A kontrasztanyag egyre feljebb jutva kirajzolja a méhűr alakját és a petevezetékeket, melyek tágassága, az esetleges elzáródás helye jól megítélhető a vizsgálat során készített röntgenfelvételeken.

A hysteroszalpingográfiát csak akkor szabad elvégezni, ha nem áll fenn hüvelyi fertőzés, gyulladás, illetve ha a terhesség ténye is kizárható. Ugyanis a felfelé haladó kontrasztanyag feljebb viheti a fertőzést, és az embrióra is veszélyes lehet, nem is beszélve a röntgensugár magzatkárosító hatásáról.

Annak érdekében, hogy a sugárterhelés elkerülhető legyen, mostanában egyre leterjedtebb az úgynevezett hysteroszalpingoszonográfia, mely abban különbözik az előbb részletezett módszertől, hogy a vizsgálóorvos röntgen helyett ultrahanggal követi nyomon a kontrasztanyag útját.

A hysteroscopia/hysteroszkópia -magyarul méhtükrözés- során a vizsgáló orvos számára láthatóvá válik a méh és a méhnyak belső felszíne, sőt, bizonyos esetekben terápiás beavatkozásokra is sor kerülhet a vizsgálat során.

Többféle hysteroscop -méhtükör- van használatban, a merev eszközöktől kezdve (olcsóbbak, jobb minőségű képet biztosítanak) a száloptikás fiberohysteroscopon keresztül (nem szükséges érzéstelenítés és méhnyaktágítás a beavatkozáshoz, gyorsan, kíméletesen alkalmazható) a microhysteroscopokig (100-150-szeres nagyítású kép is nyerhető segítségével a méhnyálkahártya felületéről). Az operációs méhtükör és a resectoscop nem csak a diagnosztikában nyújtanak segítséget, hanem kisebb műtéti beavatkozások elvégzéséhez is használhatók.

A méhtükrözés idejére a méh üregét kissé ki kell tágítani, hogy az orvos jobban lásson, és a vizsgálat kivitelezhető legyen. Ez a tágítás szén-dioxid, fiziológiás sóoldat, vagy glicinoldat befecskendezésével történik.

Mik a hysteroszkópia javallatai?

Ha például leszakad a méhen belüli fogamzásgátló eszköz jelzőfonala, ezért az gyakran nem távolítható el, csak hysteroszkópia során. Visszatérő vérzészavarok esetén, ha a curettage/méhkaparás nem jár eredménnyel, akkor ezzel a beavatkozással felfedezhető és akár el is távolítható a vérzést okozó elváltozás, például mióma vagy polip. Ha a mióma nem túl nagy és a közvetlenül a nyálkahártya alatt helyezkedik el, abban az esetben a göb eltávolítására is lehet használni a hysteroszkópot.

A meddőségi kivizsgálások során is nagyon fontos szerepe van az eljárásnak, hiszen a méh fejlődési rendellenességeire (sövény, kettőzőttség), méhen belüli összenövésekre deríthet fényt. Ezen elváltozások egy része meg is oldható a hysteroszkóp segítségével.

Nem szabad hysteroszkópiát végezni terhesség, hüvelyfertőzés, rosszindulatú daganat gyanúja esetén. A beavatkozás szövődményei viszonylag ritkák, de mégis előfordulhat méhperforáció, sérülés, erősebb vérzés, felszálló fertőzés, endometriosis, a tágításra használt anyag miatt tüdőödéma, gázembólia, shock.

Diagnosztiakai módszerek
Angiográfia	CT (computertomographia)
Endoszkópos vizsgálatok	ERCP
Gyomortükrözés	Hysteroszalpingográfia, hysteroscopia
Kiválasztásos urográfia	Kontrasztanyagos koponya CT
MR (mágneses rezonancia)	PET
Röntgenvizsgálat	SPECT
Ultrahang vizsgálat	Vastagbéltükrözés