Ars Medica Lézerklinika

Szia. Mégegyszer választanád őket?

Múlt héten jártam a klinikán és aminek fültanúja voltam,azon megdöbbentem.Vizsgálatra érkeztem,minden rendben is volt,az adminisztrátorok korrektek,udvariasak voltak,a hölgy,(magas,fekete hajú)aki velem foglalkozott különösen szimpatikus volt,határozott,látszott,nagyon érti a dolgát.Társai talán még újak lehetnek,mert a sok munka mellett őket is segítette,tanította.Kicsit megnyugodva,hogy jó helyen vagyok,leültem várakozni.És akkor ért a döbbenet.Valahonnan előkerült egy nem éppen szimpatikus dr.-mint a mellettem várakozótól megtudtam dr.Dömötör,a főnök volt- és simán,lehülyézte,idiótának nevezte az alkalmazottjait,üvöltözött,kritikán aluli módon viselkedett.Felháborított,hogy ha ezt megteszi a páciensek előtt milyen lehet amikor nem látják.Nem tudom mit képzel magáról ez az ember? vagy inkább állat?,de minden tiszteletem a hölgyeké,hogy ezt el kell viseljék.Az egész légkör megváltozott,úgy a dolgozók,mint a betegek körében.Ezek után aggódtam már,milyen lesz az én orvosom.Szerencsére Ő egy kedves ember,és mivel műtétet javasolt,a tapasztaltak után kétségbe estem,itt,ilyen vezető mellett?-soha!Inkább az állami intézet,ahol a doktorom dolgozik!Nem tudom milyen szakember,de mint ember egy durva,arrogáns,beképzelt senkiházi! Én többet oda be nem teszem a lábam!

Szia! Érdekelne az orrsövényműtéted eredménye és a véleményed a kórházról! Ha megtennéd, hogy leírod a műtéti napot, megköszönném!

Szomorúan olvastam az előttem lévő rengeteg negatív véleményt. Nekem pozitív tapasztalataim vannak, és úgy gondoltam "kötelességem" ezt megosztani másokkal. Fél év után próba szerencse alapon jöttem a klinika ortopéd orvosához, dr. Szikora Gyulához. 3 hétre a bejelentkezéshez képest kaptam vizsgálati időpontot. Már az első pillanatban szimpatikus volt a Doktor Úr, végighallgatott a történtekről, majd megvizsgált, elmondta szakvéleményét, és ezek után nézte át a paksaméta papíromat. Tehát nem más dokik véleménye alapján döntött. Műtétet javasolt, mert olyan volt a baj. Eldönthettem, hogy itt szeretném-e megcsináltatni a műtétet, vagy máshol. Én a mellett döntöttem, hogy itt. 1 hónappal a vizsgálat utánra kaptam időpontot, addig meg tudtam minden vizsgálatot csináltatni, ami kellett a műtéthez. November 19-én reggel 8-ra kellett mennem. Akkor kifizettem a fennmaradó "szobaárat", leadtam a leleteimet, majd egy nagyon kedves nővérke a szobámba kísért. A szoba tiszta volt, fertőtlenített (szag), kristálytiszta saját wc, zuhanyzó. Átvettem a pizsamámat, majd elkísért a nővérke a műtőbe. Mindenki aki bent volt nagyon rendes volt, vígasztaltak, nyugtatgattak. Aztán elaltattak. A szobámban tértem magamhoz, bekapcsoltam a tv-t, és tévéztem. A nővérke kb 20 percenként bejött, megnézett, lázat mért, fájdalomcsillapítót kaptam, kétszer csinált nekem teát, szendvicset kaptam később. Minden rendben volt, rendszeresen rám nézett, nagyon jól esett a törődése. 2-re jött értem a kísérőm, akkor segített felöltözni a nővérke, bekötötte a cipőmet, mert nem tudtam hajlítani a térdemet (artroszkópos térdműtét volt nekem). Taxival hazajöttünk, 2 nap múlva kontroll. Mielőtt hazajöttem tájékoztatott a Doktor Úr a műtétről, mit csinált, otthoni ellátásomról, stb. Minden rendben volt, a 2 napos kontrollon, kötést cserélt a Doktor Úr, és a további otthoni gyógytornát elmondta, hogyan kell csinálnom. Műtét után 1 héttel mentem először gyógytornára (1 órás, csoportos gyógytorna térd műtötteknek, vagy az előtt állóknak egy bp-i kórházban), a következő nap varratszedés. Ott is minden rendben volt, a Doktor Úr meg volt elégedve a lábammal, sebeimmel, és a "használhatóságával". Akkor volt 1-2 kérdésem, azokat feltettem, és mindenre teljesen rendesen válaszolt. 6 hét múlva, január második hetében újabb kontroll. Addig is gyógytorna, gyógyulgatás. Ezúton is szeretném megköszönni a Doktor Úrnak, és a nővérkének is, hogy ilyen kedvesek, rendesek voltak velem, nagyon pozitívak a tapasztalataim. Egyetlen negatívum van, hogy a kísérő nem maradhat ott, hanem haza kell mennie, vagy beülnie egy kávézóba, vagy bárhová. Szerintem a szobaár megéri, egyedül szenved az ember, nem kell hallgatnia más betegeket, és saját tv-n rengeteg csatornával terelheti el a gondolatait.

