• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Halottszemle

        Mennyi az élet? A Te életed mennyit ér? Az én életem vajon menyit ér? És hogy lehet ezt egyáltalán mérni?...

        Csütörtök délután álmosan ültünk a rendelőben.Sápatag felhők kóvályogtak az égen,mintha nem tudták volna eldönteni, hogy merre menjenek...hirtelen csörrent bele a csendbe a telefon berregő zaja.

        -Rendelő, tessék!-vettem fel, mint mint annyiszor már az elmúlt pár év alatt.

        -Kezét csókolom, az OMSZ-tól vagyunk.Kint vagyunk a ...számú tanyán, az egyik betegük elhunyt.A doktor urat várnánk halottszemlére.

        Doki rámpillantott a gép felett.Felhúztam a szemöldököm."Gazsi-súgtam a telefon membránját befogva-várható volt, sajnos..."(Szóban forgó betegünk, Isten nyugosztalja, májzsugorodásban szenvedett, agyvérzése volt,inzulinos cukorbeteg volt alig működő vesével, az utóbbi időben már többet volt kórházban, mint otthon....mentálisan retardált családtagjai alig bírták ellátni.Alig? Ez nem jó kifejezés..vak vezet világtalant...)

        Doki fogta a táskáját és elviharzott, alig félóra múlva feldúltan jött vissza.

        -Valami baj volt?-kockáztattam meg a kérdést.

        -Á, semmi-zökkent le székére a Doki félig-meddig bosszúsan nevetve-csak képzelj el egy szobát, ahol a szoba közepén áll egy rezsó, ami egyben kályhaként is funkcionál.Körülötte hat ágy, mosógép, Tv, miegymás...Gazsi ott fekszik az egyik ágyon, a szájából patakzik a vér(hivatalosan gyomorvérzés okozta vérhányás volt a halál oka, amelybe Gazsi  belefulladt)a mama meg a többiek ott cigiznek, mama mos, főz...Megállok a szoba közepén,mondom, állítsák már le a mosógépet,ennyi tiszteletet adjunk már ennek a szerencsétlen embernek..Erre mama nagy szemekkel: De akkor mikor mossak?!...

        Igaz is, mikor?...:))

        Csöndesen ültem a gép mögött.Milyen furcsa.Emberek százai, ezrei, milliói küzdenek az életükért,a halálnak "ipara"van, egyre több a temetkezési vállalkozó.("Milyen koporsóban óhajtja? Aranyozott bükk, selyembéléssel?")És itt van ez a szerencsétlen ember, akinek életében semmi, de semmi jó nem jutott,és még holtában sem kap semmiféle tiszteletet...Pár nap múlva Gazsi élettársát -szinte körbefogva-bevezeti a rendelőbe négy kigyúrt kisebbségi társadalmat képviselő csávó(tudtátok, hogy ez roma szó?A "shavo"-ból ered, férfi, fickó, ember.)Valamit rosszul töltöttünk ki a halottszemlés papíron,valami apróságot...

        Megáll előttem az egyik, szemlesütve, miközben Doki a papírokat intézi.

        -Hát csórók vagyunk mink, ezér 'kell a segély, tetszik tunni...-fomja össze a kezét mellkasa előtt alázatosnak szánt mozdulattal, de a szeme sunyin villan.-Hát már mink virrasztolunk egy éjjel óta, tuggya, nálunk ez a szokás...

        -Biztos, hogy elveszik az élettársától a pénzt-szólalok meg az ablakon kibámulva, miközben az öt ember beszáll egy felturbózott Ladába.

        -Igen, sajnos..-mondja Doki, de már az új jogszabályokat bújja, fel sem nézve a papírokból.

        Ennyi az élet...viszlát, Gazsi, remélem, odafönt könnyebb életed lesz, szívből kívánom...

        (Tegnap voltunk Emőnél, újdonsült barátnémnál. Szokás szerint teletömött minden földi jóval, katedrálissal:)))rakott krumplival, legközelebb mi visszük a katedrálist, Emő!!)Említettem neki, hogy mennyire felkavart orvostanhallgató barátnőm hívása...az anyukája beteg(az előző bejegyzés Neki szólt, a lánynak, akit mindig szeretni fogok)és nem fogad el semmilyen segítséget...

        Tudom, hogy nem játszott velem. Ennél korrektebb ez a tüneményes lány.És őszintébb...

        -Tudod, most minden rendben nálunk...-mondom  a kardinálisra pislantva.-De olyan ez, hogy kapsz kardinálist-isteni finom, imádod!!de tudod, hogy valójában somlóira vágysz...

        -Nem lehet, hogy csak azért vonz a somlói, mert nem kaphatod meg?-kérdezi határozottan Emő,miután figyelmesen végighallgat.

        Lehet,nem tudom. De nem is érdekes.

        Somlóit ide nekem...habosat, rumosat, édeset...mert telik az élet, telik az idő!...de a szavamat nem másítom: rohanok az éjszaka közepén, ha rám van szükséged, akárhogy is alakuljon köztünk4És ne félj, minden rendben lesz!Mert nálad jobb,odaadóbb  leányt nem ismerek.

        Jóéjt mindenkinek...

        Ezen a hétvégén sem sikerült pihennie a kezemnek...:(((Gipsz lészen a vége!:(