• Orvosok a képernyőn

        HiDoki blogja

        A nagy  átszervezés, a reklám spotok is felvillanyoztak és várom a holnapi napot. Átszervezés a klinikán. No nem nálunk, mert itt mióta az eszemet tudom, mindig átszervezés van. Régi jó családi szlogen, nem baj, majd a következő miniszter megoldja, ő biztos jobb lesz. Még nem lett, de ember küzdj, meg bízhatsz is, aztán majd lesz valami.

         

        Szerintem vagy magyar forgatókönyvírók begyűrűztek a filmiparba, vagy jól működik a kémhálózat, de egyre inkább magunkat látom a képernyőn. Már ott se olyan zöld a fű, már mindenről szól a mese, csak a betegről nem, pénz sehol ? ötlet bőven.

         

        A héten láttam egy jó álláshirdetést, teljesen lelkes lettem. Egy vidéki kórház orvost keres, láss csodát: ezt a kórházat a tőle legeslegtávolabb lévő orvosegyetem működteti. Matekból még rémlik valami a legkisebb közös többszörösről, de ez sokkal jobb, amikor egy kis országban felfedezzük a legnagyobb távolságot és még be is bizonyítjuk, hogy ez a legkézenfekvőbb. De miért pont az egészségügyben?

         

        Szóval várom a holnapot, a nagy átszervezést a Grace Klinikán, ha szerencsém van, lehet hogy végül hozzácsatolják valamelyik magyar kórházhoz és akkor itthon is dolgozhatok külföldön, talán megadják az eu-s bért is.

         

        Jó a kikapcsolódás, nézzük együtt, keress rá te is GRACE KLINIKA, rengeteg jó oldal van, képekkel. Már nem is olyan jó a képernyőn, jobb a valóság, de még van mit javítani, addig meg nézzük a mozit.


        Klinika – Újra együtt
         

         Talán végre lesz egy kis szabadidőm, nézegetem a műsort, mit kellene nézni. Ismert címet találok újra: hamarosan Újra együtt – A klinika. Így egyszerűen a „klinika”, annak idején ez mindenkinek a német filmsorozatot jelentette. 2004 és 2005 között forgatták a két „új” folytatást, és végleg vége. Európa-szerte 21.000 aláírás gyűlt össze, hogy megmentsék a klinikát, de a producer hajthatatlan volt.

         
        A Freiburg melletti Glottertal így lett világhírű kirándulóhely, az egészség(ügy) Mekkája. Még ma is tízezrek zarándokolnak el évente, hogy lássák, hol dolgozott Brinkmann professzor. 1984 augusztusában kezdődött a karrier, öt évig tartott a munka és a 73 folytatást 28 millió ember látta a világon, így lett méltó versenytársa a hallhatatlan „Dallas”-nak.
         
         Ez már a múlt század, érdekel még valakit, aktuális napjainkban a sztori…Szerintem: igen. Be akarják zárni a kórházat, el akarják adni, de szerencsére Udo éppen hazalátogat. További szerencse, azaz szerencsétlenség, hogy az új tulajdonost baleset éri, de Udo megmenti, sőt kiderül, egyszer már egy infarktus után megmentette, tehát már kétszeres életmentő. Jó mindig elnyeri jutalmát és most már az új tulajdonos, Udo, Brinkmann professzor és a többiek együtt harcolnak a klinika megmentéséért.
         
         A mesékben, ha jól emlékszem az volt a vége, hogy „Boldogan éltek, míg meg nem haltak”, persze emlékszem olyanra is, hogy az „inciri-pinciri" mind megette. Arra gondoltam, már úgysincs forgatás, hívjuk meg Udot vendégségbe. Biztos nálunk is találna egy megmentendő kórházat, és ha szerencséje lenne, valamelyik betege segíthetne neki a projekt megvalósításában.
         
        A téma még mindig aktuális, sőt tanulhatunk belőle, lehet, hogy az akkori film a mi mostani életünk. Én már keverem a filmeket, ez a Vissza a jövőbe. Mindegy, nem vagyok egyedül, sokan várjuk a hétvégi filmet, lélekben csatlakozom minden Klinika Klubhoz. Nézzük együtt és jöjjünk vissza a reklám után.
         
