• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Öreglány

        ül a sarokban szakadt cipőben

        mindene szakadt tulajdonképpen

        hogy milyen élete volt...

        élt egy világban amely

        nem követelt túl sokat tőle-világos volt, érthető

        ahol a gyermek áldás, az öreg jó a háznál

        a koleszterin sehol csak

        jó zsíros reggelik hajnalhasadtával,munka

        munka az volt dögivel-vetés,aratás,kapálás

        az embere?kitartott mellette pedig

        nyolc éven át szédítette,három gyerek, hat unoka,negyven év

        együtt,szép

        Öreg a földben,jobb is,hogy nem látja

        ahogy elméje éles,de teste nem engedelmeskedik

        -a kapuig alig bír-

        Félelmei,azok vannak...ül a Doboz előtt, mindent magába szív

        tudja,hogy egyszer jönnek,és meggyőzik

        hogy őnéki már nem érdemes élni,mert öreg-

        ennyi a bűne...

        ül a sarokban szakadt cipőben

        mindene szakadt tulajdonképpen

        a szíve nem,gép tartja életben

        ha elmegy,el,végre,Öreg mellé-valaki másé lesz a kis fémdarab-

        újrafelhasználás,így éri meg

        a társadalomnak,mely semmibe nézi.

        Már nem fél, várja a halált-csak a világot nem érti

        ezt a szép,új világot...

        önkormányzattól jönnek majd eldönteni,hogy meddig élhet?

        talán, nem tudja

        milyen jó, hogy már

        nem tart soká.