• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Fáradt vagyok

        Tegnap baromi jó volt kiírni magamból a fájdalmamat.Asszem, egy érdektelen, könnyes-romantikusnak talán nevezhető karcolat lett belőle, de ez terápiának is jó.

        Kezdünk túllenni a "nehéz napokon". Talán mondhatom, hogy kibékültünk. Tegnap este-három hete először-egy szeretkezéssel pecsételtük meg-illetve már hasonlított egy szeretkezéshez...legalább nem bőgtem, mint a záporeső.Sokszor szexeltünk már, sok helyen. De szeretkezni...egy kezemen meg tudnám számolni...ez az volt. Talán. Talán igen:)Merthogy végre ott volt, ő is, lélekben is. Simogatott...meg lehet tanítani a szeretetet, a gyöngédséget egy felnőtt embernek, aki nem így nőtt fel? Ez lenne a feladatom?

        Azt hittem, amikor összeköltöztünk, minden könnyebb lesz. De a mérleg nyelve kibillent-túl sok mindent vállaltam. Fizikailag-lelkileg.Naná, hogy én is éltem volna a helyzettel. Nem tudom, szabad-e egy ilyen embert lekötni. Ám, ha nem vagyok mellette, lohol utánam, mint egy kiskutya...Anyapótlék vagyok-pedig nekem társ kell.

        Csak egy baj van-szeretem. Tegnap voltam egy érdekes emberkénél-individuálpszichológus, pszichoterapeuta, stb. Minden évben kétszer megjárja Indiát, jógát oktat-itthon.Elmondtam neki,mi a szitu...(Miért ne. Olyan fásultság van bennem amúgy is. Emberek, buzi vagyok. Na és.)

        Persze sok olyan dolgot mondott,amit magamtól is tudtam. A féltékenység önértékelési zavar, meg a kutya meg a lánc, és a tegnapi kakában nem vájkálunk.Hát, ezt már hallottam párszor:)

        Azt is tudom, túl sokat adok.Ha valamit akarok a szeretteimnek, megyek,elintézem tűzön-vízen át.És-mellettem ki van?...Ma egyedül voltam, azt a naplót olvasgattam, amit Majom kisbabakorában írtam. Milyen kerek volt a világunk-milyen biztonságos. Etetés, pelenkázás, "ajde, mama, baba."Mikor válasszam el...hypoallergén öblítő, már nem jó rá a 68-as méretű body.Kerek, ártatlan kis arc, "hol van az én édes anyukám?"-kérdezte legelőször, amikor kétévesen beadtam játszóházba. Ági barátnémnak-talán-igaza van,nem tudom. Szerintem jó srác lesz. Már most az, a szíve akkora-érzem, hogy feladata van. Talán még nekem is...

        Talán.Ó,szerelmem, érezd már, hogy hogyan legyél mellettem, mert beleőrülök.

        Ki vagyok én? A szombati kurva, aki travinak -mellesleg szép! travinak-álcázva magát lement a Klubba, és hullarészegen hajnalig táncolt?!Tűsarkú cipő, láncos felső, gyönyörű smink, tupírozott-becsavart haj,na meg öt Jager, egy üveg pezsgő, boroskóla, ilyesmi.

        Ági, szerinted ez sem vagyok...csak tudnám,akkor ki  vagyok.És mit keresek?

        Hol bujkálsz bennem, szerelem?