• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Who will live forever?

        Hogy miért hívom a kedvesemet Indián Hercegnőmnek? Van egy fényképünk, közös, amin olyan csodálatosan szép, mint egy indián lány...szinte látom, ahogy a felkelő nap fényében áll egy wigwam előtt...:)Magas arccsontján feszül a bőr, mandulavágású szeme fénylik, ajkán mosoly...

        Ma nagy erőpróbán estünk át.Aki homoszexuális párkapcsolatban él, mindig számolnia kell azzzal, hogy lesznek ellenségei, rosszakarói...

        Sok ember fejében él téves elképzelés velünk kapcsolatban. Azt veszem észre, hogy nagyon végletesek ezek az elképzelések...Vagy nagyon idealizált, vagy nagyon rosszindulatú...az igazság az, hogy van egy olyan oldala ennek a világnak, amit legszívesebben én is elfelejtenék...amíg a Klubot csináltam, számtalanszor történt meg, hogy a hajnali zárás a lépcsőn talált, ahol valaki vállán zokogtam ki magamból mindazt a mocskot, amit láttam...kavarás, pletykák, sehova-nem -tartozás, hajt a vágy...Viszont ott a másik oldal:én azt szoktam mondani, hetero értékrenddel rendelkező meleg vagyok...

        Kevesen vagyunk, de vagyunk egy páran. Hűség, szeretet, kitartás, őszinteség. Még ha fáj is... azt hiszem, erre kell épüljön egy kapcsolat... ha meleg, ha hetero...

        Nekem is, Hercegnőmnek is volt már kitartó, kéretlen rajongója-zaklatója...mindkettőnknek egy beteg, kallódó, szívében-lelkében hontalan nő...

        Én hála Istennek, túl vagyok rajta, de megviselt...

        Éppen EKG-t húztam le a rendelőben, amikor fura sms-t kaptam kedvesemtől: "Ne higyj neki!Írt neked iwiwen, de ne higyj neki! Nagyon szeretlek, bízz bennem!"

        Van egy lány, aki teljesen alaptalanul, már egy éve kergeti Hercegnőmet...Sokat sírtam, hisztiztem, olyan fájdalmat okozott, mint semmi más...De ma más volt.Valami megváltozott bennem. Épp tegnap kaptam Hercegnőmtől alapos fejmosást, mert épp megint féltékeny kedvemben voltam, szokás szerint teljesen alaptalanul...

        -Tudod-mondta aztán, tőle szokatlanul gyengéd hangon-nem azért vagyok veled, mert nincs hol laknom. Szeretlek, és úgy bízom benned, ahogy még egyetlen barátnőmben sem.(Na nem mintha olyan sok lett volna.)

        -Ez nálad  mit jelent? -kérdeztem nyűgösen.

        -Odaadnám érted a fél karom-nézett rám állhatatosan gyönyörű mandulavágású szemével-Tudom, hogy van jövőnk!...Veled mindent el tudok képzelni!...

        Elgondolkoztam...eszembe jutott a tavaly nyár, amikor sírva hívott fel, (éppen egy hónapos szünetet tartottunk, én megismerkedtem egy másik lánnyal, de ez már csak következménye volt dolgoknak...)hogy nagyon rosszul van, és menjek le, mert szüksége van rám, arra, hogy szeretkezzünk...

        Azonnal vonatra ültem, úgy, ahogy voltam.Amikor beértem a lakásába, nem kérdeztem semmit, csak levettem a ruhám-csodálatos délután volt...nem sokat beszéltünk...éreztem, hogy erre van szüksége...

        Olyan sok mindenen mentünk már keresztül. Itt él velem négy hónapja, elvisel-nem könnyű. Tervez velem, neveli a gyerekemet.Fogta a kezem, amikor beteg voltam, főzte a teát szorgalmasan...Miért hazudna?Hisz szeret...

        Jézusom, ez a lány szeret engem-villant belém a felismerés-na végre, mi?- mondaná Drágám.

        Így hát, ahelyett, hogy elkezdtem volna hisztizni, egyszerűen csak a szívemre hallgattam. "Bízom benned!Nem érdekel senki más rajtad kívül, nem engedem, hogy belelépjenek a kapcsolatunkba...itt vagyok és leszek..."írtam neki sms-ben...

        Micsoda megkönnyebbülés...hihetetlen érzés... érzem, ahogy a lelkem megnyugvásra talál...Mindig erre vágytam...Mindig Rá vártam!És itt van-velem!...Elfogadott, a rossz természetemmel, a nem éppen tökéletes testemmel, a gyerekemmel együtt...

        Eddig csak léteztem, most már élek is...írta egy szerelmes barátnőm a párjáról.Élek!Itt vagyok, világ!Élek, és örökké élni fogok...:)

        Hát ilyen érzés szabadnak lenni?...