• A szivem és én
        Levendula blogja

        No comment...

        Tegnap kellett mennem vissza a kardiológiára. Reggel férjem megkérdezte, mikor indulunk - fiam jött velem. Aztán az indulás várható időpontja előtt kb félórával felhívott, és kiadta az ukázt, hogy a kocsiban a vizet-olajat-keréknyomást megnézni, a kocsira nagyon vigyázni, stb. 17 éve van jogsim és azóta folyamatosan vezetek, soha egy karcolást nem okoztam sem a saját kocsinkon sem másén, a víz-olaj-kerék technikájához jobban értek, mint a takarításhoz, neki pedig mégcsak jogsija sincs, tehát ez a napiparancs abszolút fölösleges volt. Viszont hogy minden jót kívánjon nekem, vagy sok szerencsét, vagy ilyesmi... azt nem. Ilyet ki nem ejtene a száján, nehogy véletlenül kicsit figyelnie kelljen rám. Úgy csinál, mintha csak piacra mentem volna, nem orovshoz. No comment, ehhez nincs mit hozzáfűznöm...

        A doki viszont nagyon jófej :))) Érti is a dolgát, meg tud az emberekkel bánni, kedves mosolya megnyugtató. Sok újat nem mondott, hiszen én már itt a neten kitanulmányoztam a leleteimet. A hosszú ideig fennálló magasvérnyomás következtében a szívizomzat bizonyos részeken kissé megvastagodott, ezáltal nehezebben pumpálja a vért, enyhe szívelégtelenség áll fenn. Valamint az egyik billentyűn van egy kis felrakódás, nem komoly, nem kell tőle megijedni, de mindenképpen nyomon kell követni, mert nem tudjuk mikor és mitől keletkezett, az esetleges romlást időnkénti ultrahangos ellenőrzéssel lehet időben észlelni, meg a szívverésemet kell - amennyire csak lehet - lelassítani. Összességében, a körülményekhez képest elfogadható állapot. Viszont a terheléses vizsgálatot meg kell ismételni, mert pont akkor kezdődtek a "kacifántok" az EKG-n, amikor le lettem állítva. Orvosom szerint ugyan helyesen járt el az a doktornő, aki a terhelést csinálta, mert a 230-as vérnyomás már indokolja a leállást, de ő azért egy picit tovább csinálta volna, hátha nem emelkedik tovább, viszont az EKG értékelhető lett volna. De ne aggódjak, legközelebb (1 hónap múlva), ha megyek, ő személyesen fogja nekem megcsinálni, mert sanszos, hogy a koszorúereknél lehet egy kis szűkület - és itt megint hivatkozott a körülményekre, mint életkor, túlsúly, vérnyomás, családi előzmények.

        Addig is sokat pihenni... Na ja, mintha az ilyen egyszerű lenne. Az embernek munkahelye van, családja, feladatai, kötelezettségei... Nem sűrűn lehet azt mondani, hogy bocs, most megállok egy kicsit. Pedig kénytelen leszek, mert csak én tudok magamra vigyázni (meg "apuka" kocsijára...)