Ahogy a fórumot olvasom én még jól jártam. Elmentem egy lágyéksérv panasszal a klinikára. Már a furcsa rendezetlen állapotok zavartak,de gondoltam ez az épület felújítása miatt van. Az orvos elég furcsa stílusban beszélt velem.Mondta tolja le a nadrágomat,és kérdezte mióta érzem a sérvet. Mondtam hogy kb 3 hónapja kezdtem érezni.Ránézett egy pillanatra hozzá is ért.Majd miután folytattam a mondani valómat és közöltem hogy jó pár éve volt már itt sérvem be is fejezte a "vizsgálatot". Közölte,hogy ez így már nem egy napos dolog lenne. Majd leült számolt valamit,és közölte hogy ez 330 000 Forint lenne.Kikísért a pénztárba és befizettem a 15 ezer forintos vizsgálati díjat. Az egész dolog nem tartott tovább 3 percnél a vizsgálat egyetlen tapintásból és az összeg közléséből állt. Miután fizettem és vártam az "eredményre" már végzett az utánam következő emberrel is és kísérte a pénztárhoz. Az a helyet azoknak ajánlom aki szeretik ha hülyének illetve pénztárcának nézik őket. Szerencsésnek gondolom magam ,hogy egy ilyen helyen nem feküdtem kés alá.

Több mint két éve jártam az ars medicanál. 3 zavaró anyajegyet távolíttattak el az arcomról. Futószalagon, sietve történt az ellátás, de ez nem is lett volna akkora baj, ha a történet vége jó. Az érzéstelenítő injekció kevés volt, fájt a műtét. Magyaráztak, hogy az nem is úgy van, nem fájdalom az. Mindegy, kibírtam. A műtét előtt és után is azt mondta dr Dömötör, hogy néhány hét alatt szépen meg fognak gyógyulni a sebek. Háromból egy seb, az államom, ami épp csak felületi volt, meg is gyógyult egész hamar. Viszont az arcomra és az orromra valamiért iszonyatos krátereket csinált a wolfram hurokkal. Ezek a mai napig csúnyák. Ami az orromon van, az nem annyira feltűnő, majdnem teljesen feltöltődött, de csúnya a felülete, szóval összességében rosszabb mint volt. De sajnos az arcomon lett a legrosszabb: a mai napig egy rózsaszínes-pirosas mélyedés van az anyajegy helyén, ami ráadásul sokkal nagyobb. Csiga lassúsaggal gyógyult, borzasztóan éreztem, érzem magam miatta. Egy ideje pedig nem is gyógyul már tovább. A kontroll: az időpont, amit ajánlottak, nem volt megfelelő, így másikat kértem (egy nappal későbbit azt hiszem). Azt mondták rendben van. A megbeszélt napon felutaztam BP-re, és a klinikán szembesültem azzal, hogy benn sincs az orvos. Azt mondták tegnapra vártak, valószínűleg elfelejtették átírni a számítógépben. Egy kis vitatkozás árán sikerült elérnem, hogy ha már ott vagyok, nézzen meg valaki. Egy doktornő nézett meg, aki annyira értette a dolgát, hogy a harmadik heg helyett (ami akkor még jócskán látszott), egy kinyomott pattanást kezdett vizsgálni :) Szóval plasztikai sebészre gyűjtök és barátkozok a gondolattal, hogy lehet örökre így maradok :(