         

        911 - A láthatatlan doktorok
         
        A pokoli torony volt talán az első, de számomra a meghatározó, átélhető katasztrófa film. Megszoktuk azóta, hogy minden nap, minden csatornán sugározzák felénk a borzalmat, a tragédiát. A filmek özönében talán már észre sem vesszük, most nem kitalált történetet látunk, hanem ez a valóság: élő, egyenes közvetítés a sokkoló tragédiáról.
         
        911 – az amerikai segélyhívó, de mint dátum, szeptember 11. egy mementó, olyan történt, ami még soha, és ez sok mindent átértékelt a világban. Sokadik ismétlésben is dermedten figyelem az eseményeket, várom, hogy mi történik, pedig ennek a filmnek sajnos mindnyájan tudjuk a végét és végeredményét.
         
        Átélni a hihetetlent, ez látszik az ikertornyokat kémlelők arcán. Mindvégig úgy tűnik, az ott lévők is azt gondolták, ez nem a valóság, ez csak egy újabb epizód a kedvenc filmsorozatban. Nyugodtan intézkedő tűzoltók, nézelődő járókelők, mintha senki nem hinné, amit saját szemével lát.
         
        Egy-egy kimentet sérültet támogatnak, időnként feltűnik egy mentőautó, és ekkor jutnak eszembe a láthatatlan orvosok, akik a háttérben várják a több száz bajbajutottat, akik olyan erőfeszítésekre kényszerülnek, mint még soha. Nincs rivaldafény, csak küzdelem az életekért.
         
        Ismerős kolléga szobája falán láttam a napokban az elismerő oklevelek, diplomákat, amiket azért kapott, mert már a világ több táján vett részt mentőakcióban, katasztrófa helyzetekben.
         
        Rövid hír a híradóban: hazaérkezett a magyar orvos csapat. És nagyon gyorsan elfelejtjük, a katasztrófa képei bennünk élnek, de az orvosok láthatatlanok.
         
         

        Életmentő helyszínelő? Már azt hittem téma nélkül maradok, ma este csak krimi, Helyszínelők, már megint csak halottkém. És nem, van itt orvosi téma, a szegény leöntött ember. „Lúg volt” mondják tutira, szépen elmondva, a sérülés módját, veszélyeit, szövődményeket. Nem semmi! De ami ezután jött: a helyszínelő beugrik a mentőbe, halott-szemlészből életmentő, gyógyít, ellát, újraéleszt – no, a vége mégis az, hogy a patológián övé lesz újra a beteg. Az életmentés után visszamegy és helyszínel.
         
        Mi ebben az érdekes: a sokoldalúság, a tőled telhető maximum megtétele. Ez egy kicsit amerikai tömegpszichózis, te vagy a legjobb, de adjál is ki magadból mindent. Talán ott nincs tili-toli, bocsánat én helyszínelő vagyok, az életmentés nem az én területem.
         
        Életmentés – tudjátok ki a legjobb életmentő: aki legközelebb van, aki tudja, hogy mit kell tenni és meg is teszi. Lehet, ezt külön tanítani kellene. Sokszor az az érzésem, nálunk sokhelyütt csak a gátlásokat tanítják: mit nem szabad, mi lehet káros, mihez nincs jogod…Sajna életveszélyes helyzetekben, ha bekérnéd az összes szakhatósági engedélyt, már megette a fene…Mint a viccben: „Tűzoltóság, jöjjenek gyorsan, ég a ház!”, „Jó, megyünk”a válasz”, 5 perc múlva reklamál a fél, „Tűzoltóság, jöjjenek gyorsan, a fél ház leégett!”,”Jó, igyekszünk”, a válasz, újabb 5 perc múlva reklamál a fél, „Tűzoltóság, jöjjenek gyorsan, leégett a ház!”,”Ha már leégett, minek siessünk”a válasz.
         
