• csendben tűrni

        annarojam blogja

        Már több mint két hónapja nem jártam erre, de meg volt az okom.

        A szülinapom utána felgyorsultak az események, jött a karácsony stb...... és persze azóta a kórházi rendelőket járom.

        Olyan december elején elkezdett fájni a fülem, de úgy, hogy sugárzott végig a tarkomra, nem migrénem volt, ez egy más jellegű fájdalom volt. Annyira kínzott néha, hogy volt egy hét amikor egyetlen egy éjszakát nem aludtam végig.

        A két ünnepközött volt időm elmenni a fül-orr-gégére, ahol a doki azt monda semmi bajom. Elküldött a reumatológiára (holnap kell visszamennem) Közbe a kenet eredménye negatív lett minden baktériumra és vírusra. Na de akkor, mert egy pár nappal később, január elejére iszonyat beteg lett, felsőlégúti fertőzésem lett, ami tuti a fül-orr-gégén szedtem össze, mert akkor még semmi bajom nem volt utána meg hirtelen pár nap múlva ez van.

        Na mindegy, azóta se vagyok jobban, nem gyógyultam meg 100%-san se, és az utóbbi időben ez a sok front változás se tesz jót nekem.

        Remélem most már hamarosan jön a jó idő és megszűnnek ezek a meleg és hideg frontok.

         


         


        A hétvégét a pihenésnek szenteltem.

        Szombaton egész nap pihentem és filmeztem, vasárnap meg kimentünk a gyógyfürdőbe.

        Egy fél napig csak áztattuk magunkat, ami nagyon jó hatással volt minden porcikámra, csak egy hátránya van, hogy a hiába nem végeztem fizikai munkát a víz még is annyira kiszívta az erőmet, hogy alig tudtam este létezni.

        Korán elfeküdtünk aludni, mert a párom is romon volt, mint ahogy én is.
        Azt gondoltam reggel majd újjult erővel fogok felkelni, de ez nem így lett. Alig tudtunk kimászni az ágyból.

        Éppen el múlt dél és úgy érzem magam, mint akin átment az úthenger. De ahogy elnézem az időt ez lehet nem a víz hatása. De azaz egy biztos, hogy lehet fizikailag kifáradtam, de lelkileg feltöltött.

        Már előre készítem a kis szervezetetem, mert gondolom ezután fog jönni csak a neheze, megint kínlódhatok a fejfájással. Általában így szokott kezdödni, úgy érzem le vagyok merülve, aztán jön a neheze.

        De remélem most nem így lesz........mindig bízok benne.

         


        Úgy látszik nincs elég akaraterőm, de ezt már megtapasztaltam az eddigi életem során is. :(
        Nem sikerült elkezdenem amit terveztem, de ami késik nem múlik. És próbálkozok, csak hát nagyon nehéz.........

        Két napja nem tudok aludni, kavarognak megint a gondolatok bennem, ráadásul megint itt van ez az esős, szeles időszak, ami kikészíti a fejem is.

        És tényleg lehet benne valami, hogy a lelki civódásom összefügg a fejfájásommal.

        "Rend a lelke mindennek" megpróbálok rendet tenni az életembe és megpróbálok szembeszállni ezzel a kínlódással.

        De lehet megint csak a levegőbe beszélek, de olyan jó lenne megint gyereknek lenni, semmi bajom nem volt akkor (bár abban az időszakban ezt nem így gondoltam és nem hittem anyukámnak mikor azt mondta, hogy majd megtudod milyen az élet ha felnősz) hát felnőttem és a gondok és kínlódások egymás utána jönnek.

        Anyukám erős migrénes már évek óta, szóval így visszagondolva nem is beszélt ő hülyeséget.

        Na megpróbálom magam felpörgetni és irány a munka.

         


        Megelégeltem, hogy mindenben csak a rosszat látom és, hogy állandóan kínoz ez a buta fejfájás, de most megpróbálok végre pontot tenni a dolog végére.
        Nem tudom mennyire fog sikerülni, de az elhatározás már megvan.


        Úgy dönöttem első sorban, hogy jövő héttől végérvenyesen megszabadulok a cigitől, (azt hiszem elég nehéz lesz, mert már 10 éve füstölgök, sajnos).

        Majdnem egy éve tervezem, hogy rendszeresen elfogok járni úszni, azt hiszem ha lesz egy bátor vállalkozó aki járna velem, ezt is beiktatom a hétköznapjaimba, amint megkapom a fizumat.

        Minden második este valamilyen esti mozgást fogok csinálni.
        Sétálok egyet a friss levegőn, lépcsőzök a lépcsőházban - felgyaloglok a 10-ig meg vissza -, előkaparom az emélkeim közzül a régi aerobik gyakorlatokat, a futáshoz már most hideg van, de amint megint jó idő lesz azt is elkezdem.