A doktorúr leginkább a profitban orientált, a betegellátásban nem igazán. A neten olvasott tapasztalatuk miatt, és hogy nem kell a kontrollon újra pénzezni miatt választottam őket, merthogy ezt olcsóbban úgysem találtam meg máshol sem, hát emiatt kötöttem ki náluk. Szimpi volt, hogy a doktor arccal, telefonszámmal is vállalja a weboldalukon a lézeres műtéteket. Amikor megérkeztem a kapott 11.30-as időpont előtt negyed órával megkaptam a papírokat: betegtájékoztatót, beleegyezőt stb,. Rá pár percre már ki volt fizetve a 30.000 Ft az elvégzendő beavatkozásért. Ez bántott egy kicsit, hogy egy el nem végzett szolgáltatásért előre fizetek, de sebaj, gyorsabban végzünk, hiszen otthon vár az egyéves kislányom. A doki mire behívott megvizsgálni is beletelt egy kis időbe, de akkor elég korrektnek tűnt: megnézte, megkérdezte a többi körmöm állapotát, nem voltam ideges, de a sablonszövegeket megkaptam és megnyugodtam, hogy többé nem lesz a lábamon benőtt körömmel problémám. Ezután 1,5 óránál is többet vártam, mire du. 1 után beszólítottak, de senki egy szót sem szólt, elnézést nem kért a csúszásért, mikor megkérdeztem gyakori-e az ilyen hosszú késedelem (persze csak a műtőssegédektől, a doktor nem volt ott) azt mondták előfordul de látszott nem érdekli őket, de próbáltak megértőnek mutatkozni. Előkészítettek, és azért még az asztalon is vártunk a doktor úrra vagy 5-10 percet; az egyik segéd 2* ment ki érte. Amikor Dr. D. bejött belémvágta az érzéstelenítőket - nála még az sztk-s orvosok, akiknek nem fizettem (!!!) is finomabbak voltak egy évvel korábban, amikor azt hittem helyileg egy kimetszéssel el tudom intézni a benövést, akkor még gyermekágyasan ugye... Ráadásul mire az Arsmedicába eljutottam már elég jól sikerült saját kezűleg rendbe hoznom meg betaninnal lekezelnem a gyulladást, de nem akartam egy hét vagy egy év múlva újra ezzel foglalkozni. A műtét maga kb 2-3 perc volt, a végén egy mosolynak szánt grimasszal kezelt le Dr.D.: mostmár jó lesz, vagy valami hasonló és ennyi már ott sem volt. Bekötöztek, majd még 10 percig járattak - a műtős nővér kedves volt, megkínált folyadékkal amíg várok - majd ő engedett utamra - miután 15 perccel később elkaptam, hogy akkor rendben vagyunk-e, elmehetek-e mostmár. Elengedtek, megkaptam a kontroll időpontját, viszlát. A kontroll pár nappal ezelőtt volt esedékes. Az adott időintervallumban megjelentem, szinte le sem ültem már szólított Dr. D. - ez volt az EGYETLEN POZITÍVUM, hogy legalább ekkor nem kellett várnom, de ez kellett volna természetes legyen egy fizetett szolgáltatásnál úgy gondolom. De megvolt ennek is a böjtje: behívott a vizsgálóba, de nem a szobában, hanem az öltözőben(!!!) "vizsgált" meg. Az öltözőajtóban állva rátekintett a lábujjamra, hogy rendben lesz és már ment volna, ha nem teszem fel neki a kérdéseimet: gyengébb a körmöm ami a beavatkozás mellett kinőni készül, keményebb a hús ahol kilézerezte, stb. De ő nem figyelt rám, csak szajkózta a sablont, hogy rendben van, jól néz ki, perszehogy piros (na ez pont nem zavart, ezt természetesnek vettem én nem is említettem). Tehát a kérdéseimre NEM kaptam választ, csak a szokásost ismételgette, egyre türelmetlenebbül háromszor is hogy higgyem el, hogy 35 éve csinálja, hogy nem 6 hét hanem 6 hónap a gyógyulási idő. Tehát mindazt elmondta, amit tudtam, mert a betegtájékoztatóban benne van, és hogy élethosszig garanciát vállalnak rá. A végén komoly arccal kérdezte -kontrollvizsgálatról beszélünk!-, hogy most engem tényleg az zavar, hogy ő 1 méterről vagy 40 cm-ről vizsgálja-e meg a lábujjamat? (ez így elhangzott tőle!) Próbáltam megnyugtatást kicsikarni tőle, de nem jött közelebb megnézni az aggályaimat, úgyhogy a negyedik "élethosszig tartó garanciát vállalunk rá" után elköszöntem tőle végül, de egyáltalán NEM VAGYOK ELÉGEDETT A HOZZÁÁLLÁSUKKAL, a körmömről meg majd 4 hónap múlva nyilatkozom. Egyáltalán nem vagyok megnyugodva, hogy rendben lesz-e vagy sem, rendbe jön-e vagy sem. Ha csak megnézte volna, meghallgat és csak annyit mondott volna, hogy ez teljesen normális és szépen gyógyul: egyrészt hamarabb végzünk egymással is, meg nyugodtabb lennék én is, és ez a kritika is pozitívabb lett volna - a felháborító 1,5 órás csúszást is jobban elnéztem volna. Soha semmilyen körülmények között nem megyek oda vissza többé, semmilyen problémával. Remélem a körmöm miatt sem kell erre kényszerülnöm és tényleg minden rendben lesz vele.