        Csak eszembe jut a 112! Nem is volt hülyeség az a közös bevetési pont. Az a tapasztalat, hogy sok mindent már az óvodában kell elkezdeni oktatni, hogy felnőtt korban hasznosuljon. Türelem, ha most kitalálunk valamit 30-40 év és már lesz eredmény. No, addig is kövessétek a jó példát, segítsetek, ha kell, nem szégyen az.

        112 - Szegény Martin kómában…Elcsendesülő oldalszál, ott lebeg minden jelenetben a kolléga balesete, szegény Martin kómában…Más minden, ha közvetlen közelről éled meg, más, ha ismeősöd az érintett, és látszik, nincsenek is kialakult rutinok az ilyen helyzetek kezelésére. Amikor az életmentő csapat idegen helyszínen cselekszik, magabiztosak, okosak, tanácsokat osztanak, de most családtagról van szó – mindenki tétova.
         
        Egyszer láttam egy mentőhelikoptert, repült, bevetésen volt, életet mentett. Néhány hétre rá, egy repülőtéri hangárban láttam két kosarat, benne fém, műanyag és üvegtörmelék – ugyanaz a helikopter volt, lezuhant az Alpokban, ez maradt belőle: egy halott, két súlyos sebesült és egy kupac szemét. Szinte megszólalt ez a kupac szemét, láttam az életmentő akciót, láttam a fiatal, lelkes orvos kollégát, láttam a beteget, akit nem is ismertem…
         
        Ez a relativitás, két egyforma dolog közül az a nagyobb, amiben lelkileg te is érintve vagy, ezért olyan megrázó és izgató, mi lesz lesz Martinnal…
         
        Maradt a bizonytalanság, nálunk itt a vége, ennyi volt 96, bár a teljes sorozat állítólag 110, de nekünk ennyi jutott. Maradt a bizonytalanság, mert bár szakmai borzalom volt az ál-„életmentés”, az emberi felvetések kompenzálták ezt, hisz olyan emberiek voltak. Nem vannak, mert az életben minden megy tovább, nem olyan szép, mint a filmvásznon, de ez a miénk…

        112 – Hamis a baba….mondtam én, hogy sógorok, mintha nálunk történne. Megdöbbentő eset, a bevetési központ vezetőjének hamis a szakdolgozata, nem ő írta, idegen tollakkal ékeskedett. Kollégája ezt rögtön ki is használja, van mivel zsarolni, így viszi csődbe a szuper bevetési központot, amit talán ezért meg is szüntetnek. Érdekes történet, de szerintem ez lehet, hogy nálunk is előfordul. Nem, ez így nem jó! Felháborító történet, nálunk ilyen nem fordulhat elő. Nem ez sem jó. Szóval az egészségügynek még a filmben is vannak külső szálai – szerelmi sztorik, kicsi csalások, nagyobb csalások korrupció, zsarolás…Tanulság: bár az egészséghez kapcsolódó mindent egy kis lila köd veszi körül, ez nem indokolt, az élet ugyanolyan része, mint bármi más, és az életben előforduló jelenségek begyűrűznek az egészségügybe is. Vica-versa!!! Kérdés, csak, milyen a reakció: a film szerint ez zsarolási ok, ha valaki más szellemi termékével büszkélkedik. Ebből tényleg, ekkora balhét kell csinálni? Csinálunk ebből egyáltalán ekkora balhét, vagy beletörődünk, ez így szokás, mert úgysincs nagy értelme az egésznek. Kezdek izgulni, hívatják a főnök asszonyt a minisztériumba, kitudódik a csalás, bezárják a bevetési központot. Ébredezek, lejövök a filmvászonról, és azon gondolkozom, nem kellene rendet tenni, mindent őszintén tisztázni, teljesen tiszta lappal indulni a nagy magyar egészségügyben? Á, még félálomban vagyok. Lehetetlenségről álmodozom. Vannak, olyan területek, ahol minden nap bizonyítani kell, de itt bizton csak magad tudod megdicsérni: ma is jól dolgoztál. Vannak olyan területek, ahol egy életet el lehet lébucolni, és nem veszik észre, hogy hamis a baba, nem is értesz semmihez…

        Menyből a Doktor? Ha mélyinterjú készülne velem, valahol ott kezdeném, már kora gyermekkoromban vonzódtam a helikopterhez. Sikerült is minden úgy kinéző játékhoz hozzájutnom, és jött a csoda: távirányítós, motoros ? olyan mint az eredeti. Sajna az előszoba keskeny volt a szűkített bal fordulóhoz, úgy zuhantam le a géppel, ahogy kell. Nem szegte kedvemet, és jött a csoda, fiatal orvosként azt mondta a Főnök: ?Ugorj ki helyettem repülni!?.