        Jön a korizás időszaka, és havi rendszereséggel oda is szeretnék majd kijárni, mivel a bicózást most már lehet hanyagolnom kellene, mert lassan oda fagyok reggelente.

        Ki akarom próbálni így, hogy megpróbálok egészségesebben élni, milyen időközönként fog rámtörni a fájdalom a buksimba és hogy meddig tart és milyen erősségű.

        Hát remélem sikerülni fog és lesz majd olyan aki támogat benne.


        Hát miért is....egyik baj után jön a másik.

        Két hete vettem észre, hogy a már 4 éve kibujt bölcsesség fogam nem megfelelően működik, de szerencsére nem fájt, meg semmi, de most már jobnak láttam tőle megszabadulni.

        Kértem is beutalót a sájszebészetre, csak még hallogattam a dolgot, mert nem éppen csípek fogorvoshoz járni.

        De ami poén az egészbe, hogy egy hete bepukkant a másik bölcsesség fogam is, aminek azelőtt semmi baja nem volt, sőt a 4 közzül ez volt a legegszségesebb is. (jelzem a két felsőtől már rég megszabadítottak)

        Most, hogy menszesz előtt állok, meg jönek is az különböző fronok, állandóan fáj a fejem, és még tetőzi, hogy egy hete szüntelenűl sajog a fogacskám.

        Nagyszerű.....


        Mintha az égiek csaptak volna össze a fejem felett.........talán utol ért a karmám? Vagy valaki megátkozott? Nem tudom de kezdem nagyon unni ezt az időszakot.

        3 napja folyamatosan fáj a fejem, vagyis inkább a homolok, lehet kissé be van gyulladva, ezt sincs kizárva.
        Szeptember eleje óta nem tudtam normálisan kialudni magam......mindig volt valami ami miatt napi 6 óránál többet nem tudtam aludni......plusz már 10 napja küszködök a női bajommal és ez még rákontráz egyet.

        Mindenki rám zúdítja a gondjait, lelki bajait, én meg jó szívűen végig hallgatok mindekit, és segítek ahol tudok. De azt vettem észre, hogy mindeki meg van őrülve, olyan dolgokat tesznek az emberek amit álmomban se gondoltam volna. Nem egy emberben csalódtam az elmúlt időszakban.

        Általában jól ki szoktam ismerni az embereket, de van hogy egy kettő aki teljesen "meglep" hogy meg tud változni vagy hogy le tudja magát alacsonyítani a szemebe a hülyeségeivel.

        Van egy ismerősőm (bnőm volt párja) akit nagyon régóta ismerek (talán még az őskorból:)), és teljesen kifordult önmagából........bánt a dolgok, mert nem tudok sajnos két felé szakadni.......

        A volt páromnak is most fog megszületni a kislánya, ami mind szép és jó (és tényleg tiszta szívből örülök neki), de ellpota a "lányom" nevét, ami ő  mindig is utált. Bosszant a dolgok rendesen. Miért pont ez a név, amit én akartam adni a gyerekünknek? Mikor annyi millió név van és még ráadásul ezt mindig is utálta.

        És még sorolhatnám reggelig hogy mi minden történt mostanában velem, és azt hiszem a stressz teljesen kikészít és hiába próbálok ellene tenni, nem megy.

        Lehet időszerű lenne hozzászoknom hogy mindig lesz valami ok hogy fájhasson a fejem. Vagy én erre születettem hogy az egész életemet fájdalomba kell leélnem? Ha nem fizikai akkor lelki vagy az esetek legtöbbségében mind a kettő?

        De a lényeg amit a legjobb barátnőm mondogat nekem: "Ami nem öl meg, az erősít"  :)


        Érdekes hétvégém volt. Egyik ismerősöm szülinapján voltunk és sajnos, amitől féltem beteljesült, előjött megint a fejfájásom. Míg mentünk a buszon meg még az elején nem is volt annyira elviselhetetlen, de egy idő után már egyre rosszabb lett.

        Gondoltam iszok valamit, hátha "elvonja" a figyelmem, egy ideig ment is, de utána ismét visszatért. Egyszerűen ezt már nem hiszem el, hogy jön egy kis időváltozás és akkor napokig el van rontva a napom vagy az estém.

        Mindenkinek feltűnt, hogy milyen „csendes” voltam, mert alapjáraton nem vagyok ilyen, de hát ez van. Akinek hasonló problémai vannak, az tudja, hogy miről beszélek. Az embernek ilyenkor nem hogy beszélni, de élni sincs kedve (egy kis erős túlzással)

        De azért próbáltam erőt venni magamon és bekapcsolódni a beszélgetésekbe. Összegségében jól éreztem magam, sőt nagyon jó érzés, hogy ott lehettem, csak remélem legközelebb nem fog közbe szólni ez a fránya fejfájás.


        Nem hiába mondták hogy a nyár utolsó meleg napja a mai lesz, egész nap éreztem a front hatást.

