• Orvosperek boncasztalon
        drbarathlivia blogja

        Szülés - Károsodott a csecsemő

        A magzat válla a szülés során elakadt a szülőcsatornában, és az alkalmazott műfogás után a gyerek maradandó egészségkárosodát szenvedett. Egy család története...

        Az I. r. felperes második terhességéből 2001. 11. 28-án született meg a III. r. felperes 4600 gramm súllyal. A magzat bal válla a szülés során elakadt a szülőcsatornában, az ennek kiszabadítására alkalmazott McRoberts-féle műfogás eredményeként a magzat megszületett, a bal karján azonban idegfonat sérülés keletkezett és ez részleges felkarbénulást okozva maradandó károsodáshoz vezetett.

         

        A III. r. felperes, valamint szülei: az I-II. r. felperesek és testvére: a IV. r. felperes az egészségkárosodásával okozati összefüggésben álló vagyoni és nem vagyoni káraik megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

           Nem tudják kifizetni a kártérítési összegeket
        Műhibaperekben akár rekord kártérítési összegeket, 80-100 millió forintot is követelnek a betegek, a kórházak viszont nem tudják ezt kifizetni. Nem tudják kifizetni a kártérítési összegeket >>
        Kereseti kérelmük orvosszakmai megalapozottságát abban látták, hogy az alperes orvosai  megsértették a terhesgondozás és szülésvezetés során az 1997. évi CLIV. törvény 77. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert nem tulajdonítottak jelentőséget az I. r. felperes nagymértékű (20 kg-os) testsúlynövekedésének, nem vizsgálták a magzat súlyát a szülést megelőző utolsó UH vizsgálat során, a szülés alatti fenyegető oxigénhiányra utaló jelek ellenére nem rendeltek el császármetszést és ezen körülmények vezettek a III. r. felperes szülési sérüléséhez és maradandó egészségkárosodásához.

        Az I. fokú bíróság elutasította a keresetet

        Az I. fokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Tényként megállapította, hogy az I. r. felperes terhesgondozása és szülésének előkészítése, valamint levezetése az adott helyzetben elvárható szakszerűséggel és gondossággal történt, és bár a III. r. felperes szülési sérülése az alperes orvosainak tevékenységével okozati összefüggésben következett be, az alperest mégsem terheli kártérítési felelősség amiatt, hogy a III. r. felperes vállának elakadása folytán egy viszonylag kockázatos műfogást (McRoberts műfogást) kellett alkalmazni.

          A terhesség során kötelező szűrővizsgálatok
        A terhesgondozást Magyarországon a szülész-nőgyógyász szakorvos, a családorvos és a védőnő együtt végzi. Célja a magzat és az anya egészségi állapotának követése, a kismama anyaságra való felkészítése.
        A terhesség során kötelező szűrővizsgálatok>>
        Az adott helyzetben ez a műfogás nem volt mellőzhető, a kivitelezése is szakszerűen történt és eredményes volt abból a szempontból, hogy a kritikus fázisban elakadt szülési folyamat szerencsésen befejeződött. Az elakadt váll szükségképpen erőszakos feszegetését azonban a gyermek kétség kívül megsínylette.

        Az I. fokú bíórság álláspontja szeirnt a császármetszés elrendelésének abszolút javallata nem volt, a profilaktikus javallat elvetése pedig az alperes orvosainak nem róható fel. Az I. r. felperes terhességi cukorbetegsége ugyanis nem igazolódott, önmagában a 20 kg-os testsúlynövekedésből pedig nem következett, hogy ún. óriás magzata lenne.

        Spontán szülést, vagy császármetszést kellett volna választani?

        Ha erre egyébként következtetni lehet, akkor a spontán szülést nem szabad megkockáztatni, ilyenkor a császármetszés elrendelése kötelező.
        Rögzítette az I. fokú bíróság, hogy az I. r. felperes terhessége alatt négy esetben elvégzett UH vizsgálat egyikénél sem használták a súlybecslő funkciót, de ennek azért nincs jelentősége, mert pontos adatot nem ad, a mért adattól pedig akár 10 %-os eltérés is lehetséges.

          Betegjogok
      • Az egészségügyi ellátáshoz való jog
      • Az emberi méltósághoz való jog
      • A kapcsolattartás joga
      • A gyógyintézet elhagyásának joga
      • A tájékoztatáshoz való jog
      • Az önrendelkezéshez való jog
      • Az is igaz, hogy az I. r. felperes kórházi felvételekor sem végeztek ilyen súlybecslő műszeres vizsgálatot, de az alperes orvosa a szülészeti kórházi felvételkor kézi módszerrel megbecsülte a magzat súlyát ? 4200 grammos viszonylag nagy magzatot észlelt ? ennél pontosabb eredményt azonban a műszeres vizsgálat sem adott volna, így elmulasztása nem szakmai hiba.