Üdv mindenkinek. Megpróbálom röviden: 2011-ben volt a műtétem Dr Dömötörnél az Ars Medicában. Lézeres aranyérműtét. A honlapjuk alapján és a Tb-támogatás miatt választottam őket, de már az első vizsgálatnál el kellett volna gondolkoznom... Durva, sürgető modor, nulla empátia az "orvos" részéről. Ráadásul, most hogy már utánaolvastam, nem is kellett volna műteni, amit ő III. fokú műtendő aranyérnek minősített. Akkor semmi fájdalom, semmi vérzés, csak egy félborsónyi dudor volt. A műtét után, amikor magamhoz tértem, hatalmas tampon volt a fenekemben, amikor kivették nagyon vérzett és fájt. Aznap este hazamehettem, támolyogva, fájdalmakkal. Otthon aztán következett a pokol... Az erős fájdalomcsillapítók mellett épp csak feküdni tudtam, de amikor WC-zni kellett menni, annyira fájt, hogy sikítottam... Mindent megpróbáltam: meleg vizes ülőfürdőt, paraffinolaj ivás, étkezésre is figyeltem persze, bár enni is alig mertem, nehogy mennem kelljen. Ez kb. két hétig tartott. Utána is nagyon fájdalmas volt, de már nem azzal az intenzitással, mintha késel hasogatnának... A műtét helye úgy nézett ki, mintha egy kisebb piros karfiol lenne a fenekem helyén, a végbélnyílásom teljesen összeszűkült. Kb 6-8 hét kellett ahhoz hogy a sebek elmúljanak. Ezután viszont visszamaradt három bőrlebeny a nyílás környékén. Közbe volt egy felülvizsgálat is "dr" Dömötörnél, ami abból állt, hogy az ujjával felnyúlt a fájó, frissen műtött fenekembe, mondhatom, csillagokat láttam. Pár hónappal később, amikor már egyáltalán el tudtam képzelni, hogy bárki odanyúljon, elmentem egy nagyon kedves doktornőhöz (dr. Csatár Éva), nagyon megértően és minimális fájdalom nélkül vizsgált meg. Azt mondta, hogy (miután hallotta hol és hogyan műtöttek) még viszonylag jól jártam, látott ő már ceruzahegy vékonyságúra beszűkült végbélnyílást a lézeres műtét után. A visszamaradt bőr"lebenyeimet" kétszerre műtötte le, minimális fájdalommal járt. Persze, olyan állapot, mint a műtét előtt, már soha sem lesz (mármint annyira normális). Azóta is problémáim vannak azon a területen. Egyik dolog, hogy esztétikailag csúnya, higiéniai szempontból is nehezebben tisztán tartható. Keményebb székletnél vérzik, fáj. Állandóan kontrollra kell járnom. Szóval: bárki, aki oda készül, olvassa el a véleményeket, és csak ezután döntsön! Bár én is így tettem volna!