         

        Mindenhol szédülök, tériszonyom van, bennem a gyermekkori ?lezuhanás? élménye?.Na mi lesz itt? Semmi! Átütő siker: a gép nekem gyönyörű, a hangja csak zümmögés, mesés próbarepülés, jó vicc ? nekem nincs is tériszonyom, nem is szédülök, hú de kafa.

         

        Sok helyütt újdonság volt, reklamált a bejelentő: ?Hol van már az a mentőautó?? Amikor azt a választ kapta, hogy nézzen föl az égre, mert ott jön a Doktor csúnyán káromkodott, aztán elhallgatott: ott volt a Menyből a Doktor. Ma már ez természetes, de akkor is valami nagyszerű történet. Ezért imádom, ha a képernyőn is megjelenik, cikázik a felhőkarcolók között és mentik az embereket.

         

        Az M3-ason beállni a parkolóba két Zsiguli közé egy helikopterrel, higgyétek el nem semmi érzés. A mentőt mindig nagyon várják, de ha az égből jön a segítség, akkor végkép nagyon spiccen kell lenni. Sajna a filmekben elég bambák a légi doktorok, egy perc és ott a mentőcsapat, majd három percig semmi nem történik a sérülttel, látjátok, az életben jobbak vagyunk.


        Uborkaszezon, nem tudom miért, így mondják nyáron - nincs új műsor, ismétlés, múlt idézés. Bár a 112-ön bonyolódik a helyzet, már megint morbid, inkább később foglakozzunk vele. Már nem emlékszem, melyik volt az első. Biztos a cseh vagy szlovák, a Kórház a város szélén. Ez volt a totális átélés, pici mentő, pici technika, de nagy teljesítmény. Mindenki röhögött, amikor ki tették a mentőautó tetejére az infúziót, mert különben, nem folyt. No vicc - így volt. Minket megmentett a Toyota program, mert Japánból egyszerűbb volt mentőt vásárolni, mentőhelikoptert meg Párizsból? Igaz hogy kicsi, igaz hogy savanyú, de magyar, amint áthozzuk a határon, persze előtte, megnéztük saját hazájába is. Kiderült, hogy a Toyota ugyanolyan kicsi, mint az Skoda a filmben, de mi legalább nyugati??? autóból dugtuk ki az infúziót, hogy csepegjen.

         

        Jandera doktor, Szova főorvos - itt a Kánaán. Aztán jött a... Na mi? A Klinika, eredeti nevén a Fekete-erdő Klinika, de szinkronizálva egyszerűen a KLINIKA. Mindig ügyes kezű sebész a főorvos, a fia is ott dolgozik, előttem az utódom szisztéma, de nekem feltűnik két új személyiség: Hildegard - a FÖNŐVÉR és Mühlmann ÚR - a gazdasági igazgató. Állandó viták, ütközések, harcok, de beteg nem vesz észre semmit, és végül is minden jóra fordul. Igen, ezt várjuk valamennyien, de még csak Hildegard és Mühlman hangját halljuk, ez nem finanszírozható.

         

        Gyertek vissza a TV-be, ott jobb a helyzet: itt a Vészhelyzet - amerikai, szuper, sürgősségi és kórház sorozat. Szakmailag hibátlan és tanulságos első széria, a nélkülözhetetlen szerelmi szálak, még Dr. Kovács is ott dolgozik. Rögtön átvettünk mindent a filmből, például az "Számolok egy-kettő-három és áttesszük" vagy a "Töltés kétszáz vigyázz ütök" című mondatok azonnal meghonosodtak, a további technikafejlesztés még várat magára, de sebaj.

