• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Münchausen báró és szusiparádé

        Rájöttem,hogy bájosan édes kedvesem kiépített magának egy világot,amelyben ő a Nagy Megmentő.(Félreértés ne essék,csak somolygok magamban ezen.)A sztori a következő:bizony mindig van háttere a dolognak, amit mesél, csak mindig-mindig kicsit felturbózva adja elő...míg eddig szájtátva hallgattam történeteit-amit mindig "nem hiszed???"fordulattal fejezett be-tegnap este rájöttem, mi húzódik emögött, ui.lebukott.:)

        Egyik kedves kolleganőnket meghívtuk vacsorára egy neves japán étterembe, ahol Kedvesemnek bizonyos okok miatt van némi kedvezménye(Inkább ne lenne...:((((A következő történetet mesélte el nemsokkal vacsi után, kissé illuminált állapotban:

        -És akkkko...be..hukk...beementem Ange főöönökéhez.(Na,hogy jött velem...szeembe ez..a,hukk,lámpaoszlop?!)Aszondom neki(feltartott mutatóujj, bájosan bandzsa szempár):Te figyejjé má,há'dógozta..ta..ta..ta..tod eeezt a szerencsétlen nőt éjjel-nappal?Takarít,mindent megcsinál,te meg kihaszná..lod?(Hukk.)Há'rádvasalom azt asztalt, te g...i(Itt gyerekcsinálásra alkalmas félfolyékony állagú anyag részletes leírása következik.)Meg levonod a pénzét?!Há a hátadba állítom..hukk, a kezed!!!

        Kolleganőm tágra nyitott szemmel bámult a páromra.

        -Te TÉNYLEG bementél????

        -Beee..bizony!

        Kedves babérokat learatta,én hallgattam, a történet ui.valóban igaz volt kb.30%-ban:az volt az a bizonyos délután, amikor valóban bejött velem egy békítő tárgyalásra Dokival, de ilyen vad dolgok,mint "asztalvasalás","kéz hátba állítása"mint reumatológiai kezelés-szóba sem jöttek.Engem sem "védett"meg, inkább csak terelte a beszélgetés menetét,de igazából mindketten meg voltunk szeppenve, végülis az állásom volt a tét.Szóval tök normálisan, szerényen viselkedtünk végül mindketten..:))))Ennek ellenére hálás vagyok neki...:))))

        Csak kíváncsi lennék a sztorikra, amiket nap mint nap elmesél nekem(idős nénikék megmentése az éhenhalástól,forgalom megállítása,hogy vak bácsi zavartalanul át tudjon haladni úttesten,önmagukért ki nem álló kolleganők hősies bátorítása,megmentése dúvad főnöktől,stb.stb.stb.)mi a valódi háttere..:))))))Ui.ha a drága szájából hangzik el,ott városkánkban megáll a forgalom, a rendőr viszont kalaplevéve szalutál drágának nénike átkíséréséért,járókelők sorfalat állnak,vastaps, egy(bögyös)nő elájul.Kolleganő lapít,szepeg,sír-rí,Főnök üvölt,Drágám vissza,Főnök haja leég, Drágám Rousseau-t idéz, Főnök sarokba vonul körmét rágva, az eset erkölcsi oldalán töprengve.Munkahelyen élet megáll, mindannyian magukba mélyednek kissé, még a rákok is tűnődve bámulnak maguk elé a tányérban.

        Na de mindannyiunknak van egy belső kis világa, amelyben élünk, nem veszem én el ezt tőle,bár néha fáraszt...de ha szeretsz valakit, sok mindent eltűrsz...mentsél csak életeket, drága,nem vagyok féltékeny, ezt csinálom én is nap mint nap, kissé kevesebb csinnadrattával:)))

        Más.

        Kolleganőmnek, aki hajdanán ígérte,hogy állást szerez drágámnak, mint bizti őr(dec.három, vizsga!)nemrég volt a névnapja.Ennek alkalmából jelentős kedvezménnyel vacsiztunk tegnap abban az étteremben, ahol Kedves dolgozik(háromszoros sajnost neki!)

        A szitu a következő volt:mivel jött a kolleganőm lánya is, hiába volt némi kedvezményünk, így is elég borsos árat fizettünk volna, ha még mi is eszünk.Így aztán(bár mindkettőnknek kopogott a szeme, főleg az enyém, mivel délutánból mentem)mi ketten nem ettünk,kicsit paradox volt a szitu, de pénz beszél...Igen ám, de nem bírtam megállni egy idő után, amikor finomabbnál finomabb dolgokat emelt le a két csaj:baconbe göngyölt spárga, mini rántott csirkecomb,mindenféle szusik,cukkinibe tekert tonhal,mangóleves,brokkolis rák,stb.stb.stb...

        Mondtam kolleganőmnek,hogy mivel ők annyit ehetnek, amennyi beléjük fér, néhány tányér tartalmát csúsztassák már át az asztal alatt, főleg, ami egyben bekapható kis falat,édesség...

        Szorgalmasan eszegettem "titokban",néha majd szétvetett mindenkit a röhögés, ui.hol a számon látszott meg,hogy nem hagyott hidegen a vacsora, hol majd'megfulladtam, mert épp a főnök sétált el mellettünk...

        A vacsi így zajlott le.

        -Mit néztél ki, kicsim?Baconos spárga?Vegyétek le neki, léci...úúgy...most bekaphatod...Kapd már be!(Röhögés.)Most rághatsz...most ne rágj,itt jön Karcsi...rághatsz...nyeld le, itt jön a főnök...jöhet a következő?Most rághatsz...

        Egyszer Kedves feje elvörösödött(még közel nem jártam ahhoz,hogy jóllakjak)és így szólt:

        -Majd később mondok valamit.

        Nagy nevetések közepette végül csak kijutottunk az éttermből.Kíváncsian kérdeztem:

        -Mit akartál odabent mondani?...

        -Csak annyit,hogy felesleges volt asztal alatt enned, az egyik kamera pont oda látott,úgyhogy ki kellett fizetnem mindent....