• Keretek nélkül szabadon
        vonila blogja

        Valentin nap - kicsit másképp

        Sosem tartoztam a Valentin nap rajongói közé. Legtöbbször szingliként éltem meg ezt a napot, így nem sok kellemes élményem kötődik hozzá. Általában kerültem ilyenkor a bevásárló központokat, a szívecskékkel, csokoládé hegyekkel elárasztott boltokat, és főként a népszerű randi helyeket, hogy még véletlenül se kelljen andalgó szerelmespárokkal találkoznom. Éppen szingli barátnőimmel ilyenkor mindig lányos bulit csaptunk, ahol tiltólistán szerepeltek a romantikus filmek, szerelmes számok.

        Ebben az évben sem volt ez másképp. Hiába van mellettem Péter, a kapcsolatunk olyan feszült volt mostanában, hogy nem számítottam semmiféle romantikázásra Valentin napon sem. A munka miatti veszekedések nem szűntek, a közös programok is elmaradtak. Még édesanyám is észrevette a vasárnapi ebéd közben, hogy valami nincsen rendben. Alig tudtam elterelni a figyelmét és kikerülni az aggódó kérdéseit. Nem is lepődtem meg a reakcióján, a levegőt vágni lehetett közöttünk. Péter végig édesapámmal beszélgetett, alig pár mondat erejéig szólt csak hozzám.

        Tegnap este viszont Péter azzal az ötlettel állt elém, hogy Valentin nap alkalmából menjünk el vacsorázni kettesben. Nem tudom, hogy ez most jót, vagy rosszat jelent, de őszintén szólva, bárhogy is alakul az este, örülök, hogy végre lesz alkalmunk megbeszélni a dolgokat. Megfogadtam, hogy kihasználom az alkalmat, és úgy alakítom az estét, hogy át tudjuk beszélni a közöttünk lévő problémákat. Tudom, hogy ez nem a legromantikusabb terv így Valentin napkor, de nem tudok műmosollyal romantikázni, amikor feszültség van közöttünk. Sosem tudtam a problémákat a szőnyeg alá seperni, és nem is akarom ezt tenni a jövőben sem. Meglátjuk, mi lesz. Így vagy úgy, de biztos emlékezetes lesz ez a Valentin nap.