• MediQa
        ocem blogja

        Csak úgy...

        Még élek...
        Bár sok időt az alváson kívül nem töltök itthon. Folyton van valami és menni kell és csinálni kell. Meg hát a nap is süt lassan, néhol kis hvasesővel :)

        A tegnapi aktivitásom kimerült a traumában. Nézelődtem, csinálgattam, majd olyan 9 körül gondoltam elindulok hazafelé és mikrót tanulok.
        Hát majdnem sikerült :)
        2-re értem haza.
        Nem kéne az embereknek alkoholizálni, és akkor jóval kevesebb dolga lenne a traumatologusoknak. Egyszer már tényleg írok egy statisztikát és számszerűsítem, de ez egyszerűen hihetetlen...
        És most ugye nem a fáradt dolgozókról, egyetemistákról van szó, akik megisznak egy-két pohár sört-bort, hanem azokról, akik combcsont töréssel egy nappal később jönnek be, nehogy az asszony megigya a bort előle. És csak egy nappal később kezd annyira józanodni, hogy megérzi a fájdalmat.
        És megint csak azt tudom mondani, hogy nem a látvány. A szagok.

        Már előre várom a pénteki gyakorlatot. Nyugdíj, segély, péntek 13...