• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Születésnap és újra Onkológiában

        Anyukám!Köszönöm,hogy 35 évvel ezelőtt világra hoztál!

        Reggel már erős fájásokra ébredtél,de csak délelőtt 11-kor hívta ki Mama a mentőt.És délután negyed négykor kezedben tarthattál egy 2 kiló 48 dekás,nyivákoló csöppséget,kettőtök szerelmének zálogát,aki alig három hónappal azután fogant,hogy átcsavarogtátok a jeges-neonfényes pesti éjszakát,1974 januárjában.Te egy karcsúsított lila prémes kabátban,zöld garbóban,szürke trapéznadrágban,Nap-szőke,kalász-szőke,vakító kék szemű lány,apu felhajtott gallérrel,dacolva a metsző széllel,ébenfekete haján vastag waxréteg,igazi jampi,aki egyet gondol 19 évesen,felül egy Zakopanéba tartó vonatra,megismerkedik egy orosz sráccal,náluk lumpol két éjszakát,pénz nélkül,másnap pedig felkéredzkedik egy kutyás szánra,és egész délután száguld a mindent befedő-eltakaró csodás hóesésben...

        Nem maradtatok együtt,mert fiatalok voltatok,mert nem illetettek össze,mert,mert...de ez nem is érdekes...Mindent köszönök,bár lenne erőm-időm-pénzem meghálálni,és Apu-a szívem egyik csücske mindig a tiéd,semmivel sem szeretlek jobban,mint Anyut,sőt,sőt...

        Csodálatos napom volt-bár minden így sikerülne!Ma voltunk újra Onkológiában,ó,mintha hazajárnék,lábzsák fel,irány a recepció:)Na azért ennek története van,de mindent nem teregetek ki,mert titok:)A lényeg,hogy az OEP megfinanszíroz egy gyógyszert,ami gátolja a daganat vérellátását,ami így szépen elhal:)cirka négymilla egy háromhónapos kezelés,de megkértük az OEP-et(léci,léci,naaa...)hogy ugyan legyen olyan jó,és ne kelljen havi 30000 ft-os táppénzből leperkálnom:)

        Na meg egy taxan származékot kapok,emellé,de ennek nem olyan erősek a mellékhatásai,talán még hajam is marad:)se hányinger,csak körömgyengeség,könnyfolyás-egye kutya,annyit sírok:)Három hónapig minden héten egy infúzió,lyukasra leszek szurkálva,de nem baj,mert ÉLNI fogok:))))))ÉLEK:))))Istenem,köszönöm,köszönöm,hogy vigyázol rám....

        Nyáron volt egy csúnya incidensem egy lánnyal,aki a lenti boltban dolgozik,csúnyán összekaptunk:(((Én voltam a hibás,nem részletezem....

        Ma megláttam az onkológia folyosóján,törékenyen,szempilla,szemödök nélkül,sapiban...Egy szót sem szóltunk egymáshoz,csak úgy öleltük egymást,mintha a legjobb barátnők lennénk, a kezemet fogta,szorította,és úgy néztünk egymás szemébe,hogy tudtam:mindent,de mindent megbocsájtott...

        Egy ölelés néha többet ér minden szónál,öleljetek meg gyorsan valakit:))))

        Köszönöm Istenem,hogy új barátokat adtál,hogy ismeretlenek úgy segítenek rajtam,hogy kérnem sem kell,és nem ismerem őket,és köszönöm minden egyes napomat!!!Hála,hála,hála és kegyelem,a Te jóvoltodból...és köszönöm,hogy ilyen könnyen el tudtam engedni  a haragomat,és ha tudtam volna, hogy ez ilyen könnyű,"már rég beültem volna a hintába..."

        Maradok híved:ANGE