         

        Szereztem egy internetes Vészhelyzet játék progit is, mindent végig lehet játszani, amit egy beteggel tennél a valóságban. Büszkélkedtem is kollégáimnak, milyen jól ellátom a betegeket, meg van a diagnózis, jó a terápia. A játék végén nem azt írja, hogy ?gémover?, hanem megjelenik egy kellemes arc és megszólal: ?Kedves Doktor, ön az indokolatlan vizsgálataival ismét 8 dollár kárt okozott a klinikánknak, legközelebb jobban figyeljen oda!? Ennyit a sikerről, de még szakmailag is alátámasztotta, melyik vizsgálat vagy beavatkozás volt felesleges.

         

        Kis pihenés, aztán visszajövök, elmesélem milyen a ?Menyből a doktor??     


        A halottkém – a képernyőn leggyakrabban látott orvos, na nem a kórház sorozatokban, hanem az össze többiben. Hát igen szemérmesek vagyunk, nagy gyógyító sorozatokban lássa a nép a csodát, a sikert, a boldog életmentést, a balul sikerült dolgokról nem beszélünk.

        Az senkit nem zavar, hogy nálunk nincs is olyan, hogy halottkém. Valahol a XIX. században érzem magam a szó hallatán, akkor születet „az tetem bontásának atlasza”, és a „tetszhalál” kizárására a halált csak halottkém állapíthatta meg. Ebből a fiatalok már egy szót se értenek. Nem minden halott, halott , aki halottnak néz ki. Többször előfordult, hogy a ravatalon, vagy akár már a temetésen felült az elhunyt, és kiderült, hogy él. Ennek a megelőzésére, szakemberre bízták a halál megállapítását, nehogy megint baj legyen, az ő feladata volt a tetszhalál kizárása.

        Már rég nem itt tartunk, a halottkém szerepét orvosok vették át, a halottakkal kapcsolatos orvoslás a patológia külön tudomány lett, és már nem csak a halottakkal foglalkozik, hanem a mindennapi gyógyítás nélkülözhetetlen szereplői. Morbid az élet: „ Józsi bácsi, tessék lemenni a patológiára, ott kapja meg a szövettani leletét” – mondja a doktor. Visszaútban Józsi bácsi boldog, mert a kórbonctanon jó híreket kapott, jóindulatú a daganat, amiből szövetmintát vettek. A kriminális esetekben eljáró rettegett törvényszéki orvos helyébe ma már az igazságügyi orvostan szakértői léptek, de filmben egyszerűbb csak annyit mondani: „mindjárt jön a halottkém”

        Amikor megérkezik az még érdekesebb számomra. Tuti, hogy szimpatikus, ha lehet csinos és nő, aki mosolyogva mondja: „A halál 12 óra egy perckor állt be, az oka három golyó a fejében, azt, hogy mit evett utoljára, majd később mondom meg”.

        Szóval nem jön a halottkém, tök sötétben, egy zseblámpa fényénél, éjjel kettőkor a helybéli ügyeletest citálják a helyszínre – ez a „Doki meg kéne már nézni…” című magyar sláger. Kezdem a jó hírekkel: legalább fél tucat olyan esetem volt, amikor a halottal meg kellett birkózni, mert igen jó erőben és egészségben volt, közülük az egyik önakasztott, vagy négy órát lógott a kötélen, mégis amikor felrúgtam a borosüvegét, nagyon csúnya szavakkal kelt életre. Mégis volt valami igazság, abban a tetszhalálban?

        Folytatom a rosszal: a legnagyobb orvosi felelősség dönteni életről-halálról. Hagyjuk a filmben látott szuper kütyüket, a valóság az, hogy van a két kezed, egy fonendoszkóp és a jó megérzésed. Egyszer így fogadott a szomszéd: „Ne tessenek sietni, én megjártam a frontot, nekem elhihetik ez a szegény ember fél órája olyan halott, hogy nagyon.” Szerencsére nem vagyok hiszékeny, a félóra jó lesz két percnek, nekifutunk, újraélesztünk, sikerül, a beteg gyógyultan távozik a kórházból.

