. Alkalmazzák még az ultrahangot nőgyógyászati tumorok, méhen kívüli terhesség kimutatására is. Szerepe van a meddőség kivizsgálásában, hiszen több, egymás után készített kismedencei ultrahangvizsgálattal meg lehet állapítani, hogy van-e a petefészekben tüszőnövekedés, és ha van, akkor mérete elegendő-e az ovulációhoz, mely a megtermékenyítés egyik feltétele. Ha ugyanis a tüsző nem nő elég nagyra, akkor nem reped meg, nem szabadul ki belőle a petesejt, és nem tud megtermékenyülni.

        Az ultrahang egyéb felhasználása

        Az ultrahang-vizsgálat nem csak diagnózis felállítására, vagy feltételezésére alkalmas, hanem ultrahangvezérlés segítségével különféle beavatkozásokat is el lehet végezni. Így egy gyanús szövetből mintát - biopsziát - lehet venni, cisztákat, vagy a hasüregben lévő folyadékot lehet leszívni.

        Color-doppler. Néhány éve elterjedt egy speciális ultrahangtechnika, a color-doppler, mely segítségével nemcsak a szervek anatómiája, hanem a vérellátása is vizsgálható. Megállapítható, hogy egy adott területen jó irányú-e a keringés, milyen az erek átmérője, van-e szűkület, elzáródás. Ezt a módszert kiterjedten alkalmazzák trombózisok diagnosztizálására, a nyaki erek szűkületének kimutatására is.

        Echocardiographia. A szív vizsgálatában is nélkülözhetetlen az ultrahang - echocardiographia -, melyet a mellkason, bizonyos esetekben a nyelőcsövön keresztül végeznek. A szívultrahang az EKG és a laborvizsgálatok mellett jelenleg a legfontosabb kardiológiai vizsgálómódszer. A vizsgáló az ultrahang segítségével vizsgálni tudja a szív és a környezetében lévő nagy erek - aorta, vénák - anatómiáját, a billentyűk működését, a szívüregek tágasságát, az esetleg jelen lévő falmozgászavart, valamint azt hogy van-e vérrög vagy tumor a szívben, folyadék a szív körül.

        Gyomor- és béltükrözés. Az endoszkópos vizsgálatok nagyon nagy segítséget jelentenek az orvosok számára a gyomor-bél rendszer betegségeinek felismerésében. Az endoszkópia során vékony vizsgálófejet vezetnek be a nyelőcsövön keresztül a gyomorba (gastroscopia), vagy még lejjebb a vékonybélbe. A colonoscopia a vastagbél, a rectoscopia a végbél tükrözéses vizsgálatát jelenti. A gyomortükrözés előtt 8-12 órával nem szabad enni, a vastagbéltükrözés előtt pedig hashajtást, valamint ha szükséges, beöntést végeznek. A vizsgált testüreget feltöltik levegővel, amely kissé kellemetlen lehet. Az így felfedezett daganatokból minta is vehető, a kisebb polipokat el lehet távolítani, ha pedig valahol vérzés van, azt meg lehet szüntetni.

        Diagnosztiakai módszerek
        • CT (computertomographia)

         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gasztroparézis

        Dr. Felszeghy Enikő

        Az étkezési szokások megváltoztatása mellett milyen kezelés jöhet szóba?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        A perifériás artériás betegség kivizsgálása

        A perifériás artériás megbetegedés hátterében álló érelmeszesedés leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a stroke és a szívinfarktus, ám a korai diagnózis és kezelés hozzájárul ezen betegségek kialakulásának megelőzéséhez is.

        Jó vagy rosszindulatú? A prosztatamegnagyobbodás vizsgálata

        Az életkorral együtt járó, természetes folyamat, sokan mégsem fordulnak orvoshoz annak ellenére, hogy a tünetek nagymértékben rontják az életminőséget. A vizsgálatot azért sem szabad halogatni, mert habár hasonló tünetekkel jelentkezik, de a prosztatamegnagyobbodás lehet rosszindulatú folyamat is. A vizsgálat lépéseit dr. Szabó Andrea radiológus főorvos ismertette.

        Gyomortükrözés - Mikor szükséges? Hogyan zajlik?

        A gyomortükrözéses (gastroscopia) vizsgálat mindig együtt történik a nyelőcső (oesophagoscopia), illetve a nyombél felső szakaszának (duodenoscopia) tükrözésével. A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszát a vizsgáló egymás után tekinti át. A vizsgálat éhgyomorra történik, rutin esetben 3-5 percig tart, az endoscopot a szájon át vezetik a nyelőcsőbe.

        A meddő nők közel fele endometriózisban szenved

        Minden tizedik fogamzóképes korú nő endometriózisban szenved, a meddő nők csaknem felét ezzel a betegséggel kezelik – mondta Dr. Bokor Attila.

        Diagnosztikai módszerek: ERCP

        Az ERCP (endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia) vizsgálat az epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy bizonyos betegségeiről ad információt. Az ERCP tulajdonképpen két vizsgálat, az endoszkópia és a kontrasztanyagos röntgenvizsgálat egyidejű kombinálása.

        Diagnosztikai módszerek

        Összegyűjtöttük a legáltalánosabb és a hétköznapokban leggyakrabban előforduló diagnosztikai módszereket, vizsgálatokat. Táblázatunk segítségére lehet, hogy mire készüljön fel, ha egyszer szüksége lesz egy alaposabb kivizsgálásra.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.