Baba ügy

Kezd minden visszazökkeni a megszokott kerékvágásba. Talán a helyére kerülnek a dolgok és az idő is kezd kifele menni a télből. Jó lenne már több napfény, talán a kedvünknek is jó tenne. Hála a munkaterápia jót tett a héten és most úgy tünik, hogy a bent sokasodó problémák nem engedik az embert magán rágodni. Két kollagénőnk is babát vár, aminek persze nagyonörül az ember, de így mínusz két emberrel + egy felmondottal és egy nyugdíjba menővel kell számolni. Munkanélküliség ide vagy oda, de nem kapkodnak az emberek az üres állásért. Kicsit irigylem - persze megprobálom az egészséges keretek között - a babát várokat. Hosszú évek után nagyon várok én is egy ilyen csodáára. Soha nem gondoltam volna. Sokáig úgy gondoltam, hogy majd lesz, eljön az ideje és akkor csak gondolni kell rá és máris terhes leszek. Perzse hozzá kell tennem a volt páromnak szikla szilárdan tudtam, hogy nem akarok  gyereket. Most meg nagyon szeretnék, de nem nagyon lesz valószinü. Hát ilyen az ember  lánya.