• MediQa
        ocem blogja

        Mikro zh és teljes megőrülés

        Na megíródott a mikrobiológia. Általam, de azért ezer hála kedves Tanulótársamnak (legyen a fedőneve Szőke doktornő), aki a fejembe verte a dolgokat, de nagyon durván. És olyan újítások bevezetését tervezzük, mint az ANTIBAKTÉRIUM kifejezés. Ez minden, ami nem baktérium. Teljesen logikus nem?
        Továbbá a krónikus subacut endocarditist. (Ez nekünk vicces, de gondolom nem mindenkinek evidens, hogy a krónikus, az akut és a szubakut egymásnak valamilyen szinten ellentmondó fogalmak) 

        De best of tesztkérdés: (kép mellékelve)

        "Mi lehet a fertőzés oka Pseudomonas aeruginosa esetén?"

        Válasz: BÁRMI.

        Köszönjük. Ez jolly joker. Bár erősen kétlem, hogy a vizsgán értékelnének egy ilyen választ. 

        Az univerzális válasz, amire az Élettani Intézet megtanít minden másodéves hallgatót:

        „Attól függ.”

        De azért ez sem olyan frankó, mert valami frappáns magyarázatot meg kell szülni ezután is. Bár nyerünk pár másodpercet, amitől megfelelő előadásmód és magabiztosság mellet nagyon kockának (okosnak) tűnik az ember. 
        Ám a vizsgáztató sem megy a szomszédba csibészségért. Kegyetlenül kiszúrja a bizonytalanság legkisebb jelét is (egy kis rándulás a szájzugban, vagy kis elcsukló hang), külön szimatuk van hozzá, és mikor már nyeregben érzi magát a vizsgázó, na akkor kegyetlenül lecsap, mint egy sas madár és akkor elhagyja a száját a következő, általam legjobban utált mondat:

        „Látom  maga nem tanult.”

        (Nem, tényleg… Nem ültem hetekig a kis hátsómon a nyamvadt könyv felett, amit most legszívesebben a fejedhez vágnék… De ilyenkor még egy kényszermosoly kiül a diák arcára, és mellőzi az agressziót, hátha elenged még egy fél mondatot foghegyről a kedves vizsgáztató…)
         „Azért megadom a kettest.”

        Tudod mit! Tartsd meg magadnak! De azért írjuk be gyorsan az indexbe, nehogy elsikkadjon a dolog, aztán felejtsük el egymást!
         
        Nos azt hiszem ebből a pár (jó pár) sorból látszik, hogy  ma is agybaj a köbön, a fantázia elszabadul és teljes a megbolondulás. Mint minden zh előtt. És után
         
        Továbbá örömmel jelentem, hogy az Elméleti Tömbbe is betört, a „megszólítjuk az embereket és meggyőzzük őket, hogy nekik feltétlenül az általunk árult termékre van szükségük” mozgalom. 
        Nem tudom ennek a pontos kifejezését. 
        Na ez úgy történt, hogy ültünk az asztalnál, jegyzet hegyek közepette, és belemélyedtünk a minimum kérdésekbe. Vagyis a hülye is látta, hogy utolsó erőnket összeszedve tanulunk. 
        Ekkor jött a kedves úriember a következő mondattal:

         „Lenne néhány szabad percetek?”
        Szabad??? (ha-ha-ha). Egy orvostanhallgató nem tudja mi az, hogy szabad perc…
        Amúgy meg már egyszer beugrottam egy ilyen mondatnak. Na jó kétszer. Szóval harmadjára már nem J Úgyhogy nem tudtuk meg mit akart szegény fiú, de az az érzésem, hogy nem is baj az.
         
        Ennyit a napról. A pathologián történtekről nem szeretnék mesélni, mert nem tartozik életem legszebb reggelei közé a csütörtök. Különösen a mai nem…
         
        A következő bejegyzés már tényleg orvosibb témájú lesz.
        A tegnapi House adta az ötletet… De még titok