        Nem csak a fejem hasított ma egész nap de még a szemem is majd kiesik a helyéből, ráadásul ma egész nap a huzatba ültem és a ventilátor is ment délután folyamatosan és ez a kettő még kontrázza a dolgot.

        Ja és miért is ne nincs nálam egyetlen egy gyógyszer se, szóval fájdalom a köbön van most.

        De nem baj, annyi jó van az egészbe hogy ma péntek van és végre hétvége, de remélem nem fogja elrontani az egészet ez a fejfájás és végre megunja hogy állandóan nyilallik

        fájdalom mentes hétvégét a kedves sorstársaknak.


        Olvastam egy érdekes dolgot és feltettem magamban a kérdést hogy mi van ha nekem is ételintoleranciám van?

        Mert ha jobban bele gondolok a cikk elolvasása után akkor rám nem is egy jellemező tünete van.

        http://food-detective.hu/etelintolerancia/tunetei.html

        Emésztési zavaraim annyiban vannak hogy puffad néha a hasam de az valószínű hogy a refluxtól lehet :)
        De bőrelváltozásom azaz kis pattijaim is vannak, migrénem is :(, alvászavarom nem is kicsi és az ízületi fájdalmakról nem is beszélek. (elég rosszul lettem összerakva)

        Amúgy annyi félét írnak már hogy az ember lehet csak bebeszéli hogy ilyen betegsége van meg olyan csak hogy hátha könnyebb úgy elviselni a fájdalmat.

        Nehéz ez, pl hogy ma is egy tompa napom van, és most nem azt mondom hogy fáj a fejem, hanem inkább azt hogy zsibbad.

        Normális ez? Másnak is vannak ilyen tapasztalatai vagy csak nekem?

        Megyek eszek egy kis csokit hátha utána nem zsibbad majd hanem jól bele áll :)


         

        A múlt héten szabadságon voltam, vidéken "nyaraltam" a családomnál.

         

        Egyik nap lent voltam anyám húgánál és az uncsim elég rossz kedvű volt.
        Kérdeztem, hogy hát neked meg mi bajod gyerek? Válasz: semmi, csak fáj a fejem.

        Na gondoltam magamban még csak ez hiányzott.

        Kérdeztem az anyát (mert a kiscsajból ilyenkor nem sok mindent lehet kihúzni), hogy ez milyen sűrűn szokott előfordulni, mert amúgy az volt a fura, hogy egyébként egy nagyon hiperaktív gyerek és most egész délelőtt a fotelban ülve kuksolt.
        És sajnos nem ez volt az első ilyen alkalom, hanem elég sűrűn panaszkodik a gyerek, hogy fáj a feje.

        És általában ilyenkor szokott elhangzani a buta mondatok tömkelege, hogy:
        "De hát még gyerek, hogy fájhatna a feje, meg jaj nincsen semmi baja csak szimulál, meg bla bla...."

        De igen is, hogy a fejfájás nem életkortól függ és attól mert valaki még csak gyerek attól neki is lehetnek fájdalmai mert ha egyszer fáj akkor FÁJ és ezt már egy gyerek is eltudja dönti, hogy az az érzés nem jó.

        Sajnos az anyukája is ebbe a hibába esett, hogy nem volt elég figyelmes és nem foglakozott a dologgal túlságosan, úgy volt vele, biztos majd elmúlik.

        De nem szabad ebbe a hiába esni kedves anyukák, mert jobb az ilyet kivázsgáltatni, mert valami betegség álthat a háttérbe.

        Végül is meggyőztem, hogy abból baj nem lehet ha megnézeti és utána jár a dolgoknak.
        Nem tudtuk hol kezdjük ezért elkeztünk a neten nézelődni és találunk egy cikket:

        http://www.webbeteg.hu/cikkek/fejfajas_migren/4275/kulonbozo-eletkorok-fejfajastipusai

        ahol a bizonyos éltkora jellemző fejfáj okait említi meg és a legtöbb esetben szemészeti, fül-orr-gégé és fogászati problémák állhatnak a háttérben.

        Remélem, hogy tényleg valami külső egyéb betegség váltja ki a tünetet és nem neki is mingénje lesz.
        Mert akkor szegény gyereknek nagyon korán meg kell tanulnia vele élni, és az a legrosszabb, hogy igaz millió egy fájat migrénes gyógyszer van, de azok csak felnőtteknek adható.

        Nem tudom miért nem kisérleteztek már ki gyerekenek adhatót is.
        Mert ha már gyerek korban elkezdődik akkor a migérn nem válogat és ugyan olyan erősen tud fáj mint felnőttkorban.

        Vagy legalább is gondolom, de szerintem nem tévedek és remélem nem is fogom megtapasztalni a kiscsajszin keresztűl.

        Ma mentek az eslő vizsgálatra.


        A lista folytatódik a következő oldalon, kérjük lapozzon!