        Az I. fokú bíróság kifejtette az ítéletében azt is, hogy bár a szülés során a magzatburok megrepesztésekor enyhén meconiumos magzatvíz ürült és a magzat átmeneti oxigénhiányos állapotba került, majd szívműködési zavara is fellépett és megszületése után éleszteni kellett, mégsem ezen oxigénhiány okozta a magzat maradandó egészésgkárosodását, hanem a kitolási szakban a vállak elakadása és azok kifejtése.

        Felperesek fellebbezése folytán a II. fokú bírórság az I. fokú ítéletet helybenhagyta.

        A Legfelsőbb Bíróság teljes kártérítési felelősséget állapított meg

         Indikátorrendszer
        Hasonlítsa össze az intézményeket!
        Az egészségügyi szolgáltatók indikátorrendszere >>
        Felperesek felülvizsgálati kérelme folytán a Legfelsőbb Bíróság a II. fokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az I. fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította alperes teljes kártérítétsi felelősségét a fenti maradandó egészségkárosodássaal okozati összefüggésben felperesek által elszenvedett károkért, az alábbi indokok alapján:

        • az Egészségügyi törvény 129. § (1) bekezdéséből következően a vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása a kezelőorvos joga, azonban felelőssé válik az általa választott módszerért, belerétve azt is, hogy a beavatkozás kockázata kisebb legyen az elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a kockázat vállalására alapos ok legyen. A döntés helyességét pedig csak valós és alapos körülményekkel tudja igazolni, e körülmények téves értékelése pedig eredménytelenné teszi a kimentést és megalapozza a kártérítési felelősséget.
        • A III. r. felperes maradandó egészségkárosodásának oka egyaránt lehetett a magzat vállának születési csatornában történt elakadása, illetőleg ennek megszüntetése érdekében alkalmazott McRoberts műfogás.
        • A korabeli szülészeti események megállapításához szükséges dokumentáció viszont hiányos, ellentmondásos, így az ebből eredő bizonytalanságok az alperes terhére esnek, így: a szülés alatti CTG szalag nem folyamatos, amikor pedig tartalmaz adatokat, akkor nem egyezik az észlelőlap adataival. A magzatvíz jellegének dokumentálása sem egyértelmű, mert enyhén meconiumos színt rögzítettek a szülés alatt, viszont a megszületést követően a gyermek tüdejéből nagy mennyisgéű meconiumos magzatvizet szívtak le.

          E körülményekből az is megállapítható, hogy a szülés tényleges megkezdéséig ? ameddig még lehetőség volt a szülés módjának megválasztására ? terjedő időszakot a teljes bizonytalanság jellemzi, mégpedig az alperes hibájából, ezért az alperes saját magát zárta el annak bizonyításától, hogy a szülés előtt nem volt meconiumos magzatvíz, és az is kizárható, hogy korábban lett volna bradicardia, esetleg a feljegyzett négy percnél hosszabb ideig.

          Ezek a körülmények az ismert egyéb tényekkel, így: az I. r. felperes figyelmet érdemlő 20 kg-os testsúlynövekedésével, amely eleve valószínűsíti az átlagosnál nagyobb magzatot, nagyobb magzat esetén ? hüövelyi szülésnél ? a vállak elakadásának nagyobb valószínűségét, a szülészorvos fizikális vizsgálattal plusz-mínusz 10 %-os eltéréssel 4200 grammra becsült magzati súlyt ? egybevetve értékelendők, amelyekből következően 4500 gramm vagy annál nagyobb súlyú magzatra is lehetett számítani.

          Ugyanakkor orvosi adat, hogy a vállelakadás szövődménye az ilyen súlyú magzatoknál gyakori, és az elakadás megszüntetésére alkalmazott műfogásnál a magzati mortalitás is jelentős mértékű.
        • Az említett adatok alapján tény, hogy a császármetszés abszolút javallata nem állt fenn, de a profilaktikus javallata fennállhatott. Az alperes orvosai a magzat nagy súlyát felismerték, tisztában voltak a nagy magzat hüvelyi szüléssel bekövetkezhető ? ténylegeen be is következett ? szövődményével, mégsem rendeltek el további vizsgálatokat, amelyekkel  a magzat súlyának pontosabb megismerésére lehetőség lett volna.
          Az alperes terhére tehát az róható, hogy bár volt alapja, de további vizsgálódással ? ami az orvostól elvárható volt ? nem hozta magát abba a helyzetbe, hogy a szülés módjáról megalapozottan döntsön.


      • Blog leírása

        Hogyan lehet elveszíteni és megnyerni az orvosi műhibapereket? Milyen jogi érvrendszer szerint ítélkezik a városi, a megyei és a fellüvizsgálati bíróság?
        Látogatás: 10925 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

        Ajánlja az oldalt!

        Ajánlja ismerősének a WEBBeteg oldalát!

      • Archívum

      • Hirdetések