A cukorbetegek diétájának összeállítását alapvetően a cukorbetegség fajtája (1-es vagy 2-es típus), valamint az egyéni adottságok (testsúly, életkor, társbetegségek) befolyásolják.
Az 1-es típusú cukorbetegeknél ma már az újabb inzulinkészítmények adagolásával alkalmazkodni lehet a táplálkozáshoz és a fizikai megterheléshez. A 2-es típusú cukorbetegeknél a legfontosabb szempont az ideális testtömeg elérése és annak megtartása.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
Ezen okok miatt érdemes a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket (glikémiás index - a szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő képesség) kerülni, illetve a napi szénhidrát- és energiabevitelt három-öt alkalommal felvenni, inzulinnal kezelt beteg esetében 3-6 alkalommal.
Inzulinnal kezelt cukorbetegek esetén azért fontos a diéta, mert a szénhidrát elfogyasztása során 1 óra múlva alakul ki a vércukorcsúcs, és 3 óra múlva lecseng, viszont az adagolt inzulin hatásgörbéje más. Még az intenzív inzulinkezelés mellett sem olyan gyors az inzulin felszívódása, mint ahogy az egészséges szervezetben megvalósul.
Ma a zsírban és fehérjében szegény, szénhidrátokban gazdag étrend ajánlott a cukorbetegség mindkét típusában. A korszerűnek tekinthető cukorbeteg-étrendben a szénhidrátok 50, a fehérje 20, a zsír 30 százalékos arányban szerepel.
Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Normális testsúly esetén annyi energiát kell a szervezetnek biztosítani, amit a testmagasság, az életkor, az anyagcsere jellemzői és a végzett fizikai tevékenység alapján megkíván.
Egy túlsúlyos diabéteszes esetében ugyanakkor a fogyás miatt fontos a csökkentett kalória-bevitel. Túlsúlyos diabéteszes nők esetén napi 1000 kcal, túlsúlyos férfiak esetében 1400 kcal, normális testsúlyú nő esetén 1400 kcal, normális testtömegű férfiak és fizikailag aktív nők számára 1800 kcal energiabevitel javasolt naponta.
Segítség az eligazodáshoz! |
A 2-es típusú cukorbetegség esetén az energiabevitel megfelelő csökkentése meghatározó. Ezen betegek több, mint 80 százaléka elhízott. A testtömeg csökkentésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, tehát mérséklődnek a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó tényezők.
A táplálékkal felvett energia 50 százaléka szénhidrát, 20 százaléka fehérje, 30 százaléka pedig zsír legyen!
A naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiséget több tényező együttesen befolyásolja. Ezek a következők: a cukorbaj típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történő kezelés, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása, egyéb társbetegségei.
Kerülendő szénhidrátok:
Zsírszegény tejtermékek: |
|
Csak mérve fogyasztható szénhidrátok:
A feldolgozott élelmiszerek (burgonyapehelyből készült krumplipüré, rizs- és zabpehely) jobban emelik a vércukorszintet, mint a főtt burgonya vagy a főtt rizs.
Zsírszegény húsok: |
|
Szabadon fogyaszthatók az összes zöldség és főzelékféle, kivétel:
![]() |
| A diéta során a zöldségek szabadon fogyaszthatók |
Csak zsírszegény fehérjeforrások fogyaszthatók. Állati és növényi eredetűek fehérjéket egyfoma arányban való fogyasztása ajánlott.
Törekedni kell a zsírszegény étrend összeállítására, az érelmeszesedés fokozott kockázata miatt. A zsírszegény tej és tejtermékek, húsok fogyasztása ajánlott. A telítetlen zsírsavak fogyasztása előnyös.
Kerülendő a tejszín, a zsíros sajtok, szalámifélék, szalonna, tepertő, zsíros húsrészek. Az ételkészítés során is csökkenthetjük a táplálék zsírtartalmát (pl.: a tej fölözése, a húsok zsírtalanítása, a bőr lehúzása, kevesebb zsiradék használata révén). A készételek zsírtartalma is csökkenthető (pl.: a húsos leveseket, pörköltfélék zsírját leválasztjuk).
Nem ajánlott a magas koleszterintartalmú belsőségek (pl.: sertésmáj) gyakori fogyasztása. Kiváló tápanyag-összetétele (vas, A-, B2-, B12-vitamin) miatt azonban ritkán fogyaszthatják cukorbetegek is (hetente max. 5-8 dkg mennyiségben). A tojás szintén magas koleszterintartalmú, ugyanakkor kitűnő a tápanyag-összetétele (A-, D-, B12-vitamin), ezért mértékletes fogyasztása megengedett (heti egy alkalommal önálló ételként szerepelhet a diétában).
Napi többszöri zöldség- és gyümölcs fogyasztásával érhető el megfelelő élelmi rostbevitel. Fogyasztásuk lassítja a szénhidrátok felszívódását, csökkenti a zsírok felszívódásának mértékét. Gyümölcsöt naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-30 dkg mennyiségben, a szénhidráttartalom beszámításával. A szőlő, a banán és a szilva fogyasztása nem ajánlott, mivel ezeknek magas a szénhidráttartalma.
|
A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintet, cukor hozzáadása nélkül fogyasztható.
A nagy mennyiségben cukrot tartalmazó italok mindenképpen kerülendők. Naponta 2 dl vörösbor elfogyasztása cukorbetegek esetében is ajánlott, mivel hozzájárulhat az érrendszeri megbetegedések megelőzéséhet.
Egészség? Betegség?
Nézze meg a WEBBetegen!
Az orvosi mezoterápia helyreállítja bőrünk feszességét és segít a sejtmegújító anyagokat...
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Kérdés feltevés Válaszaim megtekintése Összes orvos válaszol kérdésGyakori kérdések Adattárak témában:
Ki lehet nőni a kancsalságot? Fogak és dohányzás Fogyókúra gyógyszeres segítséggel