• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Kicsi Fecském

        azt hiszem nem számít

        ölelsz-e még fél karral erősen

        érzem-e illatod mely átjár tisztán

        fogom-e kezed mely az enyém

        valójában

        azt hiszem,nem számít

        bemutatsz-e barátaidnak zajos kocsmában pohár sör mellett,kiviszel-e oda,hova mindig is vágytam,s azt mondtam, ez a létezés miértje

        -porból lettünk...-

        zsíros-e a föld nálatok jó fekete-termő talaj

        azt hiszem,nem számít,van-e hitem,erőm

        mert nem vágyom másra,mint beletúrni hajadba, ott hátul, ahol olyan jóillatú,selymes, apró-göndör fürtökkel televackolva,mint valami porcelánbabáé

        és könnyem patakként folyt ereidben és vér lett belőle

        szent kehely-ürítsd fenékig.

        nálad vagyok otthon.

        (épp ezért fogok a világ másik végére menekülni-mert gyáva vagyok,és te megértesz,tudom.)

        azt hiszem, nem számít,hogy most, vagy egy másik életben

        -ugye tudod?-

        azt hiszem, nem számít, a Jóisten milyen testben küldött le a földre.

        azt hiszem, semmi nem számít.

        -mert mindig,amikor szemedbe nézek...