Sunrise

Blog: Hajnal Leszbosz szigetén - Szerző: Angeleyes

Tegnapelőtt meghalt a nagyanyám.

Mindig Messzi Mamának szólítottuk,mert az "itteni"velünk egy városban lakott,sosem felejtem el kis fekete táskáját,amiből Sport szelet,diafilmek,Futrinka utca,illatos ladír:) került elő.Mostanában sokat jut eszembe,mert alig bírok felmenni a harmadikra a morfium miatt...és egyébként is.Szerettem.

Mama,Messzi Mama?Uncsitesóm 12 évesen tésztát gyúrt,bögrét sütött,vigyorgott,állandóan,mint a vadalma,biciklivel körbejárta a kiserdőt...sokan ültünk az asztal körül,"punyát"eszegetve-kevesen tudják,hogy ez egyfajta cigánykenyér,és gyakorlatilag tilos késel vágni...Mama ült a kisszéken,aprította a tésztát,egyenletesen,mint a gyufát...nem tudta,milyen beteg vagyok-jobb.Nagyon jókat főzött.Igazi jó kis cigánypörköltöt.Hosszú tornác,ugató,állandóan rohanóan kutya,jó kis veszekedős disznóvágások...

Másodikos lehettem,amikor Apu és Anyu adott magának még egy esélyt,és Szentgyörgyre költözött,ahol a keresztanyám volt a konyhásnéni:D

Mondanom sem kell,hogy néztem ki:D

Volt egy varázsszekrényem,egy elvarázsolt fiúval,a szekrény fiókjaiban csodás dolgok rejtőztek...

Sokat tudnék még mesélni róla,de-TITOK.Hűs-csobbanó zöldes,mohás víz,padlások,áldás-gyerekkor.

Már nem félek annyira,Mama.Csak szeretlek.