leukémia

Egy kicsit eltüntem, de össze kellett szednem magam.Úgy érzem részben sikerült, de majd meglátjuk.

És ami történt: a CT eredménye egyértelműen leírta a rosszabbodást.Csodák nem voltak.Ezek után egy tökéletes mélyrepülésem következett.Sajnos már várható volt és ementális erővel be is tört a hétvégére.Több csomag zsebkendő bánta. Arra sem voltam képes, hogy a lakásból kilépjek, ezért nem is jelenkeztem.Szerencsére van egy tündéri barátnőm, aki "kéklámpával" és egy üveg pezsgővel jött kirángatni a mélyből - azért a pezsgő túlélte, most is örzőm a hűtőben nehezebb napokra.

A héten nem sokat sikerült aludni, nagyon várom a hétvégét. Addigra többet is fogunk tudni talán és a krónikus időhiányomat is csökkenthetem. Minden történt a héten: felmondás - egy olyan személy által akibe nagyon sok időt és munkát öltem- , boszúság és félelem a volt élettársemtól és a mi mindennapjaink. Nem is hiszem, hogy ez a hét kezd a vége felé érni. Ma volt egy kis lazítás, a páromékkal közösen sütögettünk pizzát és persze ki is végeztük. 

A héten az alvás  elkerült, minden reggel fáradtabban kelltem, mint ahogy lefeküdtem.Most már nagyon érzem a következményeit! De ami nagyon jó volt végre, hogy egyik kedvenc kolléganőmmel a héten együtt tudtunk hazajárni és jól kidumálni magunkat. Sajnos a volt élettársam körül nagy a zsongás, ami énrám is ki fog hatni. Butaságomnak következményeként még kiperkálhatok egy lizing miatt egy csomó pénzt és megvigasztaltak, hogy nem is érdemes perre vinnem a dolgokat, mert nem fogom tudni visszakövetelni tőle. Most nagy levegőt veszek és nem írom le mit gondolok!! Ezek a történések még várhatak volna, erre a hétre nem hiányzott, de nagyon igaz, hogy a baj csőstől jön! Minden baj ellenére a párom tündérien viselkedett egészében véve, kivéve, hogy nagyon negatívan áll a holnapi nappal kapcsolatban. Pedig mindig Ő az aki a legjobban veszi az egészet!

Mindenkinek NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok !

2008-at még egy utolsó hivatalos dolog elintézésével zártam, ami után kezdtem úgy érezni, hogy részemről tényleg kezd lezárhatónak látszni az előző kapcsolatom. Itt szeretném megköszöni a mostani páromnak a türelmét ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, mert hát kellett hozzá. Most már csak egy kellemetlen banki "szállunk" van, amit egy laza mozdulattal meg tudna oldani, de persze nem teszi meg. Úgy néz ki, hogy pereskedni fogunk, de ez nekem sokba fog kerülni! Mégegyszer éljen az élettársi viszony !!!!!

Ma megprobáltam volt élettemnek egy részét megszüntetni, ami még az előzö kapcsolatomhoz köt. Hát nem sikerült. A törvény valahol elveszett. Nagyon boszantott az ügyintéző viselkedése -aki még ismert is minket, de ma valahogy elfelejtette az ismeretséget- beléptemkor nyugottan telefonált tovább az időjárást taglalva, majd problémám előterjesztése után tömören közölte, hogy azt NEM lehet. Lanyhán probálkoztam, hogy telefonon a hivatal ajánlotta egy talán járható utat, de még én éreztem hülyén magam. Majd belépett egy másik hölgy, aki emlékezett a telefonra -mint kiderült vele beszéltem- és máris lehetet valamit tenni. Nem sok amit felajált, de legalább probálkoztam. Sajnos az élettársi kapcsolatról nagyon rossz és anyagilag súlyos tapasztalatokat sikerült szereznem. Lehet, hogy házasság párti leszek?

De vegyük a jobb dolgokat! A délutánt együtt töltöttük és egy kis "komoly beszélgetés" is volt. Páromat ismerve a 3 mondat már beszélgetésnek nevezhető nála. Nem is olyan rég félig komolyan félig nevetve szóba került a közös életünk. Akkor a barátnőmet teljesen meglepve bepánikoltam. Pedig szeretnék gyermeket tőle és persze a vele járókat és ezt már régóta rágjuk vele, de mégis.Ma már erről beszélve kellemes melegség járt át. Lehet, hogy mégis lesz valami belőlem.Túl sok sebet szereztem az előző életemből.De hát ez van. 

Először is NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT kívánok Mindenkinek!!

Remélem Nektek is jól telt az elmúlt két nap! Sajnos a tegnapba belecsöppent egy kis nem várt vita - persze nem köztünk- a vendéglátóinknál, de valójában jól telt.Jó hogy egy kicsit az ember el tud veszni ezekben a napokban! Kedvesemből is bőven jutott!A Szentestét kicsit előbbre hozzva délutánra hármasban ünnepeltük a fiával, de nagyon kellemesnek volt mondható.Tegnap is együtt voltunk, bár az én programomba ez nem volt betervezve, de örülők, hogy hagytam magam.