Üdv. mindenkinek! Miután olvastam a fórumon leírt, az Ars Medica-ról szóló horror sztorikat, gondoltam kicsit a pártjára állok a klinikának. Én teljesen meg voltam elégedve az ott kapott ellátással, az ott dolgozók hozzáállásával. A történetem, 2011-ben kezdődött egy végbél tályoggal, amit a Honvédban megoperáltak. "Felépülésem" után azonnal kiderült, hogy a tályog helyén keletkezett egy végbélsipoly. Hurrá, azt sem tudtam mi a túró az. Mára rájöttem, hogy az egyik legalattomosabb, legundorítóbb betegség, ami létezik és amitől csak sebészeti műtéttel lehet megszabadulni. Na, én szabadulni akartam tőle. Azt is megoperáltattam, szintén a Honvédban. Hippokratészi(gumigyűrű)műtéttel akarták megoldani. Nem sikertelenül. A Műtét után gyorsan kiderült, hogy a sipoly megmaradt. Nem voltam ám ideges. Ennyit a Honvéd kórházról. Mentségükre szolgáljon, hogy egy éppen az orvosiról kiszabadult doki operált mindkét alkalommal. Nekem az olcsó vigasz volt. Aztán idén januárban találtam a neten az Ars Medicát. Telefonon időpontot kértem vizsgálatra, odamentem, Dr. Dömötör Gábor megvizsgált és gyorsan megállapította azt, ami miatt odamentem és amit addig is tudtam: Végbélsipoly. Már a kezemben is volt a műtét időpontja. A doki elmondta, hogy gumicsík és lézer kombóval megoldja a bajomat. Beszereztem a szükséges laborvizsgálatok eredményeit, irány vissza. Reggel befeküdtem, 10 körül műtöttek, 14-órakor már otthon feküdtem. Dr Dömötör határozott, következetes, rutinos szakember, ez látszik. Feleslegesen nem beszél. Nála tények vannak, nincs traccs party meg bratyizás. Nincs is rá szükség. Azonnal mondja mi van, meg hogy mi a megoldás. Kell vagy nem,Te döntöd el. Tetszik vagy nem, senkit nem érdekel. Az igaz, hogy a klinika egy lepukkant bérházban van, de magával a klinikával nincs semmi gond. Tiszta, rendezett, csendes, kulturált. Az ott dolgozók nagyon segítőkészek, kedvesek, türelmesek. A műtét előtt és után is megkaptam a minden igényt kielégítő felvilágosítást. A gyógyulás(az iszonyú fájdalmakat figyelmen kívül hagyva)probléma mentesen, AZAZ gyulladás, láz, vérzés nélkül zajlott. A lényeg, hogy úgy tűnik, három évi kínlódás végére értem. Gyógyultnak lettem nyilvánítva. Az tudni kell - ha valaki tályog vagy sipoly műtét előtt áll - hogy a lábadozási időszak első 7-10 napja az maga a pokol. Én 35 év alatt olyan szintű fizikai fájdalmakat nem éreztem mint a lábadozási időszakok alatt. Elképesztő. Ez viszont nem a klinika vagy az orvos hibája!!! Egyszerűen a test egyik legérzékenyebb helyén darabolnak. Vegyük tudomásul. Összegezve: Mindennel elégedett voltam amit a klinikán kaptam vagy tapasztaltam. Ha ezután lesz olyan bajom amit az Ars Medica Lézerklinikán meg tudnak oldani, akkor oda fogok menni. Ja, és nem fizettem százezreket VIP ellátásért. OEP támogatás+52.000 Ft(ha jól emlékszem). Én is fizetésből élek. Remélem segítek a döntésben másoknak ezzel az irománnyal. Az Ars Medica munkatársainak további sikeres munkát kívánok. Gyógyulást, jobbulást, kitartást, bátorságot és csók mindenkinek. Tisztelettel: LGY.

Én sem voltam elégedett a klinikával. Aranyér vizsgálatra kértem időpontot. Az orvos nem igazán volt kedves, durva volt a vizsgálat is. Mikor megkérdeztem, hogy mit javasol, azt válaszolta, hogy semmit. Döntsem el, hogy tudok vele élni, vagy nem. Nyilván nem jókedvemben mentem oda, hanem mert problémám van. Ha már fizet az ember egy vizsgálatért, azért elvárná, hogy normális felvilágosítást kapjon.