• Mit csináljak,melyiket válasszam?



        Nem tudom találkoztak e már hasonló levéllel mint az enyém de valakivel meg kell osztanom és kíváncsi vagyok egy szakértő véleményére.

        Szerző: psuzy

        28 éves házas nő vagyok, férjem 31 éves, 18 éves korom óta ismerem, már 3 éve vagyunk házasok és soha nem gondoltam volna, hogy az a nagy szerelem amit iránta éreztem valaha is elgyengül. Ő soha nem tudta kimutatni a szerelmét, mindig csak mondta, hogy szeret. Addig nem is volt semmi gond,míg két évvel ezelőtt meg nem ismerkedtem a munkahelyemen egy másik férfival, aki ráadásul 12 évvel idősebb nálam, 40 éves és nős. Egy sima munkahelyi barátságnak indult, de idővel szépen egymásba szerettünk.

        Titokban munka után is találkozgattunk,pedig ő másik városban lakik,rengeteget beszélgettünk, ismerkedtünk, egy igazi férfi volt, soha nem tett olyat amit én ne akartam volna, tisztelt mint nőt, (pedig még szex se volt köztünk) és a lényeg, hogy annyi szeretetet és törődést kaptam tőle, hogy a férjemtől az elmúlt 10 év alatt, de még soha életemben se kaptam volna.

        Egy év után azt szerette volna hagyjam el a férjem, ő is elhagyja a feleségét és végre nyilvánosan is legyünk egy pár, költözzünk össze. Én mindig csak húztam az időt, mindig gondolkodási időt kértem. Közben anyósom beteg lett, gondozásra szorult (én nem voltam túl jó viszonyba vele, miatta a férjemmel se) de a férjem rengeteg volt vele, sokszor napokig nem is találkoztunk, ha találkoztunk rengeteget veszekedtünk, még jobban eltávolodtunk egymástól.

        Nemrég pedig meg is halt anyósom, én mindenben a férjem mellett álltam, támogattam és megígérte nekem, hogy minden más lesz mint eddig. Egy darabig jó is volt minden, de a másikat nem tudom elfelejteni, pedig az utóbbi hónapokban már nem tudtunk annyit találkozni, a sors mindig közbe szólt, ő megértette, hogy most a férjem mellett a helyem, neki is vannak problémái,meg kell oldani őket,abban maradtunk, hogy az idő majd mindent megold, majd idővel lesz valami.

        Kb. egy hónapja én tettem egy ballépést , feladtam, megszakítottam vele minden kapcsolatot. Amit már rég megbántam mert egyszerűen nem tudok nélküle élni, minden pillanatban csak rá tudok gondolni,pedig tudom, hogy képtelen lennék elhagyni a férjem, nem csak most, később se. Egyszerűen félek a következményektől, mit szól hozzá a családom, a férjem családja, az ő családja, stb.

        Megpróbáltam a férjemmel javítani a házasságunkon, de nem sikerül, úgy érzem már nem szeretem, de valami miatt mégse tudom elhagyni. A másikat szeretem,de úgy érzem,lehet soha nem fogunk egy pár lenni. Az eszem a férjem választja, a szívem a másikat és nem tudom mit csináljak, azt hiszem ebbe a bizonytalanságba bele fogok őrülni! Elnézést a hosszú levélért, de valakinek el kellett mondanom és csak reménykedni tudok abban, hogy valaki tud nekem valami tanácsot adni, hogy mit csináljak.