Kicsit elmaradtam mostnában, de roham léptekkel jön a karácsony és még mindig van egy-két intéznivaló.Most pont pihen a bejglim és én is egy kicsit. Tegnap megint "témáztunk".Számára fix, hogy januárban elkezdik megint a kemot, de én NEM akarom ezt elfogadni. Én még mindig hiszek a csodában -vagy bármiben- hogy a CT eredménye jó lesz. Bár az igaz, hogy ha UH-on valami ott van az nem tünik csak úgy el. De mi van ha nem is volt ott?

A mindennapokhoz társult egy kis gyomor fájás is, újabb félelmek. Úgy tünik nálunk ez már örökké így lesz.Valami mindig van. Ja! és allergia vagy mi is újabb rohamot indit.

Ma 1 hét szabi után mentem dolgozni, ami nem is volt olyan rossz. Hála nagyon jó kis csajos társaság van és sok munka is volt, úgyhogy egy kicsit színesedett a világ. Jó hogy van aki feldobja az embert és megmutatja azokat a dolgokat amiért szeretünk élni.

Azért itthon minden eszébe jut az embernek.Este probáltunk erről az egészről beszélni, de azt hiszem megint teljesen bezárkozott.Talán jót fog Neki is tenni, hogy most nagyon "zajlik" az élet, jönnek az ünnepek és a mi kis családunk mindig hozza a formáját.

Elmúlt az éjszaka - kérdések nélkül- majd eljött az ítélet. Félelmeim beigazolódni látszanak, de az igazság majd január végén fog kiderülni, mert hát az eü malmai lassan örölnek. Szív UH időpont csak egy hónap múlva, a CT-ről ne is beszéljünk. Ja! kiderült egy kis ritmuszavar is, de hát ettől nem ijedünk meg. Sajnos a többi dolog a leukémia fellángolását támaszák alá, de csak a CT után mondanak biztosat.Addig meg birkozzunk a félelmeinkkel.Holnapután újbóli látogatás a szakorvosnál, biztos neki is aludnia kell rá.

Sziasztok!

Most probálkozom először ezzel a műfajjal, terápiás céllal.A borzalom 2007. február 13-án kezdödőtt,a párom szüntelennek tűnő megfázásos tüneteivel és a körzeti orvos általános nagylaborával. Az eredmény miatt már rá telefonáltak és azonnali időpontotot kapott a haematológiára. A mi kapcsolatunk valamikor ekkor kezdödőtt, Ő volt a lelkitámasz egy széteső kapcsolatban.Egy bimbozó kapcsolat és a rövid időn belül felállított diagnozis: krónikus lymfoid leukémia.Nyertő!! Persze ehhez társult a szakmám, transzfúziológia területén dolgozom. Tehát amit nem tudtam, azt perceken belül kiderítettem és mindenek a legsötétebb oldalát láttam. Ami néha igaz is volt, IV.stádiumot állapítottak meg nála.Párhuzamosan futott az én szakításom a régi kapcsolattal, az Ő kemoterápiája és rosszullétei, randevú a haematológián illetve a vívódás magammal. 32 éves vagyok teljesen egymásba habarodtunk és gyereket szeretnék.Ironikusan azt mondhatnám, hogy mire vége lett a féléves kemonak végképp megkérdőjeleztem a sorsot. Most már több, mint egy éve, hogy "tünetmentes". De erről senki ne gondolja, hogy ez egy tényleg tünetmentes időszak! Hogy biztos ne felejtsük el, hogy az életünket mindig átszővi a leukémia ezért havonta kontrolra kell járni, nyáron alabetegségből adodóan lett egy allergiának tünő tünet, amiről még a mai napig sem derült ki, hogy mi is az.Most csak egy nagyobb kivizsgálás volt a mai program. És persze megint megnyertem egy mondatott az UH eredményen: diffúz májparenhymás laesió UH jelei és egy pár megnagyobbodott nyirokcsomó képe. Álmatlan éjszaka, mosoly az arca és reménykedés, hogy Őneki ez  nem tünik fel, ha mégis akkor nem kérdezi meg amit én is csak sejtek.Holnap vérkép és egy röpke találkozás a haematológussal aki szerint mi már így is nyertesek vagyunk az elmúlt évvel. Remélem nem jelent semmit a mai eredmény csak rémeket látok De ezek a rémek itt vannak és ezért probálok írni hátha ez segít a elkövetkező éjszakában. Biztos ismeritek ezt az érzést, mikor valamit csak sejtesz, de tudod, hogy valami rossz fog következni.De én nem ezt akarom!!! Érdekli ez valakit??? Önző módon szeretném ha rendeződne minden és ez csak egy rossz álom lenne.Mint a volt életársammal a mai napig le nem zárható dolgok, az Ő élete - pontot kellenne neki is tennie dolgokra-, és válasz a mi jövőnkre, meg nem született gyerekre.Egyátalán lehet gyerekünk? Vagy mondjak le róla és pótoljam magam az Ő egyátalán nem gyereknek nevezhető fiával.Tudatosan védekezem de mégis nem rég megtréfált a sors,azt hittük, hogy terhes vagyok.Persze akkor rémálomnak tünt volna egy baba, de útólag mindketten sajnáltuk, hogy mégsem...