        Szeretem a régi nagy, többgenerációs családokat, ott sokkal többet tudnak életről-halálról. Ma ez már másként van, az átlagember keveset tud az életről, az egészségről, a halálról meg még annyit sem. Félelem, rettegés, rossz érzés veszi körül a kórboncnokokat, patológusokat, igazságügyi orvostanászokat, pedig nagy tudású emberek, nem halottkémek - orvosok, akiknek azzal is meg kell birkózni, hogy minden nap szembesülnek a halállal.


        Kaszkadőrök ? Magyarországon vannak a legjobb kaszkadőrök. Sajnos egyre kevesebb magyar filmben láthatjuk őket, pedig mind profi. Vannak olyan sorozatok, amiket csak a veszélyes jelenetek miatt nézek, szenzációs ütközések, robbantások, tüzek, és a lángokból karcolás nélkül kisétáló főszereplő. Mese, mese, de rengeteg munka megcsinálni. Ötvös Csöpi helikopteres jelenetét forgattuk a Pogány madonnához. Öreg orosz helikopter, 80 kilós homokzsák a színész helyett a lengő kötélen. A szél persze össze-vissza fúj, ?Csapó 12 és forog!?, volt valami sanda remény, hogy befejezzük végre a napot, de nem, szakad a kötél, repül a homokzsák és kezdjük előröl?Veszélyes üzem, de mindig szívesen vigyáztam az egészségükre, szinte soha nem történt semmi baj, legfeljebb egy kisebb horzsolás.

        Elképzeltem egy új orvos sorozatot, ahol a fontosabb jelenetekben dublőröket alkalmaznánk. Képzeljétek el a válogatást: ? Özvegy Kovácsné nagyon jó esélyekkel indul az epeköves beteg szerepéért, a múltkori tojásrántotta utáni epegörcs jelenete fenomenális volt. Szavazzatok most, a képernyő alján látható SMS számon!? Persze az orvosok is valódiak lennének a műtőben, remegő kezű amatőrök helyett a legjobb sebészek has metszéseit láthatnánk. Módosulna a ?felkomf? szöveg is: ?Főszerepben: Világsztár Józsi, magyar hangja Néma Levente, a műtőjelenetekben Professzor Doktor jobb kezét láthatják.?

        A legnépszerűbb magyar orvos még mindig Magenheim doktor, pedig régen vége a Szomszédoknak. Nap, mint nap keresték telefonon a mentőközpontban, volt, aki ragaszkodott volna, hogy őt küldjük ki a rosszullétéhez. Ilyen a képernyő átélése. Megmondom néha hazudtam, nem mondtam meg a remegő hangú bejelentőnek, hogy Magenheim csak a filmben mentős, inkább megnyugtattam a bejelentőt: ?Magenheim doktor ma szabadnapos, de küldünk egy hasonló jó képességű kollégát? és hatott a mese, örömmel jött vissza a mentős csapat, mert ilyen kedves, elégedett beteggel még nem találkoztak. Csúnya dolog a hazugság, de néha hasznos és a cél szentesíti az eszközt. Mi volt Kulka János varázsa ebben a szerepben? Szerintem az, hogy nem játszott, nem alakított, hanem természetesen adta a figurát, és tekintetében én mindig azt láttam, hogy  ?átjön? az orvos, a jó szakember: az édesapja.

        Találkozik a film és az élet. Idős beteg rosszullétéhez mentünk, már az ajtóban éreztem itt nem sokat tudunk segíteni, de nem volt időm gondolkozni, mert a kedves szomszéd fiú már kiabálta is ?Töltés 150-re, üssétek ki, ha nem indul töltés 200, vigyázat defibrillálom?? Sajnos nem voltunk sikeresek, pedig a kiabáló fiú is profi módon segítette munkánkat.

        Jók vagy rosszak az orvosi filmek, azt hiszem titokban szeretjük őket. 


        A lista folytatódik a következő oldalon, kérjük lapozzon!

      • Blog leírása

        Álom - mese - valóság
        Látogatás: 20266 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

        Ajánlja az oldalt!

        Ajánlja ismerősének a WEBBeteg oldalát!

      • Archívum

      • Hirdetések