• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Első hét

        Fülemben bömböl az Oroszlánkirály:Can you feel the love tonight...

        Basszus,én nem gondoltam,hogy másodjára ilyen kegyetlen nehéz lesz...baromi düh van benne:az egészségesek iránt...Istenem,nagyon becsüljétek meg az egészségeteket,félve őrizzétek,mint a világ legdrágább kincsét...

        Tegnap voltam kineziológusnál,aki kihozott egy csomó érdekes dolgot belőlem.Apu,persze...sosem gondoltam volna,hogy nyolc éves kis majom létemre magamat hibáztatom a válásukért...de elengedtem az emléket,egy tábortűz mellett...ahogy nagybátyám emlékét is,aki kilencéves korom körül zaklatott,amikor ott laktunk nála egy-két évet.Na nem látványosan,csak lesegetett,mindig akkor jött be,amikor fürödtem,és egyszer...Elengedtem őt is,a tábortűz fényében...esküszöm,könnyeket láttam csillogni a szemében...azt hiszem,megbánta...

        Nem,luxus most a halálra gondolnom.Háromórás várakozás után bejutottunk fiatal,pökhendi dokimhoz,aki uo arrogáns volt,mint eddig...

        Csütörtökön kapom az első Paclitaxelt.Szarok rá.A múltkoritól sem hánytam,nem ment el  hajam,minden héten vigyorogva mutattam a dokinak,aki nem akart hinni a szemének:magának még mindig van haja??...Persze a végén már előkerült a kendő,de hajam-az volt...:)))

        Düh van bennem,szeretnék máshol lenni,és még mindig nem hiszem el,hogy hét év után kiújult...

        Rettenetesen hullámzó a kedélyállapotom.Luxus lenne öngyilkosnak lennem?Három kemény hónap vár rám.Nem tudom,nem tudom,hogy végig tudom-e csinálni...

        Kurva magányos vagyok.